134304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak porlasztás alkalmazásával való beszárítására

2 134304. és lényegesen csökkent sebességgel a belépőnyílás irányába áramlik vissza. Ez a visszaáramló sugár a maradék járulékos levegővel együtt a kilépőnyíláson át elhagyja a levá-5 lasztókamrát, míg a kivált szilárd szárított anyag a leválasztckamra valamely mélyebben fekvő részén rakódik le és azt a külső levegő kizárása mellett távolítjuk el. Célszerűen úgy járunk el, hogy a folyadé-10 kot oly felhevített gáz sugarával porlasztjuk és gőzölögtetjük el, melynek fajsúlya (sűrűsége) nagyobb, mint a képződő folyadék-gőzöké. Alantiakban a találmány szerinti eljárást 15 és annak hatását, valamint két, az eljárás foganatosításához alkalmas berendezést a csatolt rajzzal kapcsolatban példaképpen részletesebben ismertetjük. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti eljárás és 20 berendezés vázlatos ábrázolását szemlélteti metszetben, olyan esetben, midőn a forró légsugár függélyes irányú, a 2. ábra oly berendezést szemléltet metszetben, melynél a forró légsugár vízszintes irá-25 nyú, a 3. ábra a találmány szerinti eljárással előállított tejpor higroszkoposságának diagrammját tünteti fel, összehasonlítva egy, az eddigi eljárásokkal kezelt tejporéval, a 4. ábra a találmány szerinti eljárással elő;!0 állított tejpor részecskéinek mikrofotográfiáját mutatja, az átmérőben 95-szörös nanagyítással. Az 1. ábrában (l)-el jelölt vezetéken át forró légsugár vagy pedig. valamely más fel-35 hevített gáz, vagy gázkeverékek sugara, mimellett felhevített közömbös gázokat, mint pl. széndioxidot vagy nitrogént is alkalmazhatunk, a (2) és (2a) fúvókából célszerűen derékszögben ugyancsak nyomás alatt belépő 40 folyadéksugarakba, például szárítandó tej sugarába ütközik. A (2) és (2a) fúvókákból kilépő tejsugarakat a forró légsugár a találkozás pillanatában teljesen szétszakítja éa elporlasztja és az így keletkező finom sza-45 bálytalan részecskéket a forró légsugár magával viszi. A forró levegőnek és tejrészecskéknek keveréke ezután a (4) és (4a) rekeszek nyílásain át a (3) leválasztókamrába áramlik. A forró légsugár irányában aksziá-50 lisan eltolható (4) rekesz a (4b) tartón van elrendezve, A (3) leválasztókamra hengeres (3a) főrészből áll, melynek a felső, vagy belépési végén gyűrűalakú (7a) kiöblösödése van, 55 amelyben a (7) kilépő nyílás van elrendezve. A (3) leválasztókamra alsó (3b) vége kúpos, keskenyedő (8) részben fejeződik be. Ez az alsó (8) gyűjtő vég valamely megfelelő, pl. folytonos üzemben, vagy megszakítással dolgozó, önmagában véve ismeretes (9) kiürítő- go berendezéssel van ellátva a por eltávolítása végett. A szárított pornak a (3) leválasztókamrából való eltávolítása úgy történik, hogy a külső levegő nem léphet a kamrába be és gáz abból kifelé nem távozhat. Az alsö 65 véget tehát a leválasztási folyamat tekintetében zártnak tekinthetjük. A (7) kilépőnyíláshoz csatlakozóan a (3) leválasztókamrán kívül (F) szívóventillátor, vagy hasonló készülék van elrendezve avé- 70 gett, hogy az a vízgőzöket és a forró középső sugarat körülvevő nedves levegőt, lehetőleg hamar a leválasztókamrába való belépésük után elszívja. A 2. ábra lényegileg ugyanolyan berende- 75 zést tüntet fel, mint az 1. ábra szerinti, azzal a különbséggel, hogy itt a forró légsugár vízszintes irányú. A (11) leválasztókamra alakja kissé eltér az 1. ábra szerinti leválasztókamra alakjától, a munkamód azonban 80 mindkét berendezésben lényegileg ugyanaz. A nagy sebességgel haladó légsugárnek az a törekvése, hogy az őt körülvevő külső levegő egy részét magával ragadja. A (2) és (2a) fúvókák annyira közel vannak az (1) ve- 85 zeték torkolatához, hogy a forró légsugár által a tejsugarakkal való találkozása előtt felvett külső levegő mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható. A tejben tartalmazott víz elgőzölögtetése folytán továbbá a légsu- 90 gár belsejében uralkodó nyomás növekszM, úgyhogy az (1) vezeték és a felső (5) nyilak között fekvő útvonalban kevés vagy semmi levegőt sem szívunk meg, ezzel szemben a sugár külső rétegeiben erős örvénylést idé- 95 zünk elő. A sebesség azonban a sugár belsejében oly nagy, hogy a szívóhatás a legfelső (5) nyilak alatt hatásos lesz és innen kezdve légköri levegőnek oldalról való beszívása megy végbe. Ez a légköri levegő, amelyet já- joo rulékos levegőnek nevezünk, lényegileg burkot alkot, amely a forró levegőből és porlasztott tejből álló központos sugarat körülveszi. A járulékos légköri levegőnek említett hozzááramlását a (4) és (4a) rekeszek útján joö úgy szabályozzuk, hogy az e két rekesz között fekvő útvonalon a helyes szárításhoa szükséges körülmények uralkodjanak. A (4) és (4a) rekeszek átmérőit változtathatjuk. E célból például az ismeretes iriszzárat al- ^0 kalmazhatjuk, amelyet a rajzon az áttekinthetőség kedvéért nem tüntettünk fel. A (4)