135180. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hőfokhatás és barométernyomás hatásának kiegyenlítésére mérőkészülékeknél

i 135180. ként van kialakítva és amelynek ívközpont­ját az (5) forgási pont alkotja, ami min­denesetre csak a nulla helyzetben érvényes. A (9) emelő a (10) tengelyre van erősítve, 5 amely (11) és (lla)-nál van ágyazva éppen úgy, mint a (12) fogazott szegmens, amely a (14) és (14a)-nál ágyazott (13) fogaske­rékkel van kapcsolatban. A (13) fogaske­rékre van a (15) jelző felerősítve, amely 10 a (16) skála fölött mozog. A (17) tartón a (18) csap révén nyomástmérő dobcsoport van elhelyezve, amelyből részben vagy tel­jesen a levegő el van távolítva, illetve szük­ség szerint valamely gázzal (és nyomás 16 alatt) megtöltve lehet. Adott es'etben megfe­lelő méretű egyetlen dob is használható. A mérődobok maguk is rugalmasak lehetnek, úgy szintén kifeszítve lehetnek valamely szükség szerint behelyezett rúgó révén, A 20 mérődob mozgó oldalán a (22) csapágy van, amelyben a (21) csap körül elforgathatóan a (20) feszítórúd fekszik, amelynek ellen­tétes vége a (23) csap révén a (4) feszítő­rúddal van összeköttetésben. 25 Működésmódja a következő: A nyomás változásánál, amely pl. a légjármű sebes­ségváltozásánál előállhat, az (1) dob kitágul (illetve összehúzódik) és az ezzel létrehozott elmozdulás a (4) feszítőrúd és a szegmens-30 alakú (9) rúd révén a (10) tengelyre vivődik át, hogy innen ia (12) fogazott szegmens révén a (13) fogaskeréken át átvites­sék a (1.5) jelzőmutatóra. A baro­méternyomás bármely változásakor pl. a 35 légjármű emelkedésekor vagy süllyedésénél változik az a nyomás is, amelynek a gyor­saság méréséül kellene szolgálnia. A baro­méternyomás változásai következtében a (19) mérődobok is megfelelő mozgást vé­*o géznek, amelyeket a (20) feszítőrúd révén a (4) feszítőrúdra viszünk át, amely így az (5) pont körül elfordul. Ekkor a (23) csap és la (8) és (8a) csapok az (5) forgáspont kö­rül forgómozgást végeznek ügy,; hogy a 45 (15) mutató 0 helyzete nem változik. Ezt egy konkrét példa kapcsán Ismertet­' jük. Ha a légjármű emelkedik, úgy alacso­nyabb légnyomási területre jut, ahol a le­vegő által kifejtett nyomás szintén kisebb, 50 mint ami lenne ugyanolyan sebességnél ki­sebb magasságban, úgyhogy a sebesség­mérő jelzőmütatója kisebb értéket jelez. De a csökkenő barométerlégnyomásnál a (19) nyomást mérő dobok is kiszélesednek, úgy-55 hogy a (8) és (8a) csapok a(10) forgási ten­gely irányában elmozdulnak Ezáltal a leírt jelzőszerkezet áttételi viszonya nagyobb / lesz. Az egyes rés'zek megfelelő elrendezé­sével és méretezésével elérhető, hogy a (9) szegmensrúd elbillenő mozgása és ezzel a 60 (15,) jelzömutaíó adatai ugyanazon repülő­sebességnél minden körülmények mellett ugyanazok maradnak, tekintet nélkül arra, hogy a légjármü magasabb vagy alacso­nyabb barométrikus légnyomasterületen 65 van-e. Mint további példát felhozzuk a kompen­zált variométer működésmódját, tehát az emelkedés vagy süllyedés gyorsaságát meg­határozó készülékeket. 70 A (31) mérődobok (3. ábra) a (32) T-betű alakú rész révén és a (33) cső révén a (34) termoszpalackkal vannak összeköt­tetésben. A T-betű alakú (32) részen a (35) hajszálcsövecske van. A barométernyomás To hirtelen változásánál a (31) dobok a ter­moszpalackban uralkodó légnyomás követ­keztében kiiszélesednek, illetve összehúzód­nak éspedig mindaddig, míg a nyomáskü­lönbség a külső légnyomáshoz viszonyítva 80 a (35) hajszálcsövecskén át ki nem egyen­lítődik. Ezen kiegyenlítődés ideje a hajszál­csövecskében a levegő súrlódásától függ. Az így létrejött mozgást, illetve a (31) dob alakváltozását a (37), pont körül elfordít- 85 ható (36) feszítőrúd révén a (38) tartócsap segítségével a (39) rúd szegmensivére visszük át. Ez a (40) tengelyre van felerő­sítve, úgyszintén a (41) fogazott szegmens, amely a (43) jelzőmutatójával a (42) fogas- 9Ü kerékbe kapaszkodik. Egy vékony tekercs­rúgó adja a beállításra szükséges' erőt és pedig úgy, hogy a (39) szegmensrudat állan­dóan a (38) tartóékhez nyomja. A (45) barométerdob éppen úgy, mint az 1. és 2. 95 ábra szerinti (19) dobok, a bimetallikus (46) szalag egyik végén van felerősítve, amely­nek másik vége a készülék (47) dobozán van elrendezve. Ezen rendszer mozgását a (49)-nél elordítható (48>( fdiszítőrúd segít- 100 ségével az (50) csuklón át a (36) feszítő­rúdra visszük át. Működésmódja a következő: A baromé­ternyomás változásával változik a levegő sűrűsége is és ezzel a (35) hajszálcsőben a 105 súrlódási velejáró is. Ezért más a (31) mérődob működése is. De a kiegyenlítő (45) dob a (48) feszítőrúd révén egyidejűleg el­fordítja a (36) feszítőrudat a (37) forgási pontja körül, minek következtében a (38) lio tartóék helyzete és ezzel az áttételi viszony is változik. A dob anyaga rugalmasságának az egyeidejű hőfokváltozás következtében előállott változása a bimetallikus (46) sza­lag révén kiegyenlítőlik, amely behajlása 115 következtében a (38) támaszék helyzetét he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom