135581. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciás sugárzómező megadására

6 lttSBSl. .hullámhossz egész számú többszörösét al­kotja. A 9. ábrán 'egyszerű, foganatosítás! alakja látható olyan egyező, véges méretű, 5 két sugárzórendszernek, melyek egy víz­szintes síkhoz képest részarányosak és, ha olyan elrendezésűek, hogy a hi+íi2= x -x -feltétel ki van'elégítve, a.talaj ál­& COS yJ fepotának változásaitól független menet-10 Irányvonalat eredményeznek. A két Zi, il­letve Z2 sugárzórendszer köralakú. A víz­szintes részarányossági síkot S jelöli és e ' sík az A földfelülettől ^±h = * 2 4 cos (M J távolságban van, ahol ff az a szög, melyet 15 a kívánt inklinációsík a földfelület merőle­gesével bezár. A Zi és Z2 sugárzókat egyező áramokkal tápláljuk részarányosán levő pontokban, pl. a B és C pontokban. A 10. ábrán olyan • foganatosítás! alak 20 látható, melynek egyező, véges méretű, két Zi és Z2 antennája van, melyek az egyik rendszernek a kívánt menetirányvo­nalon átmenő függőleges síkon való tük­röztetése után a vízszintes síkhoz képest 25 részarányosak. Ezek az antennák három, egymásra merőleges a, b, c, illetve a', b', c' - sugárzóból vannak felépítve, imimellett a=a\ b—b' és c=c'. Az abc sugárzórend­szernek a rajz síkján való' tülkröztetése 30 után olyan alakzatot kapunk, mely a Zi sugárzórendszerhez képest részarányos, mikoris a vízszintes S sík a részarányos­sági sík. Ha az S s'ík magassága az A földfelület felett -í+^ =-= .--—=-, az 2 4 cos <") 35 Ilyen sugárzórendszerre! a talaj állapotá­nak változásaitól független inklinációsíkot kapunk, mely a földfelület mérőlegesével ff szöget zár be. Az ismereteit berendezés alkalmazásánál • olyan menetirányvonal 40 megadására, mely az iniklinációsíknaik füg­gőleges síkkal való metszővonalát alkotja, előnyös, ha a tükröztetés függőleges síkja a függőleges menetiránysíkkal egybeesik. . A 9. és 10. ábrákon feltüntetett fogana-45 tosítási a'l'akoknál a két sugárzórendszert szintén nem ke'lí egyenesen egymásalatt el­rendeznünk, hanem azokat, mint az 5. ábrán látható, vízszintes irányokban egy­mástól néhány hullámhosszát kitevő tár 50 volságra is elcsúsztathatjuk. További foganatosítás! példákat a (9) : egyenletből azzal vezethetünk le, hogy n-t •nullává-tesszük» ami azt jelenti, hogy két, egyenlő magasságban levő, .matematikai 55 kétsarokkal. a talaj állapotától független inklinációsíkot kaphatunk. Két egyenlő, ma­tematikai kétsarok alkalmazásánál azon­ban a két kétsarok vételi erőssége a tér minden helyén egymással mindenkor egyenlő. A. találmány szerint azonban fel- 60 ismerhető inklinációsíkot kapunk olyian su­gárzórendszerek alkalmazásával, melyek legalább.függőleges irányban azonos mére­tűek, vízszintes irányban azonban kétsar­kokból eítérő módon vannak összetéve. 65 Számítással kimutatható, hogy a vételi erősségek aránya, a talaj mineműségétő! független marad a sugárzók és az ezek­ből alkotott sugárzórendszerek véges mé­retei esetében is, hacsak az egyes sugárzó- 70 rendszerek - vízszintes részei alak, nagyság és irány tekintetében a teljes magasságon át egyenlők maradnak, a két rendszer megfelelő vízszintes részei mindenkor ugyanabban a síkban vannak. és ebben a 75 síktan különböző alakúak, az egyes .rend­szerek vízszintes részeinek függőleges sík­kal való megfelelő metszó'pontjainak hely­zete, valamint az ezekben ia pontokban fellépő áramerősségek a magasság függve- 80 nyeként pedig azonos lefolyásúak. Emellett az egyes sugárzórendszerek sugárzóinak egymástól! való távolságát, valamint számát akként kelő választanunk, hogy a kívánt in­klinációsík irányában a két sugárzó vételi 85 erősségének kívánt arányát észleljük. A talaj mineműségétől független vételi erős­ségek közötti arányt eredményező, két su­gárzórendszer ! foganatosítási alak iának vázlata a 1.1. ábrán látható. A Zi és Z2 su- 90 gárzórendszer vízszintes a, illetve a' ré­szei alak, nagyság és irány tekintetében az egész magasságon át egyenlők; a- rendsze­rek azonos Hí és H2 magasságok kőzött helyezkednek el, az a és a' részek pedig 95 mindenkor ugyanabban a magasságban vannak. Ezenfelül az egyes rendszerek víz­szintes a és a' részeinek a .függőleges HUK síkkal való, .megfelelő P és P' met­szőpontjainak helyzete a magasság függ- 100 vényében azonos lefolyású, ami a szaka­dozott DE és FG görbék egyenlőségéből kitűnik. A sugárzókat, továbbá akként táp­láljuk, hogy az említett feltételt az áram­erősség tekintetében kielégítsük. 105 További foganatosítási példa szerint a sugárzórendszerek egy-egy vagy -több­több egymással párhuzamos, vízszintes antennáiból alhatnak, melyek valamennyien egyenlő magasságban vannak. A 12. ab- 110 rán ennek példája látható, a 13. és 14. áb­:rák kapósán .pedig erről a foganatosítási alakról kimutatjuk, hogy olyan inklináció­síkot .kaphatunk, mely a két sugárzőrend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom