134306. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs rúgó

4 134306. szenyomásakor a rúgó acélgyűrűit azok ru­galmasságának határán belül veszi igénybe. Mindaddig, amíg a gumitest rugalmas alak­változást végez, az acélgyűrűk rúgóképes-5 ségét a szerkezet alig veszi igénybe és a ter­helés kezdetén a rugózó munkát túlnyomó­részt a gumitest végzi. A 12. és 13. ábrákban ily rúgó két példa­ként! kiviteli alakját tüntettük fel. A 12. 10 ábrabeli (kivitelnél a rúgó a központosán el­rendezett (a) és (b) acélgyűrűkből és az ezek között elrendezett, előnyösen gumiból készült (e) betéttestekből van. A rúgó részei továbbá a (c) hengeres gyűrű és ezzel 15 koaxiálisán elrendezett belső (d) gyűrű, melynek azonban ívelt alkotója van. Az (c) és (d) gyűrűk közötti teret az (f) gumitest csak részben, még pedig úgy tölti ki, hogy az (a) és (b) gyűrűkből és az azok között el-20 rendezett (e) gumitestből álló gyűrűknek a (c) és (d) gyűrűk közötti terekbe való be­vezetése után a (g) üregek szabadon marad­nak. Ha az ilyen rugót tengelyirányban nyo­mással terheljük és a szerkezetet a 12. ábrá-2ő ban feltüntetett kivitelben, tehát úgy készít­jük, hogy a gumi az acélgyűrűk közül sehol nem léphet ki, akkor a gumi a (c) és (d) gyűrűk között mindaddig rugalmas alakvál­tozást szenved, míg a (g) üregeket ki nem 3d tölti. Csak a tér teljes kitöltése után jutnak szerephez az acélgyűrűk, melyek közül a belülfekvők összenyomódnak, a kivülfekvők kitágulnak. A 13. ábrában feltüntetett példakénti ki-35 vitelnél a 12. ábrabelitől eltérően a külső (c) aeélgyűrűnek is ívelt alkotója van, ennek kö­vetkeztében a gumi rugalmas deformálódásá­hoz rendelkezésre álló tér is nagyobb. A nyo­másra igénybevett (d) gyűrű ívelt alkotóval 40 való szerkesztésének az a további előnye van, hogy a gyűrű keresztmetszetének má­sodrendű nyomatéka megfelelően nagyobb, úgy hogy a rúgó nyomás alatt kihajlásra kevéssé hajlamos. Természetesen az acél-45 gyűrűk a 12. és 13. ábrákban feltüntetett alakoktól eltérő más alakokkal is készülhet­nek. A 14. ábrában a rúgó oly kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél a fémgyűrűk között 50 bizonyos mértékű súrlódás is keletkezik. A súrlódással való csillapítás a gyakorlatban sok esetben kívánatos és a súrlódás mértéke a mindenkori szükségletnek megfelelően szabható meg. Ez a feladat eddig a gumibetét 55 nélküli gyűrűs rugóknál csak tökéletlenül volt megoldható. A súrlódási erők változ­tatása végett változtatták az egymáson súr­lódó felületeknek a terhelő erővel bezárt saö­gét és a felületeket a mindenkori kívánalmak­nak megfelelően többé vagy kevésbbé érdessé, 60 illetőleg simává tették. Ezekkel a fogásokkal azonban a súrlódás csak viszonylag szűk ha­tárok között változtatható. A találmány mó­dot ad arra, hogy e súrlódás okozta erőket lényegesen tágabb határok között változtat- 65 hassuk. A 14. ábra szerinti kivitelnél a rúgó a külső (a) és (c) acélgyűrűkból, valamint a belső (b) .és (d) acélgyűrűkből van, amelyek ke­resztmetszetben szögben törtek és oszlop- 70 szerűen vannak egybeépítve. Az (a) és a (c) gyűrűk együttesen, valamint a (b) és a (d) gyűrűk együttesen önmagában ismert gyűrűs rugót alkotnak. Ha e két gyűrűs rúgó mind­egyike a másiktól függetlenül rugózhatna, 75 ekkor a gyűrűk rugalmas tágulásához a ru­gók között ható előre meghatározott nyo­másra volna szükség, ami a súrlódást is meghatározza. Ha azonban a két gyűrűt kö­zös tengely körül rendezzük el és a gyűrűk 80 közötti üreget (e) gumitesttel töltjük meg, * akkor a fenti hatásokon kívül az 1. ábra kap­csán ismertetett hatás is érvényesül, vagyis az acélgyűrűk a gumiban uralkodó nyomó­erők hatása alatt szintén rugalmas alakvál- 85 tozást szenvednek. A gyűrűk rugalmas alak­változását létesítő két különböző erő nagy­sága a betétet alkotó gumitest és a gyűrűk közötti érintkezőfelületek méretezésével tet­szés szerint befolyásolhatók, nevezetesen 90 elsősorban a súrlódó erő nagysága előre meg­szabható. A szerkezeti megoldás természete­sen a 14. ábrában feltüntetettől eltérő is lehet, így a rúgó például a 9. és 11. ábrákban feltüntetett módon több elemből is felépít- 95 hető és a gumi rugalmas munkaképessége a 12. és 13. ábrák kapcsán ismertetett fogással járulékosan kihasználható. A találmány különböző irányokban rugal­masan deformálható más fémes üreges tes- ]()() tekkel is megvalósítható, amelyeknek üregeit össze nem nyomható, rugalmasan deformál­ható anyaggal töltjük meg, úgyhogy a rúgó összenyomásakor ez az anyag a fémes üre­ges testekre hidrosztatikus nyomást fejt ki 105 és a fémes üreges testeket a rugalmasság határain belül húzásra vagy nyomásra vagy mindkettőre veszi igénybe. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyűrűs rúgó, melyre jellemző, hogy hen- yo geres, szögletes vagy kúpos alaikú rúgó két rúgógyűrűje között deformálható, azonban térfogattartó anyagból, előnyösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom