135492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem vas fémek, pl. ólom és antimon kitermelésére oxidos vagy szulfidos nyersanyagokból

"h"W, *V-»flfi" [h"W, * " *. Megjelent 1949. évi április hő 25-én> MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 135492. SZÁM. Xll/ll. OSZTÁLY. — K-16145. ALAPSZÁM. Eljárás nem vas fémek, pl. ólom és antimon kitermelésére oxidos vagy szulfidos nyersanyagokból. Fried Krupp Grusonwerk Aktiengesellschaft cég"? Mag-delbiirgvBuckau. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 23. Németországi elsőbbsége: 1942. évi április hó 10. Ismeretes nem vasból való fémeket, pl. ólmot és antimont oxidos vagy szulfidos nyersanyagokból nyersfémként kitermelni, olymódon, hogy azokat pl. 1000—1200° hc-5 mérsékleten fémvassal reakcióba hozzuk. Ez a lecsapató eljárásnak nevezett eljárás minden ismert kemencében, pl. lángkemencében, aknás kemencében, tégelykemencében foganatosítható. Az ismert lecsapató 10 eljárások nagy hátránya, hogy a csereboni; l'áshoz szükséges vas veszendőbe megy. A találmány1

gazdaságos lecsapató eljárást tesz lehetővé vas alkalmazásával, amelynél a vastartalmú, — esetleg előzete-15 sen pörkölt — maradékokat 1000—1500°-on vasszivaccsá,, folyékony nyersvassá vagy összehegedő tömör bocsokká dolgozzuk fel. A maradékoknak szilárd tüzelőanyagokkal való eme redukálásakor egyben el-20 párologtathatok az összes erre alkalmas fémek, pl. a megömlesztendő fémek: az ólom, antimon, arzén, vagy akár az ón, horgany, kadmium, stb. maradékai, míg a könnjyen redukálható, de nem illékony fémek, pl. a réz, kobalt, nikkel és a nemes fémek a keletkezett fémvassal1

ötvöződneK. A redukáló kemence eltávozó gázainak szűrésével az illanóképes fémek nagy hozammal kitermelhetők. A 'vasredukálás vég-30 salakjának csak csekély a fémtartalma, pl, 2—3% Vas mellett csak 0.05—0.2% iéz, nikkel, horgany, ólom stb. A. redukáíóeljá-25 rás foganatosításakor, ami aknakemencében és forgó csőkemencében folytonos, menetben, vagy forgó lángkemencében szaka 35 szosan történhet, a salak olvadási pontja alatti hőmérsékleten a vasat vasszivacsk'nt kapjuk meg, amely mágneses úton elkülöníthető a meddőtől. A hőmérséklet növelésekor és a redukáló feltételtek betar- 40 tása esetén folyékony nyersvasat és folyékony salakot kapunk, amelyek elkülönülnek egymástól nagyobb hőfoknál és oxidáló gáztérben pedig szemcsés, szénben szegény vasbocsokat, félig lágy salakban. Ezt az 45 utóbbi munkamódot alkalmazzák az ismert Krupp-féle hevenyolvasztóeljárásnál és előnye, hogy a fémhozam, a felhasznált tüzelőanyagmennyiség és az üzemi költségek jóval kedvezőbbek ennél a folytonos üzem- 50 ben, forgó csőkemencében foganatosított eljárásnál, mint vasszivacs vagy nyersvas előállításánál. Ennél az eljárásnál azért nagyobb a vas és nem vas fémhozam, mert a bucákemencébe bevitt adag kb. 6—8 órán 55 át nagy hőmérsékleten marad a bocs-övezetben (gomolya-övben) és ezért a nem vas fémek elillanása vagy redukálódása rendkívül egyenletes és teljes. A redukáláskor kapott vasat vasszivacs- 60 ként, nyersvasként folyós . vagy szilárd alakban^ vagy szemcsés vasbocs alakjában újra lecsapató eljárás alá vetjük, Minthogy a szóbajövő ércek rendszerint kis mennyi-