135305. lajstromszámú szabadalom • Rossz hővezető alkalmazásával csökkentett hőveszteségű katóda villamos kisütőcsövekhez

Megjelent 1949. évi február hó 2-án. tf.UYAll SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135305 SZÁM. V 11,11. (Vll/g, YII/j.) OSZTÁLY. — 'P-J0019. ALAPSZÁM. Rossz hővezető alkalmazásával csökkenteti» hőveszteségű katóda villamos kisütőcsö vekhez. N. V. Philips' GLoeilampeiifSabi'ieken. cég-, Eindhoven« ben (Németalföld). '• A bejelentés napja : 1941. évi június hó 16. Kémetalföldi elsőbbsége : 1940. évi június hó 5. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján). A találmány katóda, még pedig közvetlenül, vagy közvetve hevítendő katóda villamos kisütőcsöv ékhez. Villamos kisütőcsövek katódáinak kiala-5 kitásánál a legfontosabb feladatok egyike a katódavégeken való hőelvezetés feladata. E hőelvezetés következtében a katódahőmérséklet a végeken mindenkor tetemesen alacsonyabb, mint a középen. Ha a katódato hőmérsékletet a hossz függvényében ábrázoljuk, a görbe kb. a középen maximumot, a végeken pedig többé vagy kevésbbé folytonos csökkenést mutat. Ilyenmódon a közép túlságosan magas hőmérsékletet kap; ha ir> ellenben a középső részt kb. a helyes hőmérsékleten tartjuk, a két végen végbemenő erős lehűlés következtében egyes részek hasznavehetetlenek, minthogy az emisszióban részt nem vesznek vagy elégséges mó-20 don részt nem vesznek. Eltekintve attól, hogy a hevítés már azért is gazdaságtalan, mert nagymennyiségű, elvezetett és a borítás nélküli végeken kisugárzott hő hasztalanul elvész, ehhez még a katóda borított •_>r> része mentén va1

ó egyenetlen hőmérsékletelosztás is hozzájárul. Javasolták már az ennek révéri adódó nehézségek csökkentését különleges szerkezetek alkalmazásával. Ismeretes pl. közül» vétlen hevítésű izzókatóda végeinek körülvétele elkülönített hevítőspirálissal, a vezetés révén adódó hőveszteségnek járulékos hőbevezetéssel való kiegyenlítésére. Hasonló rendszabályt alkalmaztak közvetett hevítésű katódáknál, amennyiben gondoskodtak, 35 hogy a végeken a katódahossz 1 cm-ére e hevítőelem több drótanyaga essék, mint a középen, úgyhogy a hőmérséklet a katódatest felületén egyenletesebb. E szerkezetek hátránya azonban, hogy az izzótest ener- ki giaszállítása a katódához egyenlőtlenné vált. Ezenfelül közvetett hevítésű katódáknál még az a nem kívánt állapot is adódik, hogy épen az emittáló anyaggal nem borított és az emisszióban részt nem vevő vé- 45 gek járulékos energiát kapnak, aminek következtében a veszteségek helyileg tete- . mesén növekednek. További javaslat szerint közvetett hevítésű katóda katódatestét két rétegből készítik, 50 mégpedig csekély hővezetőképességű anyagból készült aísó rétegből és csekély hősugárzóképességű anyagból készült felső rétegből, amikoris a felső réteg az alsó réteg végeit nem borítja és az alsó réteghez a 55 katóda támasztószerkezete van rögzítve. Az alsó réteghez ekkor vas- és nikkelből készült ötvözetet alkalmaznak, melyhez esetleg krómot adagolnak; a felső réteghez réz alkalmazását javasolják. t>0 Ezzel a tárggyal kapcsolatosan számos vizsgálatot végeztünk ós megállapítottuk,