135013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés igen nagy frekvenciájú, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések gerjesztésére
135013. • alkalmazása nélkül közvetlenül fel lehet használni rezgőkörök gerjesztéséle, vagy pedig antennarendszer alkalmazása nélkül közvetlenül ki lehet vele sugározni, eíektro-5 mágneses hullámokat. Erre való a 2. ábra szerinti (25) tükör, amely (24) .kapacitáslemez útján van az elektródarendszerrel öszszekötve és oly elrendezésű, hogy a (6) tanodától való távolsága hozzávetőleg pá-10 ratian számú többszöröse ia hullámhossznak. Á (25) tükör a (6) anódából kiinduló hullámokat visszaveri és kisugározza a cső tengelyirányában. Ha a (6) anóda olyan üreges testben van, amelynek felülete ne-15 gyed hullámhossz páratlanszámú többszörösének megfelelő távolságiban van az anódától, akkor az összes hullámok helyes fázisban verődnek vissza az anódára. Ez esetben nem létesül visszafelé irányu1 ó 20 sugárzás, ellenben a berendezéssel gerjezteni lehet egy a 2a ábra szerinti elrendezésű üreges {28) rezonátort. Az üreges rezonátor elhangolásával bizonyos határok között meg lehet változtatni a berendezés 25 rezgésének hullámhosszát. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés más kiviteli alakját szemlélteti. Ennek elve a 3. ábrából ismerhető fel. A 3. ábra szerinti (30) fémcsövet vele egytengelyű LO (31) fémcső veszi körül. A két cső a (32) pontokon össze van kötve egymással és fél hullámhosszal rezgőképes egytengelyű vezetéket alkot. A (30) cső belsejében további (33) cső van, amelyet a (30) csövön ennek 35 érintése nélkül áthatoló (34) küllők kötnek össze vezetőleg a (31) csővel. Ez a berendezés az 1. ábra szerinti berendezéshez hasonló módon rezeg, azaz úgy, hogy a (31) és (33) csövek fázisa mindenkor ellen-40 kező a (30) cső fázisával. Az 4. ábra ezen az elven alapuló, egyesített sebesség- és sűrűségvezérléssel működő berendezés példája. A frekvenciát meghatározó egytengelyű vezetéket a (36) és (37) 45 csövek alkotják, mimellett a (36) cső egyúttal az elektroncső külső fala is. A (36) csőnek sajtolt levegővel vagy más hűtőközeggel hűthető (38) hűtőbordái vannak. A csövek középső (39) és (40) részét ez esetben 50 is bádoggyűrűk alkotják. A (44) katódát és "a (43) rácsot kerámiai anyagú (41) és (42) szigetelők tartják. A rács a (45) küllők és ezekhez csatlakozó (46) és (47) kapacitásgyűrűk útján a (36) elektróda nagyfrekven-55 ciás feszültségével egyező feszültséget kap. A (46) és (47) kapacitásgyűrűk kis közzei veszik körül a (43) rácsot és távol tartják a (36), (37) anódtestre kapcsolt nagy egyenfeszültséget a rácstól. A katóda végein központosító (48), (49) csapok vannak. A (49) 60 csap a (42) szigetelő tengelye mentén áthatol ezen a szigetelőn és a fütővezeték kivezetésére szolgál. A (49) csapot kis (50) kapacitásgyűrű veszi körül, amely vékony huzal alkotta (51) vezeték útján össze van 65 kötve a (43) ráccsal. A (36), (37) csövekhez forrasztott, rézből vagy fernico-ötvözetből készült (52) élek az áramátvezető (54) csapokat tartó sajtolt (53) üvegtányérral vannak összeforrasztva. Az áramátvezető csa- 70 pok legnagyobb része a katódával van összekötve, egy-egy pedig a rácshoz és a fűtőszálhoz vezet. Az (50) kapacitásgyűrű-. vei elérjük, hogy az összes áramátvezető csapoknak a masszához képest azonos nagy- 75 frekvenciás feszültségük van. Ha feltételezzük, hogy az (55) áramhozzá: vezetők meg vannak szakítva és a (39) és (40) részek között valamilven okból váltófeszültség van, akkor g (43) rács és a (44) 80 katóda a (46) és (47) kapacitásgyűrűk útján a (40) elektróda nagyfrekvenciás feszültségére töltődik fel. Ez annvit je'ent, hogy a (43) rács és a (391 elektróda között a 139) és a (40V elektródák közötti vál- 85 tómezővel ellenkező iránvú váltómező létesül. Minthogv a (44) katóda és a (43) rács azonos nagyfrekvenciájú feszü'tségű, a katódábó! kilépő elektronsugár sűrűsége nagyfrekvenciásán nem befolvásolód'k, hanem 90 az elektronsugár sebessége változik a (43) rács és a (39) elektróda között. A (39) elektróda a sűrítőteret alkotja, a (39) elektróda és a (40) elektróda közötti tér pedig a nagyfrekvenciás energia lecsatolására való. A 95 (40) elektróda a másodlagos elektronkibocsátás elkerülése végett legyezőalakú. Ha azonban a katóda nem szabad, hanem az (55) vezetékeken és az áramvezető (54) csapokon át össze van kötve a külső térrel, 100 akkora vezetékek útján wattnélküli teljesítményt lehet a katódához vezetni. Ezt olymódon foganatosíthatjuk, hogy az (54) ánamvezetők és az (52) élek közé egytengelyű vezetéket kapcsolunk, amely lehetővé 105 teszi, hogy a katóda fázisát tetszőlegeser megváltoztassuk a rács fázisához képest. Hangolással elérjük, hogy az amplitúdó a rács és >a katóda között az elektronáram sűrűségének vezérléséhez szükséges nagysá- llü gúvá váljék. Minthogv a rácsot csak a vékony (51) vezeték köti össze a katódával, ezen át nem vezethetünk jelentős wattnélküli teljesítményt a rácshoz. A rács feszültsége ennélfogva egyrészt a katóda és a 115
