135625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges és természetes textilanyagok, pl. szálak, rostok, hártyák és hasonló képződmények nemesítésére

135625. no-klórmetiléter és piridin kvateriiér ammóniavegyülete. R vegyületek előállítása úgy történhet, hogy valamely aldehidet és halogénhidrogénsavat — adott esetben kö-5 zömbös1

oldószer jelenlétében — többértékű alkoholokkal vagy merkaptánokkal, polic i ánh id fin ek ke I, polinitrilekkel, poli a m iiiek -Lel vagy polisavamidekkel — amelyek ezenfelül aikilezettek vag}' arilezettek lehetnek 10 -—; vagy egyél), reakcióképes hidrogént még többszörösen tartalmazó vegyületekkel — mimeliett a reagáló oxi — illetve amino — vagy egyéb csoportok egy vagy több roetilén — vagy egyéb csoportokkal lehetnek 15 elválasztva — kondenzálunk és a kondenzál ási terméket vagy közvetlenül keletkezés-e közben vagy utólag tercier aminnel kvateriiér poliammoniumsóvá alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás értelmében 20 tehát előnyösen úgy járunk el, hogv a textilanyagot (K,K,K3

\) N.CILO)" (CILV OCÍL.N (X'R,K,R,,) típusú vegyületek céíszerííen vizes, adott esetben sótartalmú oldataival kezeljük, azután 50 C'1

alatti hő-25 mérsékleteken szárítjuk és végül legalább 70 C:

-ra vagy efeletti hőmérsékletekre hevítjük, mi kőris a lenti képletben X valamely sav maradékot, pl. — O-t, Br-t vagv CU8C()0-t vagy 01 l-t, R,, K

s

,

\\, pedig B0 alkiíeket, mint' pl. —CU3

-t, —C,,l!

r

,-t jelent, azonban ezen anyagokból kettő is Isiié! valamely a nitrogénhez^ kettősen kötött szénatomon összefoglalva, amint az pl. a piridinnél, kinolinnál, stb. fordul elő, míg .55 v 1 -né! nagyobb számot jelent. A fentismertetett vegyületek kiváló vízoldhatósága lehetővé teszi, hogv lényegesen nagyobb töménységeket alkalmazzunk, mint amelynek a víztaszítóvá tevő ismeretes el-40 járásoknál szokásosak. .VIár alacsony töménységeknél is pl. a dioximetil-piricliniiimv együletekkel elért víztaszító hatás és különösen a duzzadási érték csökkentése, lényegesen kedvezőbb, mint az ismeretes 15 mono-o \ i meti I piridin in mvegvü letek alkalmazásánál. Különösen értékes azonban a nedves állapotban való szakító szilárdság jelentős növelése, valamint a száraz állapotban való szakítószilárdságé is, amit 50 cellulózából vagy fehérjékből álló képződményeknek a fenteuilített vegyületekkel való kezelése útján elérünk. Ez a hatás . ezzel szemben, a bevezetésben említett ismeretes eljárásoknál nem lép fel. 55 A. találmány szerinti eljárásinál optimális hatás elérése szempontjából fontos, hogy a kezelt anyag számára alacsony szárítási hőmérsékletet válasszunk, minthogy egvébkent az alkalmazott vegyületek idő előtti bomlása következnék be. Az ezután kö- QQ vetkező forrón való kezelést az időtartam és hőmérséklet tekintetében az egyes konkrét esetekben alkalmazott vegyületek természetéhez igazodóan szabhatjuk optimális módon meg. ^r, Az a lehetőség, hogv a lentemlített vegyü leteket vizes oldatban alkalmazhatjuk, lehetővé teszi, hogv frissen font rostanyagot, illetve hártyákat vagy fóliákat első szárításuk előtt kényelmesen és gazdaságo- "0 san kezeljünk. Készleteiben a találmány szerinti eljárást az alanti példákban ismertetett módon foganatosíthatjuk : /. példa: 75 10 g hexame|i!én-di-o\inietil-piridiniumkloridot, amelyet 100 g hexán-1,6-diolból és 50,8 g paraformahlehidből sósavgázbői és piridinből kaptunk, 500 cm1

vízben oldunk és 7,2 g kristályos nátrisimacetáttal 80 elegyítünk. Rbbe a fürdőbe légszáraz mesterséges celliilúzagvapjut vagv műselvmet 15—,'50 C hőmérsékleten k!>. 10 .percre bemártunk, majd az anyagot úgy nyomjuk ki, hogy súlya a száraz súly kétszere- 85 sének feleljen meg és azt légáramban olv módon szárítjuk, hogv az anyag ne melegedjék •fel 35 GJ

feletti hőmérsékletre. Ezután a szárított textilanyagot 5—30 percig 120—140 C -on szárítószeki enyhen hevítjük. ;)0 2. péUía: 10 g dekametilén-di-oximetiléii-piridiniurnkloridot, melyet 50 g dekametilénglikolból, 17,23 g paralorrnaldehidből, sósavból és piiiíiinből kaptunk, 100 cm3

vízben ol- 95 dunk és 6,4 g kristályos nátriumacetáttal elegyítünk. Ebbe az oldatba, amelyet 0 és 30 (r közötti hőmérsékletre melegítettünk, múselyemből, mesterséges cellnlózagyap jóból, gyapjúból vagy kazeinből álló rostanya- too got vagy szövetet mártunk be 10—20 percre, majd az anyagot oly módon nyomjuk ki, hogy súlya a száraz súly kétszeresének feleljen meg és légáramban úgy szárítjuk, hogy a textilanyagok hőmérséklete, amíg 105 azok még nedvességet tartalmaznak, 35 C alatt maradjon. A szárított anyagot ezután 10—60 percig 70—120 C hőmérsékletre hevítjük. •3. példa: no 8o/o cellulóza- és 7o/0

összalkaiilaríalmú 500 g viszkózához 20 g tetrametilén-dioximetil-piridiniumklorid 80 cm:!

vízben való oldatának 50 g-ját adagoljuk. Ez-