134227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főzelék, gyümölcs és másefféle növényi tápszer szárítás és brikettezés útján történő tartósítására
f 134327. íly briketteket áztatás előtt könnyen össze törhessük, illetve a szükséghez képest felapríthassuk, nem célszerű, ha az anyagot vékony — pl. 10—20 mm vastagságú — lerne' S zekké sajtoljuk. Az ily vékony lemezek, te" kintettel az alkalmazható sajtók szerkezetére, csak úgy sajtolhatok, hogy a sajtoló' nyomás merőlegesen hat a brikett két legnagyobb' felületére, azaz lapjára. 10 mm 10 vastag és 100 g súlyú. lapos brikett felülete legalább 80 cm5 ,. íly brikettek sajtolásához nem alkalmazható 1000—1500 kg/cma 'nél lényegesen nagyobb felületű nyomás anélkül, hogy a sajtó aránytalanul nehéz, drága 16 és költséges üzemű ne legyen. Másrészt íly nagy felületi nyomassál) szárított főzelékből, melynek szárazanyagtartalma rendesen a 90°/o'ot is meghaladja, nem is sajtóihatók az említett fajsúlyú brikettek. 80 Szárított főzelék stb- brikettezésre irányuló, eddigi kísérleteknél a brikett fajsúlya, legalább a sajtolási követő néhány nap múlva, mindig l-l'nél kisebb, sőt gyakran lényegesen ezen érték alatt volt. Ebri' 25 kettek felülete nem volt sík és ai brikett, levegővel telt üregeinek tetemes térfogata folytán, nyomásnak többé kevésbbé engedett. Az ezen üregekbein foglalt levegő és a környező levegő között arányl?g könnyű volt tÚ a közlekedés, miértig a szárított anyag gyorsan cserélte ki nedvességét! a környező légkör n ed vességével. Szárított főzelékek aszkorbinsavtartalma tudvalévőleg a levegő oxidáló hatása foly-S& tán néhány hónap alatt teljesen elpusztul. <L. E. Ma'thiesen: „Tidskrift for Hermetikihdustri", Oslo, 25- kötet, 1939- 211. old.), rsm'eretas továbbá, hogy fagyasztással konzervált főzelékek és gyümölcsök zamat- és 20 ízanyagainak megmaradása nagy mértékben! az anyagban foglalt aszkorbinsav megmaradásától' függ, amelynek redukálöképes" sége a könnyen oxidálódó. íz; és zamiatanyagökat a levegő oxidáló hatásával szem-15 ben megvédi. (L>. K. Pasch és E- Loeser: ,'Öié Gefrierkbriservierung von Gemüse, Obst- und Fruchtsäften", 1. kötet, Berlin, 1941, 66—69. oldalak). Kísérleteimnél kitűntj ihiogy tpT. szárított rÖ0 {>arajból készült brikett aszkorbinsavtar" tj'ima. 5 hónapi tárolás alatt, mindig kétszer akkora volt. mint ugyanannak a szárított, "de nem brikettezett parajé- Az aszkorbänsavtsrtalma« a kétfajta anyagban, minden har '55 madík héten ellenőriztük. A 10X65X125 mm méretű, kísérleti brikett fajsúlya kb. 1,25 volt A Jelenség magyarázata egyrészt, hogy a környező levegőből kevesebb jút a brikett belsejébe, mint a szárított, de nem briketté- 60 zett anyagba, másrészt, hogy a brikett üregeiben foglalt levegő mennyisége nem elegendő az aiszkorbinsav tökéletes! oxidálá" sára. E tárolási kísérleteknél kitűnt továbbá, 65 hogy az aszkorbinsav az íz- és zaimatanyagok megtartásánál! a fagyasztott főJselék kapcsán fent említett szerepet játssza. Mivel ia! kristályos, vegytiszta aszkorbinsav tökéletesen állandó, feltéve, hogy a 70 fényt kizárjuk, nyilvánvaló, hogy növény részekraek' elegendő nagy száraizanyagtartalomíV való beszáritásával, azok aszkorbin" í savtartalma nagyrészf megmarad. Á gyógyászati alkalmazásra szánt nagy száraz- 75 anyagtartalimú,, ismert parajjtablettáfc asz" kofbinsavtartalma is aránylag igen nagy. Élelmezésire szánt főzeléknek és gyümölcsnek c&'ak megközelítőleg oly magas száraz- • anyagtartalomig való szárítása azonban kü- 80 tönlböző hátrányokkal jár.. Az egyik hátrány az, ily nagy mértékben szárított anyag töbíbé-kevéabbié törékeny 'és porrátörésre hajuk. Ez a hátrány különösen kis cukor1 tartalmú anyagnál, pl. parajnál 35 lép fel, mert a szövetben foglalt, besűrített lének, nagy cukortartalomnál, szirupszerű konzisztenciája van, mely a szárított növényrészeket lágyabbá és hajlékonyabbá teszi. 90 4 A másik hátrány, ha*?v a termék felázási kénefisécre csökken. Ez alatt a terméknek azt a képességét- értjük, h^ov a szárításnál elveszett vízmennyiséget többé vagy keyésfobé fökéTetesen: felvenni kénes, valamint azt a 95 sebességet, mellyel a vízfelvétel a szárított terméknek szabadhőmérsékletű vízbe helye' zésénél' vécjrW m^ssy-További hátrány, hogy fokozott szárazanvagtartalomig való szárításnál a termék 100 több illó zamafanyagot veszít. A zamat főlég oly anyagokhoz van kaocsolva. melvek — mint pl. a magasabbrerdű észterek, aldehidek, terp*">értp»k és hasoló vegvülefek — vízben egyáltalában nem. vagv os»k rs^élv 105 mér'^kHon oldhatók. A vízi eh>ár>ol «fásának mérteikében, a zamatanvasok bizonyos része, a vízzel együtt .elpárolog, a maradékot azonban az a vizes oldat védi elpárolgás ellen, amely ama cseppeket vagy részecske" no ket, melyekben a zamat anyagok foglaltatnak, vagy melyben koncentrálva vannak, körülveszi- E vizes oldatban a vízgőzök feszültsége csökken abban a mértékben, melyben az oldat töménységie a szárítás alatt nö" 115 vekszik; az oldat tehát a zamatanyagok kö'
