135492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem vas fémek, pl. ólom és antimon kitermelésére oxidos vagy szulfidos nyersanyagokból
13549a. ségű vasat is tartalmaznak, ez a körfolyamban vezetett vasmennyiség többnyire elég ahhoz, hogy fedezze a redukáló eljárás végső salakjában előálló vasveszteséget és 5 lehetővé tegye a folytonos menetű eljárást. Ha a lecsapató eljárás maradékában redukálható, de nem illékony fémek, pl. ré?, kobalt, nikkel vagy nemesfémek vannak, akkor ezek a vas állandó körfolyamata 10 folytán feldúsulnak, úgyhogy az új eljárásban akkor is hasznosíthatók, ha csak igen kis mennyiség van a nyersanyagban. E Iérnek kitermelésére célszerű a redukált vas egy részét elvonni a körfolyamból és, 15 pl. réz-konverterbe adva, külön kezelésnek alávetni. A körfolyamban szükséges vasmennyiséget ekkor hulladékvas, nyersvas vagy efféle adagolásával pótolhatjuk a lecsapató eljárásban, vagypedig vasércek, 20 kovapörkök és effélék adagolásával a vasredukáló eljárásban. Szulfidos nyersanyagok feldolgozásánál és hevenycljárást alkalmazva a vastartalmú maradékok feldolgozásához többnyire 25 előnyös a vasérc pörkölésével a lecsapató eljárásban csak addig menni, hogy a kén egy része még a pörkölckben maradjon. Ekkor az eljárás foganatosításakor 2—10% S-tartalmú bocsokat kapunk, amelyek a 80 kemencéből Kikerülő anyag felaprístásakor együtt felapríttatnak, a végső salakból azonban mágneses úton könnyen elválaszthatók. E kéntartalmú felaprított bocsok előnye, hogy egyenletesen finoman szemcsézve ke-36 rülnek vissza a lecsapató eljárásba, és vegyileg könnyebben reagálnak a nagyobb, tömör kénmentes bocsoknál. Az új eljárás előnye az eddigi lecsapató eljárásokkal szemben nem csak az, hogy z 40 vasat visszanyerjük és állandóan körfolyamban vezetjük és hogy különösen nagy a fémhozam, hanem az is, hogy. egyes fémeket egymástól elkülönítve kapunk, mégpedig a vasnál könnyebben redukálható és 45 könnyen megömlő fémeket, pl. ólmot, antimont és arzént színfémként a lecsapató eljárásban, a vasnál nehezebben redukálható, illékony fémeket pedig, pl. ónt, horganyt, kadmiumot oxidként a bucakemence gázai-50 ból, végül a vasnál könnyebben redukálható, el nem illó fémeket, pl. rezet, nikkelt, kobaltot és nemes fémeket vasötvözetként. Az új eljárással pl. dús ólomkoncenlrátumok dolgozhatók fel téliesen vagv majd-55 nem teljesen ömledékadalékok nélkül, a következő nevezetes előnvökkel: 1. Például 70—80% Pb-tartalmú dúsított ólomfényt az eddigi eljárás szerint többszöri pörköléssel kellett kénteleníteni és az aknakemence céljaira 40% Pb-tartalom alá hígí- 60 tani. Az új eljárás szerint mindennemű hígítás nélkül, fémvas hozzáadásával egyetlen munkamenetben közvetlenül üzelékólommá dolgozzuk fel. Emellett egyszerre 90—97%-os ólomhozamot lehet elérni. 65 2. Az egész fémhózam tetemcsen nagyobb az eddiginél, mert a műveletek száma jóval kisebb, mint a ma szokásos munkamódoknál, úgyhogy a szállítási és elporladást veszteségek kisebbek az eddigiek- 70 nél. Mind a három műveletnél: a lccsapató eljárásnál, a pörkölésnél és a vasredukálásnál csak kevés a távozó gáz s ez könnyen és teljesen megszűrhető. Minthogy rendszerint nem alkalmazunk salakképző adalé- <"> kekat, a végső salakmennyiség lényegesen Hsebb, mint a szokásos munkamódnál. A redukáló fokozat végső salakja az egyetlen maradó salak; rendszerint a kitermelhető 'lenieknek csak 0.5—2%-át tartalmazza, y0 úgvhogy a nem vasfémek összes hozama legtöbbnyire 95—99%. 3. Az eljárás darabos koksz használata nélkül foganatosítható és így különösen _ olyan vidékeken alkalmas, ahol darabos L,) koksz nem áll rendelkezésre. 4. A három művelet aránylag egyszerű és kevesebb tüzelőanyagot, energiát és munkabért igényel az eddigi ólotn'fényíeldolgozó eljárásoknál. 5. Az eljárással akkor is ki lehet termelni a redukálható, de nem illékony kísérő fémeket, pl. a nemesfémeket, rezet, nikkelt, kobaltot, ha csak igen kis mennyiségben „5 vannak jelen. A hozam e fémekből mindig sokkal nagyobb, mint az eddig szokásos ömlesztő eljárásoknál és külön előny, hogy még az a fémtartalom is kitermelhető, amit eddig elveszettnek tartottak. íoo 6. További fontos előny, hogy az ólomfény horganytartalma, ami rendszerint áz_ ily koncentrátumok fő szennyező anyaga," messzemenően kitermelhető, mégpedig, rendesen 95—98%-ig. Minthogy a lecsapató 105 művelet alacsonyabb hőmérsékleteinél a horgany csak kismértékben illan el és a lecsapató folyamat távozó gázaiból kapott oxidot célszerűen visszavisszük a lecsapató kemencébe, a horgany gyakorlatilag telje- nö sen a vasdús salaikba, ill. a vasércbe megy át és e maradékokból nagyértékű oxidként kitermelhető. Az eljárás nemcsak dús ólomércekhez alkalmas, hanem általában minden ónban, 115 horganyban és ólomban dús érchez és kohászati termékekhez, pi. komplex szulfidos.
