135013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés igen nagy frekvenciájú, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések gerjesztésére

2 135013. ciájú, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések gerjesztésére, azaz például kelté­sére, erősítésére, vagy vételére, amelyben az üreges rezonátort fémcsőben elrende-5 zett második olyan fémcső alkotja, amely végein rövidrezáró lemezek útján össze van kötve az első fémcsővel éá avval együtt félhullámhosszal rezgő olyan egy­tengelyű vezetéket alikot, amelynek köze-10 pén létesül a legnagyobb feszültség, mimel­lett e vezetéken belül vagy kivül a csövek végeihez és tengelyéhez részarányos elren­dezésű, náluk rövidebb cső van, amelyet két végén elrendezett, kerülete mentén el-15 osztott küllőik kötnek össze vezetőleg az egytengelyű vezeték belső vagy külső csö­vével és az egész berendezés tengelyében vezérlőráccsal felszerelt hengeres' katóda foglal helyet. 20 A rajz 1. ábrája a találmány szerinti be­rendezés elvi vázlata. Az egytengelyű (1) és (2) fémcsövek végeit rövidrezáró (5) lemezek kötik össze egymással. Az említett két cső olyan egytengelyű vezetéket alkot, 25 amely fél hullámhosszal rezeghet, mimel­iett a legnagyobb feszültség ia vezeték kö­zepén keletkezik. A csöveket végükhöz és tengelyükhöz részarányos elrendezésű, ná­luk rövidebb (3) cső veszi körül. Ezt két 30 végén elrendezett, kerülete mentén elosztott (4) fémküllők kötik össze vezetőleg (1) csővel. A (2) csőnek azokon a pontjain, amelyeken a (4) fémkészülék áthatolnak rajta, iá küllőknél kissé nagyobb furatai BÚ vannak. A küllők tehát a (2) fémcső érin­tése nélkül hatolnak át ezen a csövön. En­nek folytán az {1) és (3) csöveiknek azonos nagvfrekvenciáiú feszültségük van és ezek együtt rezegnek a (2) csőhöz képest. Az 40 (1) és (2), vahmiint a (2) és (3) csövek kö­zött sugárirányú, egymással ellenkező vil­lamos váltómezők keletkeznek. Hia az (1) és (2) csövek középső részét, valamint a (3) csövet íháló- vagy rácsatakúan a! akii­•15 juk ki, akkor egv a csövek tengelyétől su­gárirányban kifelé haladó elektronsugár át­hatolhat taz elektródákon és ezeknek villa­mos mezőin. Ilyen elektródarendszer lehe­tővé teszi nagy teljesítményű tizedméteres 50 vagy centiméteres rezgések létesítését. A 2. ábra a találmány szerinti berende­zésnek kb. 20 cm-es hullámok keltésére al­kalmas kiviteli példáját szemlélteti, A (21) ráccsal körülvett közvetett fűtésű (20) oxid-55 katóda kerámiai anyagú (16) ós (17) táma­szoknál fogva üreges (13) fémtest belsejé­ben van ágyazva, amely egytengelyű a kató­, dávial és a ráccsal. A (13) fémtestet két egy­tengelyű cső alkotja; a külső (8) csövet (14) és (15) lemezek kötik össze a belső cső- 60 vei. A (13) fémtestet csőalakú (6) elektróda veszi körül, amelyet a külső (8) csövön en­nek érintése nélkül áthatoló (7) fémküllők kötnek össze vezetőleg a (13) fémtest belső csövével. Az elektronáram átbocsátása vé- 66 gett a (13) fémtestnek mind belső, mint külső csöve középső részében rácsalakű. E rácsokat a legegyszerűbb esetben egy­közepű bádoggyűrűk alkotják, amelyek olyan elrendezésűek, hogy a belső, és a 70 külső fémcsőhöz tartozó gyűrűk azonos síkokban vannak. Az anódát alkotó külső (6) "elektróda is bádoggyűrűkból van. Ezek között (9) köztartógyűrűk vannak, amelyek vezetőleg összekötik a bádoggyűrűket egy- 7i mással. A (6) elektródát alkotó bádoggyű­rűk is a (13) test részeit alkotó csövekhez tartozó bádoggyűrűkkel azonos síkokban vannak és így a (9) köztartógyűrűk a (13) testet alkotó csövek bádogcyűrűi közeivel so szemben foglalnak helyet. Az anóda emlí­tett kialakítása egyrészt megkönnyíti a hő­nek kifelé való sugárzását és másrészt meg­nehezíti a másodlagos elektronoknak az e'ektró'tarendszerbe való v:.ss7ratérését. Az <SÖ elektródarendszert a (22) csőbúra (23) tol­data tartia. Az elektródák (27) áraimhozzá­vezetői, sajtolt (26) üveotalpban vagy taní­tott lábban vannak rögzítve, amelv a (221! üvegbúrával együtt ecvszerű módon ké- 90 szíthető. téliesen üvegből való csövet alkot. A.cső működésekor a (21) ráccsal szabá­lyozott erősségű elektronáram a nagy po­zitív feszültségű (11) elektródán át beha­tol a (12) kondenzátormezó'be, amely sebes- 9í> ségét vezérli, azután pedig a (10) térbe jut, amelyben az elektronoknak idejük van nya­lábolódásra. Az elektronok helyesen meg­választott fázis esetében a (9) köztartógyű­rűk és a (10) terek közötti kondenzátorme- íoo zőben influencia úján leadják energiájuk egyrészét és azután a (9) köztartógyűrűkön bevégzik pályájukat. A fent ismertetett elrendezéssel 25 cm-es hullámhossz mellett kb. 1000 wattos anóda- 105 veszteségteljesítményt lehet elérni, ami körülbelül 25%-os elérhető hatásfok mellett 250 wattos nagyfrekvenciás teljesítményt jelenfc >10 cnv-es hullámhossz \ mellett is el lehet érni 200 wattos veszteségteljesít- lio ményt, ami 40 wattos nagyfrekvenciás tel­jesítménynek felel meg. A (6) anódának a (8) csőhöz képest je­lentős nagyfrekvenciás váltófeszültsége van. Ez a körülmény a találmány szerinti 115 berendezésnek azt a további nagy előnyét eredményezi, hogy energialecsatoló vezeték

Next

/
Oldalképek
Tartalom