134870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektródarendszer előállítására
134870. 3 ból keletkezett elemek közötti vezető öszszeköttetést a (12) vezető réteg megfelelő részleges eltávolításával lehet megszüntetni. Az egymásban fekvő elemek adott r> esetben külön-külön fémes munkadarabokból is előállíthatok; ezeket esetleg egyazon szigetelődarabra erősíthetők. Bár az új eljárás főleg forgási szimmetriájú rendszerek, ill. rendszerrészek előállító íására alkalmas, még sincsen ezekre korlátozva. így pj. lemezalakú részeket magukbanfoglaló rendszerek is előállíthatok, ill. más, pl. hengeres elemekkel egyesíthetők ily módon, a fent leírt eljárások némi ir> módosításával. Az új eljárás végül nemcsak több elektródát tartalmazó rendszerek előállítására, hanem nyilvánvalóan általában, fém- és :;zigetelőtestek összeépítésére, ill. egyesítő lésére is használható. A szigetelőtest e/ esetben a fémtest vezetőrésze, ill. tartója ichet. Példaképpen rámutatunk a katódának szigeteíőtest segélyével, egy katódasugárcsőnek pl. csőalakú elektródáján való rog- 25 zitésére. A fémes és szigetelő anyagok megválasztása az új eljárás sajátosságaihoz és a rendszerek alkalmazásához igazodik. A megkövetelendő tulajdonságok rendszerint 30 a magasfokú vákuumbeli alkalmazással és a nagyfrekvenciás üzemmel függenek öszsze. A szigetelőanyagoknak emellett természetesen állaniok kell a rendszerek előállítása és alkalmazása során fellépő felheví:-ir, lést is. A szigetelőrészek anyagául kerámiai anyagok rendszerint igen alkalmasak. A forgalomban levő fajták közül az „Erga.i” néven ismeretes előnyösen alkalmazhaíó- 40 nak bizonyult, minthogy mechanikailag, különleges szerszámok nélkül is jól megmunkálható. Ha ebből készült munkadara- Lót külső rész, pl. kisütőcsőfalrész gyanánt alkalmazunk, a vákuumállóság fokozására 45 ajánlatos azt vékony mázréteggel bevonni. Fémborítás élőt: a szigetelőrészt igen vékony üvegbevonattal láthatjuk el és csak erre visszük fel a fémborítást. A találmány különös előnnyel alkalmazót) ható, ha fémrészeket rendkívül pontosan beállítva, egymástól igen csekély távolságnyira kell elrendezni. A kívánt távolság egész 1/10 mm-ig terjedhet. Ilyen vékony szigetelőrétegeket bevonatok alakjában, pl. r>.j szigetelőanyag — mint aluminiumoxid — rászórasa vagy galVanotechnikai eljárás i’iján lehet célszerűen előállítani. Ultrarövidhullámú csövekhez lehetőség szerint olyan szigetelőket kell alkalmazni, amelyek dielektromos vesztesége a kérdéses hullámtartományban csekély. Kísérletek igazolják, hogy a szigetelőanyagok feltöltődése okozta zavarok — amiktől netán tartani lehetne — nem mutatkoznak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymástól térbelileg szigetelők közbeiktatásával elválasztott elektródákból álló elektródarendszer előállításán, vagy ¡elektródák és szigetelőrészek összeépítésére, amelyre jellemző, hogy szigetelőanyagú munkadarabot az elektróda és e szigetelő közötti határfelületnek szánt és ennek megfelelően megmunkált helyén fémmel borítunk, hogy továbbá egy fém-munkadarabot a fém és szigetelő közötti határfelülethez illeszkedő és ennek megfelelően megmunkált helyén a szigetelőtest fémborításával összeforrasztunk és végül, hogy az ebből, ill. adott esetben, több ilyen műveletek ismétlése során kapott új munkadarabból alakítjuk ki az elektródarendszert, ill. az elektródát és szigetelőrészt végleges alakjukban. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy olyan méretű fémes és szigetelőanyagú munkadarabokat használunk, hogy a végleges alakot anyag-elvétellel kapjuk 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző. hogy a szigetelő munkadarabokhoz kerámiai anyagot alkalmazunk. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy szigetelőanyagú munkadarabot, amelynél legalább két határfelület alakja és távolsága a két elektróda 'közötti nem-vezdiő köztér alakjának és távolságának felel meg, e határfelületeken fémmel borítunk és minden egyes fémborítást egy-egy fémes munkadarabbal forrasztással egyesítünk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, főleg két egytengelyű, egymás mögött elrendezett, üreges henger alakú elekródából álló rendszer előállítására, amelyre jellemző, hogy olyan szigetelőtestet használunk, amelynek -i fémtestekkel egyesítendő sík határfelületei egymással párhuzamosak, valamint, hogy az elektródarendszer végle
