134227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főzelék, gyümölcs és másefféle növényi tápszer szárítás és brikettezés útján történő tartósítására

Megjelent 1948. évi március hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134387. SZÁM. IVye. OSZTÁLY. — G-9588. ALAPSZÁM. Eljárás főzelék, gyümölcs és másefféle növényi tápszer szárítás és brikettezés utján történő tartósítására. Aktieselskabet Atlas cég* Kopenhága, mint Geriiow Aag-e mérnök Kopenhága, jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 15. Főzeléket és gyümölcsöt már régtől fogva tartósítanak szárítással. A csomagolási és szállítási költségek csökkentésére már javasolták a szárított termék összesaj tolását is, 5 miáltal az áru r,esizecskéi közötti légterek csökkennek. Ugyancsak javasolták nagy szárazanyagtartalmú porított 'élelmiszerieknek, pl. borsólisztnek kockákká vagy tablettákká sajtolá-10 sát» gyakran állati vagy növényi tápszerek besűrített kivonataival. Ily elegyefeben a poralakú alapmassza mellett, darabos alkatrészek is lehetnek, többek között vagy vagdalt .szárazfőzelékek. Ekkor a poralakú alapmasz-15 sza vagy a besűrített kivonat tartja össze a masszát sajtolt alakdarabokká. Gyógyászati célokra javasolták végül nagy mértékben szárított és porított főzeléknek, pl. parajnak apró tömör és kemény tablet-20 tákká vagy gömböcskékké sajtolását is, melyekben a kiindulási anyag vitamintartalma-' nak egy részét sikerült megőrizni. Ezek a termékek azonban nem alkalmasak arra, hogy emberi tápszerül szolgáljanak, 25 'mert vízben feláztatva nem tetszetős péppé alakulnak. Ily apró alakdarabok sajtolása nem; jár nehézségekkel, mert csekély méreteik akkora felületi {fajlagos) nyomások"alkalmazását te-30 szik lehetővé, hogy a porrá aprított anyag, még 92%-osi vagy ennél nagyobb szárazanyagtartalomnál és még akkor is, ha » sajtolandó. anyagban, nincs kötőnyag vagy nem adunk hozzá kötőanyagot, forttíaálló alakdarabokká sajtolható, mert az egyes anyagrészecskék, $h deformálás folytán, egymásba! ékelődnek és a 'közbenső tereket teljesen kitöltik. A találmány eljárásra vonatkozik friss állapotban 20°/o"nál kevesebb szárazanyagot tartalmazó főzelék, gyümölcs és másefféle 40 növényi tápszerek tartósítására, brikettezést követő szárítás útján, mely eljárást az jel" lemzi, hogy a szárított anyagot vágott, vag" , dalt vágyj más darabos durvaszemcsés alak" ban vagy aprítás nélkül oly brikettekké saj- 45 toljuk, melyeknek látszólagos fajsúlya íeg" alább (!li—1), célszerüew (1—2) vagy ennél több. Látszólagos fajsúlyon oly törttel kifejezett érték értendő, melynek számlálója a brí* 50 kettnefc g-taan kifejezett súlya és nevezője a brikettnek cm3

"ben kifejezett térfogata. A találmány szerinti tartósítási eljárás oly brikettet szoígáttat, melynek vízben való áz* tatásánál a künlduliási anyag abban aiz ere" 6§ deti darabos, szemcsési stfc. alakban jelenik. meg, melyből a szárításnál- mint az illető anyagra alkalmas és a fogyasztó szempont" y jából kívánatosl alíafcbo! kiindulunfk. • C Nem célszerű ha a szárított főzeléket stfe. 60 • oly apró sajtolt aJakdaraibokban hozzák1

for-y; ^alomba, mint e leírás 2- bekezdésében em" lített termékeketi. hanem naefyobb, célszerűen - 50—5001

g-osi brikettek alakjában. Hogy az