135492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem vas fémek, pl. ólom és antimon kitermelésére oxidos vagy szulfidos nyersanyagokból
135493. 3 ércekhez, gálma és fehérólomérc keverékekhez, oxidkeverékekhez, stb. Az eljárás továbbá jó eredménnyel használható olyan fehérfémhamú feldolgozására, amely ólon 5 és antimonvegyületek mellett ónt, horganyt, rezet stb.-t tartalmaz. A lecsapató eljárás tetszőleges kemencében foganatosítható. Különösen alkalmasak a nyitott lángkemencék, amelyek a -rézéi--10 cek feldolgozására használt lángkemencékhez hasonlóan doílgoznak. A lángkemence medencéjében van a kitermelendő fém-, pl. ólomfürdő', amely túlfolyón át állandó szint mellett folytonosan1 elfolyik vagjy időnkint 15 részlegesen megcsapolható. E felett van a keletkezett vasmaradékréteg, pl. ólomfény feldolgozásakor folyékony vasérc, amelynek feleslegét ugyancsak időnként vagy állandóan lefejtjük. A fémtartalmú anyagból es 20 a fémvasból álló keveréket célszerűen a lángkcmence oldalfalai mentén visszük be, úgyhogy a hideg elegyítés csökkenti a salak káros hatását a falakra. Minthogy a vav,maradékot lecsapoló nyílás rendszerint a 25 kemencének a tüzeléssel átellenes olda.án van, célszerű lehet a fémtartalmú anyagot és a vasat elkülönítve bevinni úgy, hog), a fémtartalmú anyagot, esetleg a vas egy részével, a tüzelés közelében visszük be, a 30 többi vasat pl. granulált alakban.viszont a salaklecsapolás közelében. Mindkét anyag nagyobb fajsúlyú, mint a folyékony vasman.dék, úgyhogy benne alámerülnek. Az említett elkülönített bevitelnél a 3o lángkemencébe ellenáramú munkafolyamat ál! elő, mimellett a folyékony vasmaradék a kemence elhagyása előtt olyan övezeten halad át, amelyben különösen sok fémvas van jelen. Ezzel az intézkedéssel az ólom 40 és a többi színiemként 'kapott fém.igen beható reakcióját érjük el. Ha a vasmaradék a lebocsájtáskor fel nem bomlott vasgranulákat ragad magával, akkor célszerű lehet ezeket a maradék felaprítása után á to-45 vábbi feldolgozás előtt mágneses elválasztással visszanyerni. Szulfidos ércek feldolgozásánál a kén elégését elkerülendő, célszerű a folyékony vasérc felületén olyan salakréteget létesíf-0 tehi és állandóan fenntartani, mely meggátolja az oxidáló kemencegázok érintkezését a vasércfürdővel. Legtöbbször a szóba jövő ércek elég salakképzőt tartalmaznak ahhoz, hogy e salak állandóan úira keletkezzék. 55 mimellett esetleg az ömlesztő hőmérséklet csökkentésére kis mennyiségű adalékot viszünk be. Különösen dús ércek feldolgozásakor még az is szükséges lehet, hogy az összes salakképzőt egyszerre beadjuk vagy kész salakot vigyünk be a köríoíyamatba. t>0 Hogy a hideg adalék gyorsan alámerüljön a salakrétegben és az ércréteget elérje, néha célszerű külön adalékokat, pl. alkálivegyületeket, fluoritot stb. bevinni, amelyek igen hígfolyós salakot eredményeznek. Ha ö5 pl. dús koncentrátumok feldolgozásakor nem kívánunk salakképzőket használni, akicor a kemencét úgy képezhetjük ki, hogy az egyszer keletkezett salak állandóan a kemencében marad és csak az e salakréíeg 70 alatt levő ércet távolítjuk el túlfolyással vagy lecsapolással. Amilyen előnyös az ércfürdő felületét salakkal fedni, oly 'kevésisié előnyös, hogy a salakréteg túl vastaggá váljék, mert a sa- 75 lak melegvezetőképessége sokkal kisebb az ércénél, miértis vastag salakrétegnél csökken- a melegátadás és ezzel a reakciósebesség. Olyan oxidos ércek feldolgozásánál, amelyeknél nem keletkezik ércréteg, hanem 80 csak a fém és a salakréteg van jelen, . amennyiben nem kívánunk kéntartalmú adalékokat bevinni, célszerű aránylag vékony salakréteggel dolgozni, amely alatt közvetlenül! van a kitermelendő fém-, pl. 85 ó'omfürdő. Szabadalmi igénypontok; !. Eljárás nem vas fémek, pl.ólom és antimon kitermelésére oxidos vagy szulfidos nyersanyagokból, jellemezve a kö- 90 vetkező műveletekkel: a) A nyersanyagot 1000—1200°-on fémvassal hozzuk reakcióba, hogy a vasnál könnyebben redukálható és könnyen olvadó fémeket, pl. az ólmot, antimont, 95 arzént színfémként megkapjuk, a többi nem vasfémet pedig a vas-maradékban elsalakosítjuk. b) A vasmaradékot, esetleges előzetes pörkölés után 1200—1500°-on szilárd 103 redukálóanyagokkal redukáljuk vasszivacs, folyékony nyersvas vagy szilárd szemcsés vasboosok képzése, valamint a vasnál nehezebben redukálható illékony fémek, pl. ón, horgany, kadmium, stb. 1°5 elpárologtatása mellett, a vasnál könynyebben redukálható, de nem illóképes fémeket, pl. rezet, nikkelt, kobaltot és a nemesfémeket vasötvözetté alakítva. c) A második műveletben kapott vasat l10 egészben vagy részben az első műveletbeli lecsapató folyamatba visszük be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, amelyre jellemző, hogy a
