135435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélból készült alkatrészek keményforrasszal való összekötésére

Megjelent 1Ö49. évi április hó áS-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 135435. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — E-5831. ALAPSZÁM. Eljárás acélból készült alkatrészek keményforrasszal való összekötésére. Deutsche Edelstahlwerke Aktiengesellschaft, Krefeld és Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 28. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hó 24. Acélaltetrészek forrasztásihoz, az eljá­rással összekötendő acélrészek összetételé­től függetlenül, eddig keményforraszként rezet és rézötvözeteket alkalmaztak. Elte-5 kintve tattól, hogy sok esetben nem kívá­natos, Ihogy az egymással összekötendő acélrészek közé ez alkartrészeik, anyagától . eltérő anyagú, idegen forraszötvözetet vi­gyünk, az ilyen keiményfornasszal készült 10 kötések hátránya, hogy a forrasszal ké­szült kötés szilárdsága a hőmérséklet emel­kedésével osölkken. Az ilyen kötésele tehát nem kielégítők, ; ha azokat oly géprészeken alkalmazzák, melyeknek üzemében nagy 15 'hőmérsékletek jelentkeznek. Kísérleteinkből kitűnt, hogy acélalkatré­szek • összekötéséhez alkalmazható olyan forrasz, mely összetétele teikintetében az egymással, összekötendő acélrészekhez sok-20 kai közelebb esik, mint az ismert rézifor­rasz ok lés amely különösen nagy hőmérsék­leteknél •szilárdságukat megtartja. A talál­mány értelmében ily forraszként auszteni­tes acélokat, vagy auszteni'tes ötvözeteket 25 alkalmazunk, melyeknek bértartalma. 0,1 — 5%. Ausztenites- acélokként számtajöhet­nek az ausztenites nikkel-acélok, króm-tiiik­kel-acélok, mangán-iacélok, króm-mangán­acélok, króm-mangán-niikikel-aeéliok és 30 króm-kobalt-iacélok. Ausztenites ötvözetek típusaként megemlítjük a vas-nikkel­króm-ötvözeteket ós nikkel-króm-ötvö­zete'ket. Bóradalékot tartalmazó auszte­nites acélok, illetőleg ausztenites ötvöze­tek sajátossága, hogy a forrasz köny- 35 nyen folyós, ami az acé'alkatrészek között, különösen fokozott hőmérsékleteken, nagy szilárdságú kötést biztosít. Az ilyen iforrasz* szál készült kötések azonos hőfokokat felté­telezve lényegesen szilárdabbak, mint az 40 eddig ismert, melegben szilárd adalékanya­gokkal készült hegesztett kötések. A talál­mány szerinti keméinyforrasszal készült kö­tések oly anyagiból készült alkatrészek kö- . zött is előnyöseknek bizonyultak, amelyek- 45 nél gázhegesztés nem ad jó kötést. Ez arra vezethető vissza, hogy a gázhegesztéskor jelentkező és a gáz okozta káros hatá-, sok a találmány értelmében alkalmazott forrasznál elmaradnak. Ezenkívül a talál many szerinti eljárással oly kötések is elő állíthatók, amelyek mérettartósság telkinte tében szigorú követelményeknek is megfe lelnek. Ismeretesek oly acélok és ötvözetek, 55 amelyek íbórt tartalmaznak. Ilyen acélokból például villaimois (kisütő «edények (testébe , forrasztandó csatlakozásokat készítenek. Az ilyen acélok, illetőleg ötvözetek e célra való alkalmiazásából azonban nem lelhetett 60 arra következtetni, hogy az ilyen Ibórtar-,­tataú acél, illetőleg ötvözet forrasszal ké­szült kötések előállításához különösen al­kalmas. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom