134866. lajstromszámú szabadalom • Árnyékszéköblítő készülék

Megjelent J94S. évi augusztus hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134SG6. SZÁM. XXI/1). OSZTÁLY. — D-5G41. ALAPSZÁM. Árnyékszéköblítő készülék. Dittrich Ede vízvezetéki és ííítés-szerelő, Muraszombat. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 3. Tudvalevő, hogy az általánosan elter­jedt, úszóval és szívóval (szifonnal) működő árnyékszéköblítő készülékeknek két s'zele­­piik, nevezetesen a vízvezetéki esőhöz r> csatlakozó, vízbebocsátó szelepük és a szí­vóval együttműködő vízleeresztő s'zelepük volt. Tudvalevő az is, hogy az ilyen öblítő­­készülékek működési módja azon alapult, hogy ha az egész készülék működésének 10 kiváltására alkalmazott, pl. lábitós vagy kéziíogantyús rudazatot megrántották éá így a vízleeresztőszelepet a fészkéről le­emelték, akkor a vízgyüjtőmedencében lévő víz, a szelepen át, a vízlefolyató csőbe foly­­l<7 ván az e csővel közlekedő szívót műkö­désbe hozta, ez a medencét kiürítette és így a vízbebocsátó szelepet vezérlő úszó süllyed­vén, ez a szelep kinyílt; a vizbcoocsaiosze­­lepen át kellő mennyiségben befolyó víz az- L,° után a medencét ismét fcltöltötle, míg az emelkedő úszó a vízbebocsátószelepet a kí­vánt határ elérésekor el nem zárta. Ezeknek a készülékeknek mindenekelőtt az volt a hátrányuk, hogy két szeleppel dol- 25 goztak, holott ¡az effajta készülékek teljesen megbízható működésének előfeltétele, hogy a sok esetben rosszul záródó és zavarokra okot adó szelepeket kerüljük vagy legaláblrs azok számát a minimumra, vagyis egyet- 30 len szelepre (a vízbebocsátó Szelepre) kor­látozzuk. A találmány is mindenekelőtt az utóbbi célt tűzte ki. Alkalmaztak ugyan már oly árnyékszéköblítő készülékeket is, me­lyeknél csak vízbebocsátószelep volt és a szívó működtetését, vízleeresztőszelep he­lyett, az árnyékszék ülődeszkájához kap­csolt rudazattal működtetett, a vízgyűjtő­­medencében fel- és alá mozgatható edény váltotta ki, még pedig úgy, hogy az ülő­deszka lenyomásako." az edény felemelke­dett, tehát a víz színe az edény térfogatá­nak megfelelő mértékben süllyedt, ezt azon­ban az ennek folytán részben süllyedő úszó­val kissé megnyitott, vízbebocsátó szelepen át befolyó víz pótolta; az ülődeszka felsza­badulásakor az egyúttal ellensúlyt alkotó edény süllyedt és- a vizet a szívó túlíolyási határa fölé szorította fel úgy, hogy a szívó víz alá került és működésbe lépett. Mint látható, a víz színének a szívót működésbe iiozó szabályozása ezeknél a készülékeknél csak közvetett úton ment végbe, egyébként pedig a működés hirtelen lökésekkel és más gyakorlati zavarokkal járt, miértis ezek a készülékek, nem eléggé megbízható műkö­désük következtében, a gyakorlatban nem tudtak elterjedni. Ezzel szemben, a találmány szerint, ugyancsak vízleeresztőszelepnélküli szívó­val kapcsolatban, magával a lábitós vagy kézifoganytús rudazattal a vízbe lenyom­ható testet, pl. üreges, zárt edényt alkal­mazunk, mely ennél a lenyomásnál a víznek a használaton kívüli helyzetben elfoglalt szintjét nyomban a szívó túlíolyási határ­szintje fölé szorítja és így a szívót közvet­lenül működésbe hozza. Így tehát a készü­lék működése egyszerű és mindig megbíz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom