135110. lajstromszámú szabadalom • Leszakítással dolgozó érintkezőberendezés, kiváltképen áramszaggatókhoz
Megjelent Í948. évi október hó í-én, MAGYAR SZABADALMI BTRÓSAQ SZABADALMI LEIRAS 1351ÍO. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — Sch-6292. ALAPSZÁM. Leszakítással dolgozó érintkezó'berendezés, kiváltképen áramszaggatókhoz. N. S. F. Nürnbergrer Schraubenfabrik und Elektrowerk Gr. ni. b.H., Nürnberg'. A bejelentés napja: 1942. évi december hó 17. Németországi elsőbbsége: 1941. évi december 19. r Eddig állandóan feltételezték, hogy ihengeralakú leszakítással dolgozó érintkezőknél a két egymásnak ütköző körfelület képezi a hatásos érintkezőtfelületet. Cs.ak ia .legutóbbi időben ismerték fel azt (lásd pl. for. R, Holm: „Die technische Physik der elektrischen Kontakte'" 1941. 302. oldal), hogy-az érintkezési ellenállás a látszólagos érintkezőfelülettől messzemenően független és, bogy ennek folytán az csökkenthető. Feliismerték továbbá azt, hogy még két nagyon pontosan csiszolt felület is tulajdonkénen csak bárom ponton érintkezik egymással, melyek csak akkor válnak kis felületekké, ha az érintkezőnyomás az anyag folyási ellenállását legyőzi. A tényleges érintkezőfelület az érintkezési ellenállás mértéke lehet és az érintkező élettartamára nézve döntő jelentőségű. Ez a tényleges érintkezőfelület laz eddig használatos szaggató érintkezőknél igen kicsi. Az 5. ábra értelmében — mely a kialakítást túlzottan szemlélteti — a szokásos sziaggató érintkezők középen érintkeznek egymással. Ez alapjában véve igen hátrányos, mégpedig különféle okokból. 1. A bárom lehetséges érintkezési pont szorosan egymás mellett vian, úgyhogy iaz érintkező nyomása az érintkző felület kis részére összpontosítva hatihat és a szomszédos, egytrnáesial) szemben (fekvő részek egymástól annyira távol vannak, hogy többmolekulájia közbenső réteges, másodfokú érintkezésiadás szempontjából már egyáltalán nem jönnek számításba. .. 35 2. A fémes érintkezési pontokon az üt* közés és az anyag folyása következtében keletkező hő, vialatnint az árarnhő összpontosítva kis felületre hat, mely ezenfelül még az érintkezőtömeg, súlypontjában van 40 s ezért a hőelvezetés igen kedvezőtlen. 3. A használt wolframanyagnak medhanikai kopással szemben igen magy ellenállóképessége van, úgyhogy igen sokáig (mintegy 3000 óráig) tart, amíg a két 45 érintkezolfelüjeit 'külcsonöserá egyimáfslhoz csiszolódik és iákkor természetesen jobb érintkezés-adást biztosít, Közben azonban az érintkezőanyag az 1. és 2. pontokban isimertetett okoknál fogva olyan erős igény- 50 bevételnek van kitéve, — amelynél • az anyag finom részecskéinek vándorlása gyakran még középen is kis csapocskák képződésére vezet — hogy az érintkezők -összecsiszölódására és az azzal kapcsola- 55 tos előnyökre egyáltalán nem is kerül sor. 4. Az 5. ábra szerinti 'használatos érintkezőknek gyakran olyan ütközésük van, ami csak nehezen szüntethető meg, mert a mozgó érintkező viszonylagos sebessége QQ a nyugvó érintkezőhöz képest, igen nagy, úgyíhogy az ütközés, nagy erővel következik be és a két érintkező viszonylagos sebessége az ütközés után nem lesz azonnal nullával egyenlő. 65
