135435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélból készült alkatrészek keményforrasszal való összekötésére
Megjelent 1Ö49. évi április hó áS-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 135435. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — E-5831. ALAPSZÁM. Eljárás acélból készült alkatrészek keményforrasszal való összekötésére. Deutsche Edelstahlwerke Aktiengesellschaft, Krefeld és Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 28. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hó 24. Acélaltetrészek forrasztásihoz, az eljárással összekötendő acélrészek összetételétől függetlenül, eddig keményforraszként rezet és rézötvözeteket alkalmaztak. Elte-5 kintve tattól, hogy sok esetben nem kívánatos, Ihogy az egymással összekötendő acélrészek közé ez alkartrészeik, anyagától . eltérő anyagú, idegen forraszötvözetet vigyünk, az ilyen keiményfornasszal készült 10 kötések hátránya, hogy a forrasszal készült kötés szilárdsága a hőmérséklet emelkedésével osölkken. Az ilyen kötésele tehát nem kielégítők, ; ha azokat oly géprészeken alkalmazzák, melyeknek üzemében nagy 15 'hőmérsékletek jelentkeznek. Kísérleteinkből kitűnt, hogy acélalkatrészek • összekötéséhez alkalmazható olyan forrasz, mely összetétele teikintetében az egymással, összekötendő acélrészekhez sok-20 kai közelebb esik, mint az ismert réziforrasz ok lés amely különösen nagy hőmérsékleteknél •szilárdságukat megtartja. A találmány értelmében ily forraszként ausztenites acélokat, vagy auszteni'tes ötvözeteket 25 alkalmazunk, melyeknek bértartalma. 0,1 — 5%. Ausztenites- acélokként számtajöhetnek az ausztenites nikkel-acélok, króm-tiiikkel-acélok, mangán-iacélok, króm-mangánacélok, króm-mangán-niikikel-aeéliok és 30 króm-kobalt-iacélok. Ausztenites ötvözetek típusaként megemlítjük a vas-nikkelkróm-ötvözeteket ós nikkel-króm-ötvözete'ket. Bóradalékot tartalmazó ausztenites acélok, illetőleg ausztenites ötvözetek sajátossága, hogy a forrasz köny- 35 nyen folyós, ami az acé'alkatrészek között, különösen fokozott hőmérsékleteken, nagy szilárdságú kötést biztosít. Az ilyen iforrasz* szál készült kötések azonos hőfokokat feltételezve lényegesen szilárdabbak, mint az 40 eddig ismert, melegben szilárd adalékanyagokkal készült hegesztett kötések. A találmány szerinti keméinyforrasszal készült kötések oly anyagiból készült alkatrészek kö- . zött is előnyöseknek bizonyultak, amelyek- 45 nél gázhegesztés nem ad jó kötést. Ez arra vezethető vissza, hogy a gázhegesztéskor jelentkező és a gáz okozta káros hatá-, sok a találmány értelmében alkalmazott forrasznál elmaradnak. Ezenkívül a talál many szerinti eljárással oly kötések is elő állíthatók, amelyek mérettartósság telkinte tében szigorú követelményeknek is megfe lelnek. Ismeretesek oly acélok és ötvözetek, 55 amelyek íbórt tartalmaznak. Ilyen acélokból például villaimois (kisütő «edények (testébe , forrasztandó csatlakozásokat készítenek. Az ilyen acélok, illetőleg ötvözetek e célra való alkalmiazásából azonban nem lelhetett 60 arra következtetni, hogy az ilyen Ibórtar-,tataú acél, illetőleg ötvözet forrasszal készült kötések előállításához különösen alkalmas. 50