134434. lajstromszámú szabadalom • Ivelhárító szerelvény többrészű szigetelők fémes összekötőelemein
Megjelent 1948. évi május hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134434. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — P-10481. ALAPSZÁM. ívelhárító szerelvény többrészű szigetelők fémes összekötőelemein. PorzelJanfabrik Kahia cég, Kahla (Türingia). A bejelentés napja: 1942. évi október hó 21. Németországi elsőbbsége: 1941. évi október hó 23. Egyrészű szigetelöket, pl. támasztószigetelőket az átütést követő ív ellen ívelhárítószarvakkal, szarvkeresztekkel vagy más alkalmas ívelhárító szerelvénnyel szu-5 kás védeni. Az 1. ábra ilyen, (A) és (B) fémkupakos ívelhárító szarvakkal ellátott szigetelőt tüntet fel vázlatosan, melynek végein az (L) ív (Fa) és (Fb) talppontokon keletkezik. Feltettük, hogy az (A) és (B) 10 kupakok meghatározott potenciálon vannak, vagyis, hogy pl. az (A) kupak a nagyfeszültségű rendszerrel kapcsolt, a (B) kupak pedig földelt. Ha az ilyen szigetelő a 2. ábrán látható 15 módon több, pl. két egymásután elrendezett fémes (C) összekötőelemmel egyesített egyes részből áll, akkor ezutóbbi a nagyfeszültség és a föld közötti potenciált vesz fel, amelynek nagyságát száraz és 20 tiszta szigetelő-felület esetén nagyjából az összekötőelemnek az (A) és (B) kupakhoz viszonyított térbeli helyzete szabja meg. A szigetelőn át történő átütésre az ilyen fémes összekötőelem annyiban lehet kedve-25 zőtlen hatású, hogy a szélső kupakok védőszarvain kigyulladó ív könnyen átugrik rá és két részívre bomlik, amelyek ráégnek az összekötőelemre és kihatnak a szigetelőrészekre is. Ho Természetesen az ilyen többrészű szigetelők szabad potenciálú összekötőelemei is felszerelhetők ívelhárító szerelvénnyel, ennek azonban különleges kivitelűnek kel! lennie, hogy a részívek gyorsan és biztosan elvezettessenek a szigetelőktől távo- 35 lodó irányban. Ha az ívelhárító szerelvény pl. a 2. ábrán látható módon a szigetelő hossztengelyére kb. merőleges, kifelé álló, egyenes vagy ívelt fémrúd, akkor az (Ll) és (L2) részívek a rúdon általában nem é0 egybeeső (Fca) és (Feb) talppontokkal keletkezhetnek, amelyek az elektrodinamikai hatás folytán rajta ellentétes irányban vándorolnának, azaz az (Ll) részívet nem a szigetelőtől el, hanem efelé hajtaná. 45 E nem kívánatos hatás elkerülésére a találmány azon az alapvető, kísérletekkel igazolt felismerésen alapszik, hogy a többrészű szigetelők egymásra következő* tagjait összekötő fémes elem ívelhárító szerel- BO vényének olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy a róla kiinduló részívek talppontjai két, egymástól végig elkülönített elektródán a szigetelőtől távolodó irányban vándorolhassanak. Arról kell tehát gondos- 55 kodni, hogy az egyik, a (C) összekötő da- ~ rabot érő/ részív csak az egyik elektródán, a másik pedig csak a másik elektródán találjon talppontot. A (C) összekötőelem ívelhárító szerel- 60 vénye tehát pl. a 3. ábra szerint két, egymástól elkülönített, egymás feletti, a szigetelő tengelvére 'merőleo-esen kifelé álló. az összekötőelemmel fémesen kapcsolt elektródarud lehet. Ilven elrendezésnél a 65 felső (Ll) részív (Fca) talppontja a felső,