135581. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciás sugárzómező megadására

105381. 7 szer 1:1 értékű mezőerósségarányáról ismerhető fel. A 12. ábrán feltünteti sugárzórendszerek egyike drótalakú AB sugárzó-. " ból, ,másilka pedig két drótalakú CD és EF 5 sugárzóból áll. A sugárzóiendszerek egymással párhuzamosak és a vízszintes GHIJ síkban vannak; feltételezzük, hogy a függőleges KLMN sík. iá sugárzóikat merőlegesen metszi és a/menetirányvonal irá-10 nyát a vízszintes síkban jelzi. A drótalakú AB sugárzó térbeli • sugárzó karakté risztikája tudvalevőleg oöyán, hogy ennek metszővonala a KLMN isíkikal kb. köralaikú. A , két CD és EF sugárzó 15 olyan karakterisztikájú, hogy a KLMN síkban bonyolult alakú görbe keletkezik. Ha feltételezzük, hogy ia 13. ábrán iá két sugárzó közötti távolságot d és P'Q a menetlráinyvonalat, PR ia földfelü-20 let ímerőferesét és, v. a PQ és PR közötti szöget jelöli (PQ és PR közös függőleges síkban vannak), a PQ irányban a CD és EF sugárzókat együttesen nulla erősséggel vesszük akkor, ha PS=d sin « = ~5

mert 25 ebben az irányban az útkülönbség a hullámhossz felét teszi ki. A sugárzókariaíkteriszt'kának tehát kb. úgy kel kinéznie, mint azt a 14. ábra szerinti PT és PU görbék megadják. Ezen laz ábrán ezenfelül 30 azonos léptékben az AB sugárzó köralakú karakterisztikája látható, mely az első karakterisztikát a V pontban metszi. A PV irányban,tehát a két sugárzót egyenlő erősséggel vesszük és nyilvánvaló, hogy CD és 35 EF sugárzók közötti'd távolságialkalmas választásával a kívánt értékre hozhatjuk ia <") szöget, melyet az a síik, melyben a két su. gárzót azonos erősséggel vesszük, a földfelület merőlegesével bezár. Ebben az 40 irányban az egymáshoz képest azonos vétel, még a talaj mineműségének változása esetében is, biztosítva vian. Ezenfelül azonban az a irányban igen határozott indikációt kapunk, mert hiszen 45 ebben az irányban a CD-ből és CF-ből származó együttes vételi erősség, nulla, az AB-ből származó vétel erősség pedig határozott, véges értékű. A vételi erősségek iközötti arány tehát itt oo; olyan ß szög 50 esetében, mely « és W között fekszik, a vételi erősségek közötti arány oo és 1 között van. Az ismertetett fogianatosítási alak tehát alkalmas, olyan inklinációsík jelzésére, ímely a talaj állapotától független, mimel-55 lett iaz inkl'nációsíkot a sugárzórendszerekből emittált rezgések, mezőerősségat közötti határozott arány határozza meg és ennek az aránynak mindén tetszőleges értéket adhatunk. Szabadalmi igénypontok. <>0 1. Berendezés a földfelületre vett merőlegessel <?) szöget bezáró olyan vezetőfelület, az ú. n.. inklinációfelület, létesítésére, amelyet két, egy-egy sugárzórendszerrel előállított, azonos hullámhosszú- 65 ságú, azonban imás-ifflás modulációjú, egymást metsző sugárzókaraikteriisztikájú, modulált nagyfrekvenciás mező állandó aránya állapít meg, azzal jellemezve, hogy ahhoz, hogy a talaj minő- 70 ségétől, — mint a vezetőképességtől, & visszaverődési 'együtthatótól —, független fc) szöget kapjunk, a berendezés vagy azonos méretű és alkalmasan megválasztott más-más magasságban 75 félállított, ekként tehát kizárólag a földtől származó visszaverődés következtében egymástól eltérő sugárzókarakterisztikájú sugárzórendszeröket, . vagy pedig vízszintes irányban más-más füg- 80 gőleges' irányban azonban azonos mé^ retű és azonos magasságban felállított, ekként tehát kizárólag alakbeli eltérésük következtében egymástól eltérő sugárzókiarakteriszikájú sugárzórendszere- 85 ket tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivitéli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugárzórendszerek azonos nagyságúak és azonos alakúak, továbbá, hogy a be-. 90 rendezés e rendszereket megfelelő pontjaikban egyenlő effektívértékű áramokkal tápláló szerveket tartalmaz, emellett a likét rendszer két-két megfelelő pontja közötti magasságkülönbségnek 95 az inklinációfélületre vett vetülete a hullámhossz felének egészszámú többszöröse. 3. -Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyben az inklinác'ófelü- 100 let a földfelülettel 15°-nál kisebb szöget zár be, azzal jellemezve, hogy a sugárzórendszerek egy vízszintes síkhoz (p!. S) képest részarányosak {pl.. 9. ábrán Zi és Z2), illetőleg egy vízszintes sík- 105 hoz képest a rendszerek egyikének a 'földfelületre merőleges síkon való tükröződése után részarányosak {pl. 10. ábrárí S), emellett a berendezés a sugárzórendszereket részarányosán fekvő, il- 110, letve tükröztetés után részarányosán fekvő pontokban egyenlő ef fektívértékű áramokkal tápláló szerveket tartalmaz és a vízszintes részarányossági sík z földfelület felette magasságának 115