134434. lajstromszámú szabadalom • Ivelhárító szerelvény többrészű szigetelők fémes összekötőelemein

ú 134434. az alsó (L2) részív (Feb) talppontja pedig az alsó elektródarudon alakul ki és ismeretes elektrodinamikai törvény szerint mindkettő az elektródákon a szigetelőtől 5 távolodó irányban kifelé hajttatik. Különösen célszerűnek mutatkozott az ilyen többrészes szigetelők összekötőelemeinek egymás feletti elektródákból álló ívelhárító szerelvényét úgy kialakítani, 10 hogy a keletkező részívek lehetőleg gyor san ez egész szigetelő mellett elhelyezkedő közös ívvé egyesüljenek, amely a leggyorsabban a szigetelőtől távolodó irányban kifelé vezettetik. 15 Ilyen elrendezést tüntet fel vázlatosan a 4. ábra, melynél a (C) összekötőelemen levő, egymástól végig elkülönített, egymás felett elrendezett szarvak külső végei egymás felé hajlítottak. Az (Ll) és (L2) rész-20 ívek (Fca) és (Feb) talppontjai a szigetelőtől távolodó irányban vándorolnak ezeken a szarvnyúlványokon és ezek egymást keresztező meghosszabbításának metszéspontjában a többrészes szigetelő mentén 25 közös ívvé egyesülnek, amely viszont elektrodinamikai hatásra a szigetelőtől távolodó irányban elvezettetik. Az 5—14. ábrák a találmány néhány előnyös kivitelét tüntetik fel vázlatosan. 30 Az 5—8. ábrákon többrészes szigetelő (10) és (11) részeinek egymáshoz csatlakozó végeit látjuk. A két egymásra következő (10) és (11) rész egymással szemben fekvő végei közelében a fémes (14) össze-35 kötőelemen egy-egy ívelhárító (12) gyűrű van egyetlen (13) tartókarral rögzítve. A (12) gyűrűket a kerület egy helyén légrés szakítja meg; az így keletkező végek, a szigetelőtől távolodó irányban mutató 40 szarvszerű toldatokban folytatódnak. A 6. ábra az 5. ábra (A—B) vonala, a 8. ábra pedig a 7. ábra (C—D) vonala szerinti keresztmetszet. A 6a. ábrán felülnézetben látható kivi--45 telnél a (14) összekötőelemen levő gyűrűszakaszok félköralakú (12') ívdarabok, melyeket egy-egy (13') tartókar rögzít a (14) elemen és amelyek végei a szigetelő átellenes oldalain szarvszerű toldatokban foly-50 hatódnak. A toldatok csúcsai a szigetelő hossztengelye felé behajlíthatok. Az fvelhárítónak az 5, 6, 7. és 8. ábra szerinti kivitelénél is ugyanúgy egyesülnek a részívek talppontjai a szarvak egymás 55 felé meghajlított részeinek egymást keresztező meghosszabbításának metszéspontjában a szigetelő mellett közös ívvé, mint a 4. ábra szerinti kivitelnél. A 7. és 8. ábra szerinti kivitelnél különösen csekély a leégés. Minthogy a szarvaknak az 60 elégés folytán legjobban veszélyeztetett csúcsai a szigetelő hossztengelye felé be vannak hajlítva, a részívek talppontjai el sem érik ezeket, hanem a szarvakon vándorolva még előbb közös ívvé egyesülnek. 65 Lényeges az egyes (12) gyűrűk felerősítése az összekötőelemre egyetlen (13) tartókarral, amely az ív áramát csak egy irányból vezeti a feszültség alatt álló (14) elemtől a gyűrűszakaszokhoz és a szarvakhoz, 70 minek következtében az ív talppontja az ismeretes elektrodinamikai hatásra biztosan a szarvak felé terelődik s így az ív nem okozhat kárt a szigetelőben. Egy ilyen, a szigetelőrésznek összekötési 75 helyén alkalmazandó ívelhárító szerelvénynek a találmány szerinti továbbfejlesztése látható a 9. ábrán, amelynél ez dúdorszerű üreges (15) és (16) fémtestekből áll. Ezek szerkezete a 12. ábra bal felén látható. Az SO egyes testek (21) fogakkal felszerelt (20) gyűrűkből állnak, amelyek a szigetelőrészeket összekötő (18) fémhüvely két végén helyezkednek el úgv, hogy a fogak ívalakban kifelé és a (18) hüvely közepe felé kiter- 85 jedve, (22) végeik közel kerülnek egymáshoz és a (18) hüvelyhez. A valamely (21) fogon keletkező ív talppontja ilykép a (22) csúcs felé vándorol. Így tehát a (15) és (16) testeken, pl. a szigetelőnek ugyanazon í'O az oldalán kiinduló és a fogak réven mindig csak egy oldalról táplált (Ll) és (L2) részáramok talppontjai az ismeretes elektrodinamikai hatásra a 9. ábra nyilai szerint a fogak csúcsai felé s egymás felé hajttatnak. !>r> Tehát közös ívvé egyesülnek, amely könynyen leválik a (15) és (16) testekről és az egész szigetelőről. Még ha az (Ll) és (L2) részívek a szigetelőnek nem is ugyanazon, hanem a 10. "I() ábra szerint az ellentétes oldalain keletkeznek, akkor is rendszerint egyesülnek a szigetelő (ol. többrészes támasztó vagy hosszú rúdszigetelő) mellett közös ívvé, amikor talppontjaik a szél által ugyanabban az 105 irányban hajtva az egyik fogról átugranak a szomszédos fogakra. Hogy a részívek még szélcsendben isbiztosan egyesüljenek közös ívvé, a találmány szerint az egyik szigetelő végén levő no üreges (17) testet a 10. ábrán látható módon rézsútos hasítékok rézsútos egymásmelletti fogakra osztják, amelyek csúcsai a következő szigetelőn levő átellenes (16) test egyenes fogainak csúcsa felé irányulnak. U5