134227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főzelék, gyümölcs és másefféle növényi tápszer szárítás és brikettezés útján történő tartósítására

f 134327. íly briketteket áztatás előtt könnyen össze törhessük, illetve a szükséghez képest fel­apríthassuk, nem célszerű, ha az anyagot vé­kony — pl. 10—20 mm vastagságú — lerne' S zekké sajtoljuk. Az ily vékony lemezek, te" kintettel az alkalmazható sajtók szerkeze­tére, csak úgy sajtolhatok, hogy a sajtoló' nyomás merőlegesen hat a brikett két leg­nagyobb' felületére, azaz lapjára. 10 mm 10 vastag és 100 g súlyú. lapos brikett felülete legalább 80 cm5 ,. íly brikettek sajtolásához nem alkalmazható 1000—1500 kg/cma 'nél lényegesen nagyobb felületű nyomás anél­kül, hogy a sajtó aránytalanul nehéz, drága 16 és költséges üzemű ne legyen. Másrészt íly nagy felületi nyomassál) szárított főzelékből, melynek szárazanyagtartalma rendesen a 90°/o'ot is meghaladja, nem is sajtóihatók az említett fajsúlyú brikettek. 80 Szárított főzelék stb- brikettezésre irá­nyuló, eddigi kísérleteknél a brikett faj­súlya, legalább a sajtolási követő néhány nap múlva, mindig l-l'nél kisebb, sőt gyak­ran lényegesen ezen érték alatt volt. Ebri' 25 kettek felülete nem volt sík és ai brikett, le­vegővel telt üregeinek tetemes térfogata folytán, nyomásnak többé kevésbbé engedett. Az ezen üregekbein foglalt levegő és a kör­nyező levegő között arányl?g könnyű volt tÚ a közlekedés, miértig a szárított anyag gyor­san cserélte ki nedvességét! a környező lég­kör n ed vességével. Szárított főzelékek aszkorbinsavtartalma tudvalévőleg a levegő oxidáló hatása foly-S& tán néhány hónap alatt teljesen elpusztul. <L. E. Ma'thiesen: „Tidskrift for Hermetik­ihdustri", Oslo, 25- kötet, 1939- 211. old.), rsm'eretas továbbá, hogy fagyasztással kon­zervált főzelékek és gyümölcsök zamat- és 20 ízanyagainak megmaradása nagy mérték­ben! az anyagban foglalt aszkorbinsav meg­maradásától' függ, amelynek redukálöképes" sége a könnyen oxidálódó. íz; és zamiatanya­gökat a levegő oxidáló hatásával szem-15 ben megvédi. (L>. K. Pasch és E- Loeser: ,'Öié Gefrierkbriservierung von Gemüse, Obst- und Fruchtsäften", 1. kötet, Berlin, 1941, 66—69. oldalak). Kísérleteimnél kitűntj ihiogy tpT. szárított rÖ0 {>arajból készült brikett aszkorbinsavtar" tj'ima. 5 hónapi tárolás alatt, mindig kétszer akkora volt. mint ugyanannak a szárított, "de nem brikettezett parajé- Az aszkorbänsav­tsrtalma« a kétfajta anyagban, minden har '55 madík héten ellenőriztük. A 10X65X125 mm méretű, kísérleti brikett fajsúlya kb. 1,25 volt A Jelenség magyarázata egyrészt, hogy a környező levegőből kevesebb jút a brikett belsejébe, mint a szárított, de nem briketté- 60 zett anyagba, másrészt, hogy a brikett üre­geiben foglalt levegő mennyisége nem ele­gendő az aiszkorbinsav tökéletes! oxidálá" sára. E tárolási kísérleteknél kitűnt továbbá, 65 hogy az aszkorbinsav az íz- és zaimatanya­gok megtartásánál! a fagyasztott főJselék kap­csán fent említett szerepet játssza. Mivel ia! kristályos, vegytiszta aszkorbin­sav tökéletesen állandó, feltéve, hogy a 70 fényt kizárjuk, nyilvánvaló, hogy növény részekraek' elegendő nagy száraizanyagtarta­lomíV való beszáritásával, azok aszkorbin" í savtartalma nagyrészf megmarad. Á gyó­gyászati alkalmazásra szánt nagy száraz- 75 anyagtartalimú,, ismert parajjtablettáfc asz" kofbinsavtartalma is aránylag igen nagy. Élelmezésire szánt főzeléknek és gyümölcs­nek c&'ak megközelítőleg oly magas száraz- • anyagtartalomig való szárítása azonban kü- 80 tönlböző hátrányokkal jár.. Az egyik hátrány az, ily nagy mértékben szárított anyag töbíbé-kevéabbié törékeny 'és porrátörésre hajuk. Ez a hátrány különösen kis cukor1 tartalmú anyagnál, pl. parajnál 35 lép fel, mert a szövetben foglalt, besűrített lének, nagy cukortartalomnál, szirupszerű konzisztenciája van, mely a szárított nö­vényrészeket lágyabbá és hajlékonyabbá teszi. 90 4 A másik hátrány, ha*?v a termék felázási kénefisécre csökken. Ez alatt a terméknek azt a képességét- értjük, h^ov a szárításnál el­veszett vízmennyiséget többé vagy keyésfobé fökéTetesen: felvenni kénes, valamint azt a 95 sebességet, mellyel a vízfelvétel a szárított terméknek szabadhőmérsékletű vízbe helye­' zésénél' vécjrW m^ssy-További hátrány, hogy fokozott száraz­anvagtartalomig való szárításnál a termék 100 több illó zamafanyagot veszít. A zamat fő­lég oly anyagokhoz van kaocsolva. melvek — mint pl. a magasabbrerdű észterek, alde­hidek, terp*">értp»k és hasoló vegvülefek — vízben egyáltalában nem. vagv os»k rs^élv 105 mér'^kHon oldhatók. A vízi eh>ár>ol «fásának mérteikében, a zamatanvasok bizonyos ré­sze, a vízzel együtt .elpárolog, a maradékot azonban az a vizes oldat védi elpárolgás el­len, amely ama cseppeket vagy részecske" no ket, melyekben a zamat anyagok foglaltat­nak, vagy melyben koncentrálva vannak, körülveszi- E vizes oldatban a vízgőzök fe­szültsége csökken abban a mértékben, mely­ben az oldat töménységie a szárítás alatt nö" 115 vekszik; az oldat tehát a zamatanyagok kö'

Next

/
Oldalképek
Tartalom