134304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak porlasztás alkalmazásával való beszárítására
134804. s rekeszt ezenfelül még forró légsugár hosszirányában is eltolhatjuk. A tejnek tejporrá és vízgőzzé való átalakítása tehát főképpen a (4) és (4a) rekeszek 5 között megy végbe és az e két rekesz közötti övet ennélfogva szárítóövnek nevezhetjük, ámbár a tejrészecskék megszilárdulása részben már a (4) rekesz fölött is bekövetkezhet. A tejben, vagy egyéb folyadékban tartal-10 mázott víz elgőzölgése közben keletkező vízgőzök, oldalt kifelé expandálnak az oldalról beszívott légköri levegőből álló fentemlített burokba, melynek alacsonyabb hőmérséklete van, mint ä sugár belsejének. 15 A központi forró légsugár, amely a tejrészecskéket hordozza és amely a keletkező vízgőzök legnagyobb részét abszorbeáló, járulékos levegőből álló burokkal van körülvéve, azután a (3) leválasztckamrába lép be. 20 Amint a (10) görbék mutatják, a le választókamra főrészébe benyomuló vízgőzökből csak igen csekély mennyiségek, vagy semmi sem jut el a kúposán vékonyodó (3b) rész végéig. A vízgőznek a gyűrűalakú (7a) 25 kiöblösödő részbe való oldalirányú kiáramlását, valamint a nedves levegőnek a hengeres (3a) részben való oldalirányú felszállását erősen előmozdítja az a körülmény, hogy a vízgőz sűrűsége kisebb, mint az ugyanolyan 30 hőmérsékletű levegő sűrűsége. Ezen felül a központos sugárban tartalmazott kinetikai energiának nyomássá való átalakulása következtében a (3b) kamrarész alsó (8) részében a kamra felső (3a) részéhez és a (7) 35 kilépőnyíláshoz képest túlnyomás keletkezik. A tejpor leválasztása úgy megy végbe, hogy azt a meleg központi sugár aránylag nagy sebességgel a leválasztókamra (8) végének irányába viszi, mimellett a meleg le-40 vegő arra kényszerül, hogy irányát 180°-kal megváltoztassa, a port leadja és azután. csekélyebb sebességgel a kamra felső végébe térjen vissza, ahol azt a nedves járulékos levegővel együtt elszívjuk. Az oldalirányba 45 felfelé áramló levegő továbbá megakadályozza azt, hogy a falakon tejrészecskék rakódjanak le. A por kiválasztása és összegyűjtése ilymódon a kamra oly részében megy végbe, mely-50 ben a levegő relatív nedvessége a legcsekélyebb és sokkal kisebb, mint a (7) kilépő nyílásnál. Ezenfelül a port a kamra oly részében választjuk le és gyűjtjük, amelyben magasabb léghőmérséklet uralkodik, mint a 55 (7) nyíláson kilépő levegőnek és vízgőzöknek a hőmérséklete. A találmány szerinti eljárás alkalmazásánál továbbá az eljárás folyamán felhasznált egész levegőmennyiségnek csak egy része kerül közvetlen érintkezésbe a tejporral, úgy- gft hogy az oxigénnek az utóbbira való befolyása erősen csökkentve van. Az egész folyamat alatt a por csak oly levegővel van érintkezésben, amelynek relatív nedvessége igen csekély, úgyhogy a kiválasztott pornak jobb, 65 tömörebb szövetszerkezete, valamint minimális százalékos nedvességtartalma van. A szárításhoz és porlasztáshoz szükséges meleget fölhevített levegőből, vagy más felhevített gázból, vagy gázok keverékeiből álló 70 sugár szolgáltatja, mimellett a gázok oxigént tartalmazhatnak, vagy teljesen közömbösek lehetnek, mint például a széndioxid vagy a nitrogén. A 3. ábra a higroszkóposságnak csökkené- 75 sét szemlélteti, amelyet a találmány szerinti eljárással előállított tejpornál érünk el. Az (A) görbe oly tejpor higroszkóposságát mutatja, amelyet az eddig ismeretes eljárásokkal kaptak, az (A') görbe pedig oly tejpor 80 alacsonyabb higrosakóposságát tünteti fel, amelyet a találmány szerinti eljárással állítottunk elő. Ilyen tejporok mintáinak vizsgálata 35% relatív nedvességű levegőben történt. A diagrammok abszcisszái az időt per* §5 cekben tüntetik fel, míg az ordináták a por által felvett nedvességet súlyszázalékokban adják meg. A diagrammból kitűnik, hogy 3 óra és 20 perc időtartam után a javított tejpor csak 2,7 súlyszázalék nedvességnöveke- 90 dést mutat, míg a régi módszerekkel előállított por ugyanezen idő alatt, kb. 3,3 súlyszázalék nedvességet vett fel. Ha a kísérletet 50% relatív nedvességű levegőben végezzük, a két por között még nagyobb különbség mu- 95 tatkozik. A 4. ábra mutatja, hogy a javított tejpor részecskéi vagy részecskéinek aggregátumai szabálytalanabbak és egymástól alak és nagyság tekintetében jobban eltérnek, mint az iro eddigi eljárásokkal előállított pornál, melynek mikroszkópos képei ismeretesek. Ez előnyt jelent, mert a találmány szerinti eljárással előállított por mechanikusan könnyebben tölthető, könnyebben nedvesedik és vízben, vagy j05 egyéb folyadékokban könnyebben oldódik. A forró levegő sebessége az (1) vezeték torkolatából való kilépésnél 100—300 méter másodpercenként; célszerűen ez a sebesség 150 és 200 méter között van másodpercen- no ként. Az ilymódon hozzávezetett felhevített levegő vagy gázok hőmérséklete 500 C° hőmérsékletig terjedhet, általában 400—435 C°-os hőmérsékletek már; elegendőek.
