135110. lajstromszámú szabadalom • Leszakítással dolgozó érintkezőberendezés, kiváltképen áramszaggatókhoz
Í35Í10. 5. Szaggatók gyártásánál elméletileg nagyon kedvező lenne, ha mindegyik érintkező az egybeépítés után addig működnék az érintkezők -árammal vaió terhelése nél-5 küi, míg az érintkezők kölcsönösen, egy-, máshoz •csiszolódtak. Ez a követelmény a tömeges gyártás miiatt — sajnos — nem valósítható meg, úgyhogy a tényleges érintkezőfelületek növelésére más módszereket 10 kellett keresni. 6. A tapasztalat szerint előfordul, hogy ia szaggató érintkezők üzemközben az alátéten vagy annyira meglazulnak, hogy oldalt elcsúsznak, vagy iá szegecs lazul meg, 15 mert a szegecselésnél nem .alkalmazható a teíjeiSy egyébként haszniálatos nyomás, minthogy a kémény és rideg érintkezőlanyag ezt ,a nyomást nem bírja ki. Ennek a következménye láthtatlan hajszálrepedé-20 sek vagy használhatatlan anyag. Olyari eljárást kell tehát keresni, mellyel mind az érintkező oldalirányú elcsúszása, mindpedig ia szegecselési nyomás által előidézett sérülése elkerülhető. 25 7. Szaggatók összeépítésénél az érintkezők .{xtytos beállítása okozza iá legnagyobb nehézségieket.. Einteilet l! tekintetbe •kell venni, hogy az érintkezőket helyes távolságra kell beállítani, továbbá, hogy laz 30 érintkező-felülieteknek egymással párhuzamos síkban (nem szögben) kell feküdniök és harmadszor, hogy az érintkezők úgy feküdjenek, hogy egymást pontosan fedjék. Ennek a három követelménynek a betar-35 tásia az eddig használatos érintkezőknél igen nehéz. 8. Az 5. ábra szerinti érintkezőnél a hőelvezetés- nagyon kedvezőtlen). Mástésíjt nagyterhelésű érintkezőnél — amely eset 40 szaggatóknál áll fenn — a jó hőelvezetés kérdése döntő jelentőségű. Jó hőelvezetésre irányuló javaslatokban nem volt hiány. Így keletkezett nagyteljesítményű érintkezőkhöz az összekötőién), mely fo<-45 iyékony ezüsttel vagy rézzel átitatott szivacsszerű wolframvázból áll, vagy — amint Westinghouse (USA) javasolja — egymásra rétegezett, {elváltva jól vezető és össze nem hegedő lemezekből áll. Mindkét 50 javaslat nyugvóérintkezőknér alkalmazható, szaggatók leemelkedő dörzsérintkezőinél azonban nem, mert az ütéssel és dörzsöléssel az érintkezőkből .rövidesen kis rézrészecskék verődnének le és a felüle-55 ten szétdörzsölődnének, ami viszont az, érintkezők azonnali összehegedését jelenti. 9. Az 5. ábra szerinti érintkezőknél az érintkezőifelületre apró levált fémrészecskék rakodnak le, ami az idő folyamán az anyagrészecskék vándorlására és kis csápocskák képződésére vezet. Az a Javaslat, co hogy ia If empört az érintkezőfelülettől tá( vol kell tartani, Siemenstől ered, amikoris forgóérintkezőt használnak és a fémrészecskeket a röpítőerő kidobja. Bármilyen jó ez',a javaslat önmagában véve, szaggá- 65 toknál szerkezeti okokból nem alkalmazható. A találmány céljia az, hogy ezeket a hiányosságokat megszüntesse.' Az 1—4. ábrák a találmány szerinti új érintkezőt ábrázol- 70 ják. Csőalakúan kialakított (A) érintkezőtest a (B) érintkezőtartóval csiapaliakú toldattal van összekötve. ' A (C) kimélyed és olyan alakú lehet, mint laz 1. ábrában, tetszésszerint azonban ívelt vagy félgömb- 75 alakú is lehet. A belső átmérőnek ,a külső átmérőjéhöz való viszonyát pl. úgy választhatjuk, hogy ia látszólagos érintkezési felület — amely körgyűrűt alkot — mintegy félakkora, mint az eredeti teljes felület. Ez S n az eset iákkor áll fenn, ha a külső átmérő aránya a belső átmérőhöz = ^/ 2:1. HÚ pl. a, külső átmérő 3.5 mim, akkor a bels* átmérő 2.47 mim. Az érintkezőgyűrűt az ellenérintkező felé fordított kiimetszés segítségével is kialakíthatjuk. A gyűrűialakú érintkező ellen érintkezőjének kiemelkedése, kiugrása stb. vian, mely a gyűrűs érintkező üreges testébe nyomul anélkül, hogy ai érintkezésadásban részt venne. Az érint- „„ . kező kivezetések az érintkezőfelületre me- 1 rőleges síkban vianmak, mely az érintke- J zők szerelésénél érintkező idomszerre fek- • szik fel és így az érintkezők párhuzamos • síkú és tömör szerelését megkönnyíti. 95 1 Az érintkező ilyen kialakításának (előnyei a következők: 1. A három tehetséges érintkezési! pont által alkotott háromszög terjedelme az érintkezők jó beállítása esetén lényegesen 100 nagyobb, mint az érintkezőknek az 5. ábra szerint: kialakításánál, mert az érintkezési pontoknak az érintkező szélén kell feküdniök s ezért egymással szemben van- | niak. Ez okból riiagy a valószínűsége, an- 105 ] nak, hogy másodfokú érintkezési pontok (többmolekulás közhenső réteggel) a tulajdonképpeni érintkezési pontoktól nagyobb távolságra vannak, mint az 5. ábra szerinti érintkezőknél, úgyhogy kisebb látszólagos 110 felület ellenére a tényleges érintkezöfelűlet ' nagyobb. 2. A hőelvezetés — mely iá tapasztalat szeriint az érintkezők élettartamát döntően befolyásolja — az érintkezők új kialakítá- 115 j sávial eszményi módon történik. Eltekintve j attól, hogy az érintkezési pontok nagyobb j
