134227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főzelék, gyümölcs és másefféle növényi tápszer szárítás és brikettezés útján történő tartósítására

••^m &*&* tvmsv. riii> hártyái képes létesíteni mely a zamatanyagok elpároJgását bizonyos mértékben «•• meggátolja. Mivel' azonban az oldatban mindig tetemes mennyiségű, erősen vízleköíő 5 anyagok, pl. proteinek és pektinek foglaltatnak, ezek az anyagok, ha a szilárd hl'almazáLlapotú száraizanyag'tiartaltam nagy, a vízmennyiség utolsó részét oly szorosan kötik le, hogy (a zamatanyagok feltárulnak és 10 elpárolognak. , É hátrányok elkerülésére kívánatos- hogy a szárítás 90%-nál kisebb szárazanyagtartalomnál megszakíttassék. Kitűnt azonban, hogy ily kis szárazanyag tartalmú szárított 15 növényrészek, laza állapotban, nem tanúsítanak é kereskedelmi viszony óiknak megfelelő kellő ellenállást gombákkal, baktériumokkal, és élősdiekkel szemben. Még ha bizonyos anyag, pl. 86% száraz' 20 anyagtartalomnál nem brikpttezett állapotban elég ellentélló voína, felülete ebben az állapotban mégis akkora és a környező levegő számára oly könnyen hozzáférhető, hogy az említett szárazanyagtartalom csak 25 akkor tartható fenn. ha a környező' levegő relatív nedvességtartalma az említett szárazanyagtar'alomnak felel meg. Ellenkező esetben! ez anyáig vagy vizet veß7 fel a leve|í»ő" bői. amikor ki van téve gombák es biakteri' 30 umoik támadásának, vagy pedig vizet, ad le, amíVor :

s a

három fentemlített hátrány fel*" lén- Ezzel szemben 1,1'nél nagyobb feísúlvú brike+t alakiában az anyag csak csekély mértékben kénes a körnve^ő levegővel ned-35 vesséö^t cserélni és azon-ikívül csekély táimdófelületeí' nyújt gombáik és baktériumoknak, valamint állati élősdieknék. Kísérleteim hosszú sorozata folyamán kitűnt, hogy oly brikettek saj tolásánál,' me-40 ly éknek, kiterjedés után, 1,1 "nél nagyobb fajsúllyal kell bírnidk' áltialában nagyobb nyomás és/víagy hosszaibb sajtolási időket kell alkalmazni, mint amilyen nyomások és sajtolási idők ily brikettek ipari eJoállítá-45 sárnál célszerűek. Hogy 1,1'nél nsgydbb fajsúlyú briketteket mérsékelt — '1000 kg/cm2

rél kisebb — nyomás és nem túli hosszú sajtolási idők alkalmazásával állíthassuk elő, bizonyos, a jelen találmány szerinti iritézke-50 déseket kel betartani. Kiíinti ugyanis, hogv mir den anyaghoz és minden nyomáshoz optimá^s szárazanyagtartalom tartozik, melynél a legnagyobb fajsúlyú1 és a

legkisebb kiterjedésű brikettet 55 karnuv és hogy ntegvobb nyomásinak nagyobb optimál« szárazanyagtartalom feliéi meg. Ezt az összefüggést! aa alábbi példával világítom meg: Egy1

kísérlet feaeteAto köEépdkúrfs,

var tágabb! száraitól megfosztott parajt az afenti 60 táblázatba«, megadott szárazaAyagtartalmakig megszárítottam, majd a megszárított anyagot kéziszivattyúsi sajtó matricájában, különbözői felületi nyomásokkal, 5 másod* percig, 125 g súlyú 65X125 mm alapfelületü 65 lapos inégyszögleíes brikettekké sajtoltuk. A táblázat az % módon előállított brikettekhek közvetlenül a sajtolás után mért vastagságát mm-ben adja meg. Szárazanyag' tartalom Felületi nyomás 7ft kg/cm» % 250 500 1000 74 12,8 2 — 77 12,6 — *) — 84 13,6 12,8 12,5 86 — 1!1,9 11,4 75 89 14,9 13,1 118 93 — — 12,5 Fenti táblázatból kitűnik, hogy az optimális szárazanyagtartalom 250, 500 és 10Ö0 kg/cm^nél 77%, illetve 86% (vagy valami- 80 vei kevesebb) illetve 86% (Vagy valamivel több). A három brikett 48 óra lefolyása alatt kb. 1,3 mm'rel expandált. Az optimális szárazanyagtartalmaknál kapott brikettek fajsúlyai rendesen azzal nö" 85 velhetők -3—6%"kal, hogy ,a< sajtolási időt 30 másodperc és 2 perc között választjuk meg, vagy pedig 5—15 percig 50 kg/cm2

felületi nyomással utósajtolásnak vetjük alá a briketteket. Nagy rosttart ?ímú anyagokból, pl- 90 zöldbabból sajtolt brüketteik, melynek egyébként néhány nap alatt annyira expandálnak, hogy széthiAnak. csak ily módon saitóEha" tók csak mérsékelten táguló brikettekké. Túl alacsony szárazanyagt,sirtalmű briket 05 tek penészgombák, támadásának vannak .kitéve és a közepes ssjtolónyoiaások mellett »ptimális szárazanyagtartalommal bíró brikettek oldalfelületei repedésre hajlamos-k. miáltal a levegő a. brikett belseiébe .iuíhat. 100 Repedés akkor is fellép, ha a fajsúly ,airány*ag nagy- 200 kg/cm2

felületi nyomásnak, rendesen, a tartós brikett! létesítésére még alkal" mas. legalacsonyabb1

optimális .-szárazanyag' tartalom felel m$g. • 1 ' ^ Miniéi nagyobb a s-sárazaa^ragtartafass. az optimális száraza»yagtertalomnál, annál • .na" gyobb saijtolómyomást ball alkahaazni, hogy / azonos fajsúlyú briks&ttet kapjuak. ELöayös .azonbant 'airánylag kis sa^olónyanaásak al" 110 kalmazása, mert a sajtó «kkop. .könnyebb szerkezetű lehet, a nyomásnőveksdési idS * Az apy^g a matrica és a dugattyú Kőzött ki-