134306. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs rúgó

tmme. i alakváltozások természetesen a rugalmas alakváltozás határain belül mennek végbe. A 3. és 4. ábrákban feltüntetett kivitelektől eltérően a gyűrűs köpenyeknek csavar-5 vonal alakjuk is lehet, mely esetben az erőt felvevő betét a menetek között elrendezett, ugyancsak csavarvonalalakú szalag veszi fel. Hasonló ismert megoldásoktól eltérően ennél a kivitelnél a rugózást létesítő erőt a belső '0 és külső gyűrűk rugalmas alakváltozása létesíti. Az 5. ábrában oly megoldást tüntettünk fel, amelynél a belső (k) és a külső L gyűrűknek keresztmetszetben L-aJakjuk van. A 15 gyűrűk két-két egymással szembenfefcvő szára egymással párhuzamos és a felvett példában a gyűrűk hosszabb szárai a rúgó tengelyével párhuzamosak, rövidebb szárai a P terhelő erő irányára merőlegesek. A két 20 gyűrű között a fent már leírt anyagú (m) közbenső betét van. A P nyomóerő hatása alatt a térfogatában össze nem nyomható (m) gyűrűk sugárirányú erőkkel terhelik a belső (k) és a külső L gyűrűt, úgyhogy aa 25 L gyűrű kitágul, a (k) gyűrű összenyomódik és eközben a két gyűrű rugózó hatást fejt ki. A 6. ábrában feltüntetett további kiviteli alaknál a gyűrűknek keresztmetszetben Z-alakjuk van, emellett mindegyik gyűrű egyik 30 része belső gyűrűt, másik része külső gyűrűt alkot. E fémes gyűrűk között vannak az (m) gyűrűs betétek. Egyébként a 6. ábrában feltüntetett rúgó ugyanúgy működik, mint az 5. ábrában feltüntetett rúgó'. Különböző rúgó-35 utak és erők létesítése végett a fémes rúgógyűrűk alakja, valamint a gyűrűk összeállítása változtatható. Hogy a közbenső gyűrűt alkotó anyagot káros behatásokkal szemben megvédjük és ez 40 anyagnak a gyűrűs rúgó homlokoldalain való kitolulását meggátoljuk, a 7. ábrában feltüntetett módon a betét anyagánál keményebb anyagból, például keménygumiból vagy fémből készült (r) védőréteget is alkalmazha-4) tunk. E védőrétegnek a 8. ábrában feltüntetett módon (s) sapka-alakja is lehet. Egyébként e célra merev gyűrűket vagy lemezeket is alkalmazhatunk, amelyek a közbenső gyűrűket tartalmazó térben dugattyúk módjára 50 mozognak és a közbenső betétet összenyomva a külső (b) gyűrű tágulását és a belső (a) gyűrű összenyomását okozzák. A 9. ábrában feltüntetett rúgószerkezet a megelőzőktől abban különbözik, hogy egyes 55 elemekből van Összeteve. Tetszőleges számú elem csoportosítható egymással és ilymódon adott rugóerő mellett minden kívánt munkateljesítmény elérhető. A 9. ábrában feltüntetett rúgószerkezet két alapelemből van. Egyik alapelemet, amely az (a) és (b) fémes 60 gyűrűkből és e gyűrűk közét kitöltő (e) betétből van, a 10. ábrában külön tüntettük fel. A 11. ábrában feltüntetett második alapelemet a (c) és (d) fémes gyűrűk alkotják, melyek közét részben az (f) betétgyűrű tölti 65 ki. A 10. ábrában feltüntetett rúgóeiem a 11. ábrában feltüntettt rúgóeiem szabad terébe nyúlik és ilymódon kapjuk a 9. ábrában feltüntetett rúgószerkezetet. Tetszőleges számú ily elem csoportosításával a rúgóút hossza, 70 illetőleg a rúgó munkaképessége tetszés szerinti értékre állítható be. Az elemek természetesen a fent ismertetettől eltérő alakúak is lehetnek. Lényeges jellemző, hogy a rúgó több egymással csoportosított elemből van 75 összeállítva. A 12. ábrában feltüntetett kivitelnél egyrészt a közbenső elem, például gumitest, össze nem nyomhatóságát és annak rugalmas munkaképességét is hasznosítjuk, még pedig 80 azzal, hogy a terhelés kezdetén túlnyomórészt az össze nem nyomható rugalmas test munkaképessége érvényesül, míg a rúgó terhelésének fokozásakor a gumi rugalmassága már csak alárendelt szerepet játszik és a 85 gumi össze nem nyomhatóságának kihasználása mellett túlnyomórészt a fémes gyűrűk rugalmassága érvényesül. Az ilyen rúgó' tehát progresszív rugóhatást fejt ki és ezzel a legnagyobb rúgóutak igen nagy végső erők mel- 90 lett érhetők el. E rugónak ez a tulajdonsága különösen oly járművek rugózásánál hasznosítható előnyösen, amelyeknél a jármű önsúlya és bruttó súlya közötti viszony igen kicsiny. Ily esetekben a terheletlen jármű 95 kicsiny keréknyomás, és lineáris rugórendszer alkalmazása esetén a csekély rugózás következtében kisiklásra hajlamos. Ezt a hátrányt a találmány szerinti rúgószerkezet teljes egészében megszünteti, mert a jármű 100 önsúlya és a bruttó súly közötti kedvezőtlen viszony esetén, dacára a legnagyobb összteljesítménynek, elegendő rúgótartalék áll rendelkezésre. E kiviteli alaknál a gumitömeget az acélból készült gyűrűk között csekély 105 játékkal rendezzük el, úgyhogy a rúgó alakjának megváltoztatásakor a gumitömeg egy bizonyos része rugalmas munkát végezhet, mindaddig, míg az üreget ki nem tölti. Ha a gumitömeg a rendelkezésre álló teret telje- no sen kitöltötte, akkor rugalmas munkaképessége megszűnik, a gumitömeg térfogatát már nem változtatja, tehát nincs rugalmas munkaképessége, hanem a rúgó további ösz-