135305. lajstromszámú szabadalom • Rossz hővezető alkalmazásával csökkentett hőveszteségű katóda villamos kisütőcsövekhez

1S5305. hogy bizonyos anyagok alkalmazásával a végeken adódó hővezetés igen csekély. A találmány szerint közvetlenül hevítendő katóda, vagy közvetve hevítendő katóda 5 katódatestének egyik rétege és/vagy ehhos a testhez kapcsolódó rögzítő- vagy árarn­bevezetőszervek wolframnak, vagy molib­dénnek nikkellel, kobalttal, vagy vassal való ötvözetéből vannak, esetleg egy, vagy több 10 más komponens adalékával, amikoris a wolfram, va^y molibdén atomszázaléka két komponensből álló ötvözetek esetén (tehát wolfram, vagy molibdén vassal, nikkellel, vagy kobalttal) legalább 10 és kettőnél több i'r > komponenst tartalmazó ötvözetek esetén legalább 5. Felső határként mindkét esetben ia wolfram számára 25 atamszázialékot és molibdén számára 35 atomszázalékot kel! betartani. -*> Az ötvözetekhez adagolandó komponens előnyösen az alunr.nium, szilícium, man­gán, magnézium, cirkónium, vagy tórium •elemek epvike, vagy többje. Azt találtuk, hogy a találmány céljához igen alkalmas 25 ötvözet 16 atomszázalék wolframból és 84 atomszázalék nikkelből van; igen jó ered­ményeket továbbá oly három komponensből álló ötvözettel érhetünk el, amely 9 atorn­százalék alumíniumból, 13 atomszázalék so molibdénből és . 78 atomszázalék nikkel­ből, vagy oedig 16 atomszázalék vasból, 14 . atomszázalék molibdénből és 70 atomszá­zalék nikkelből van. A találmány szerinti ötvözetek ugyanis wolframnak, vagy molib-35 dénnek a vas, nikkel, vagy kobalt kompo­nensek eo'vikével való ötvözetén felül az utóbb említett elemek közül kettői, is tartal­mazhatnak. Mint már megmagyaráztuk, a tekintetbe w jövő anyagok hővezetése a legfontosabb szerepet játssza; ekkor az ebből az anyagból készült test falvastagságára is tekintettel kell lennünk, minthogy ugyanannak az anyagnak alkalmazásánál a hővezetést ki-45 sebb falvastagság választásával csökkent­hetjük. A vastagságot az anyag szilárdsá­ga, vagy keménysége korlátozza, ezeket a tulajdonságokat pedig a többé vagy ke­vésbbó jó megmunkálhatóság korlátozza. 50 Éppen ez utóbbi tulajdonság következtében nem alkalmazhatunk oly ötvözeteket, me­lyeknél a wolfram, illetve molibdén atom­százaléka 25-nél, illetve 35-nél nagyobb. A találmány szerinti ötvözetek igen fon-55 tos előnye, hogy jó megmunkálhatóság mel­lett igen kemények, aminek következtében javítást nem csupán annak révén érünk el, hogy a hővezetés az eddig alkalmazott anya­gokénál kisebb, hanem annak révén is, hogy ezek az anyagok a nagyobb keménységük eo következtében, amely a magas olvadáspontú wolfram, vagy molibdén befolyása révén igen hőállékonynak bizonyul, ugyanahhoz az alkalmazási célhoz az ismert anyagok­nál vékonyabbak lehetnek. Ez a körülmény 65 az egyes, találmány szerinti .ötvözeteknél fontos előnyt eredményez az ismereteseknek megadott ötvözetekhez, azaz krómnikkelhez és nikkelvashoz képest. így pl. a 17 atom­százalék wolframot tartalmazó wolfram- TO nikkel-ötvözet keménysége hőálléköny és kb. kétszer nasyobb a vas-nikkel-, vagy króm-nikkel-ötvözeténél, hővezetőképessége pedig ugyanolyan nagyságrendű. A teteme­sen nagyobb, hőálléköny keménység és az 75 ezzel egvütt fellépő ió megmunkálhatóság következtében a találmány szerinti anvapot nikkel-vasnál, vagy króm-nikkelnél teteme­sen vékonvabbra méretezhetjük, úsryhoerv a hővezetó'képessép- emiatt is csökken. A 7 80 atomszázalék alumnri'mot, J6 atom^zázalék wolframot és 77 atorn«záza1ék nikkelt tar­talmazó ötvözet keménvsécre az azonos atomszázalékos vas-uikkel-ötvöz^nél kö^el háromszor nagyobb, az anvao- hővezetőké- Sf > ppe^ép-e redio- a vas-nikkelénél és a frrnm­nikke; ló"él kisebb. Ez almnim'um-wolfram­n.ikkel ötvözet alka'mazásánál azokban ki­tűnik, hoow ekkor b'zonvos célokhoz a jó meo-munkálhatósáo- határát kb. elértük. Az ! ' ü a1umin'uni-mo1ibdpn-nikkel- és vas-molib­dén-nikkel-ötvözetek keménvsép-e kb. más­félszer naofvobb, mint a vas-n; kkel-, vao-y krómnikkel-ötvöz^teké. míg a hővezetőké­pessépük kisebb. F-zenfe'ül a találmány sze- ö5 rim4 '' ianvaiCTok e1őnve az ; tt emV^tt vra«-, nikkel-, vasv krnm-n<kkp.1-ötvözH:ekhpz ké­pest, hogv az ismert ötvözeteknél, mint vas­nikkel és króm-nikkel, kevesebb gázt adnak le. 100 Azt a körülményt, hogy a szakirodalom az utóbb említett ötvözeteket említi, a talál­mány szerintieket pedig.nem, ámbár wol­fram és mo'ibdén önmagukban véve közvet­len hevítésű katódákhoz és közvetett heví- 105 tésű katódák hevítőelemeihez használato­sak, minden valószínűség szerint arra ve-, zethetjük vissza, hogy részint azt gondolták, hogy ezek az ötvözetek a nagy keménysé­gük miatt túlnehezen megmunkálhatok, ré- uo szint ped: g azt várták, hogy hővezetésük meglehetősen nagy lesz. A wolfram hőveze­tőképessége ugyanis legalább tízszer na­gyobb, mint a vas-nikkelé és króm-nikkelé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom