134870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektródarendszer előállítására

134870.

íészarányosan és közöstengelvűen. egymástól térben elválasztva elrendezett részhengeralakú elektródából álló, pl. kéthásításkor magnetron anódarendszere gyanánt 5 használható elektródarendszer állítható elő A 4. ábra az eljárás olyan alkalmazását szemlélteti, amellyel hengerből és vele közös tengelyűen elrendezett, több ¡elszigetelt lyukas rekesztőből álló elektródarend- 10 szert lehet előállítani.

Ha tehát pl. két, azonos átmérőjű, egymástól szigetelő közzel elválasztott üreges hengert kell egytengelyűén egymás mögött elrendezni, az 1. ábrának megfelelően plan- 15 parallel, megközelítőleg köralakú, szigetelő-, pl. kerámiai anyagú (1) lemezt veszünk; ennek vastagsága a két hengeres elektróda közötti kn/ánt távolságnak felel meg, átmérője pedig egyelőre nagyobb a 20 hengerek külső átmérőjénél. Felső oldala a szigetelő és elektróda közötti egyik (A—A) határfelületeként, alsó oldala pedig a másik (B—B) határfelületként tekintendő. E felületeket a találmány érelmében magá- 25 ban ismert módon (2) és (3) fémborítással látjuk el. A (4) és (5) tömör hengerek olyan fémből vannak, amelyet a készítendő üreges hengerek anyagául választottunk; külméreteiknek, mint alább ki fog derülni, 30 eleinte az előállítandó üreges hengerek külméreteinél nagyobbaknak kell lenniök. Az ábrán felül rajzolt (4) munkadarab alsó végét és az alul lévő (5) munkadarab felső végét a henger tengelyére gyakorlatilag 35 merőleges sík felületűre dolgozzuk le. E felületek az (1) szigetelődarab illesztő határfelületeinek megfelelő a.l-akuak. A találmány értelmében a (4) rész alsó felületét a (2) borítással, az (5) rész felső felületét 40 pedig a (3) borítással összeforrasztjuk.

E műveletek során egyetlen -új munkadarab létesül; ebből alakítjuk ki — a jelen esetben esztergálás utján — az elektródarendszer végleges formáját.

45 A 2. ábra a két, egymással mereven összekötött, pontosan egytengelyű (104) és (105) üreges hengerekből álló terméket mulatja. összekötésükre a megmunkálás során keletkezett (101) szigetelőgyűrű szol- 50 gál. Az (A—A) és (B—B) határfelületek megmaradtak. Közvetlenül világos, hogy a leírt módon készült elektródarendszer sokkal jobban tűri pl. a hőigénybevételeket, mint az ismert eljárások bármelyikével ké- 55 szült elektródarendszerek.

A megértés megkönnyítésére az 1. ábrán szaggatott vonallal jeleztük a kész elokiródarendszer végleges a Inkáját. A (4) és

(5) munkadaraboknak nem kell szüksc'g' képpen tömöröknek lenniök; elég, ha annyi 60 anyag van bennök, hogy az elektródák anyag-eltávolítással hozhatók végleges alakjukra.

Az sem szorul bővebb magyarázatra,

o j ’

hogy a leírt eljárás nem szorítkozik két 65 összeépített fémhengerre, hanem nagyobb számú hengert is összeépíthetünk a leírt módon. Világos továbbá, hogy nem kell, bog} valamennvi henger azonos átmérőjű legyen. 70

A 3. ábrán a kész termék vastag vonalakkal van megjelölve. Ez, mint fentebb említettük, két, (106) és (206) szigetelőrészekkel egyesített egymással szembenálló, hengercsésze-alakú (109) és (110) elemből 7.-, áll. Az ábra a hengercsésze-alakú elemek közös tengelyére merőleges metszet. Az elektródarendszert a '2. ábrabelihez hasonló eljárással állítjuk elő. A szigetelőanyagú, vákuumálló (6) lemezt (7) és (8) fémborítás- so sál látjuk el. A (7) borítást a (9) fémrészszel, a (8) borítást 'pedig a (10) fémrésszel összeforrasztjuk. Ezután a munkadarab leesztergálásával állítjuk elő az elektródarendszer végleges alakját. Az 1. és 2. áb- s.’> rán látható elrendezéssel ellentétben a fém és szigetelő közötti határfelületek itt nem merőlegesek az előállítandó elektródarendszer tengelyére, hanem azzal párhuzamosak. Ennek megfelelően a 3. ábra szerinti 00 kivitelnél a rendszer tengelye a (6) szigetelőlemezben fekszik.

Az új eljárás nemcsak henger- vagy részhengeralakú elektródákból álló rendszerek előállítására alkalmas. ¡t.-,

A 4. ábra, amelyen a végleges alakot ugyanúgy, mint a 3. ábrán, vastagabb vonalak jelzik, egy (114) hengerből és (115) lyukas rekesztőből álló elektródarendszer előállítását szemlélteti. A két elemet gyű- 100 rűs (111) szigetelődarab egyesíti. E rendszert a (11) szigetelőlap, a (12) és (13) fémborítások és az ezekkel összeforrasztott

(14) és (15) fémrészek alkotta munkadarabból dolgozzuk ki. ’ to5

Könnyen belátható, hogy az új eljárás nem szorítkozik egyiríás mögött, mellett vagy ¡egymással szemben elrendezett elemekből álló rendszerek gyártására. A 4.

ábra szerinti kivitelbeli (14) elemhez hason- no

lóan (11) szigetelőlemezzel, ill. ennek (12) fémborításával egyesített fémrészből a (114) elektródán felül ennek belsejéből egy további fémlemezt is 'lehiet kimunkálni, amely ugyancsak egyesítve van a (11), ill. 115 fi 11) szigctelőrésszel. A (14) munkadarab-