134087. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hang térakusztikus átvitelénél a hangforrás helyének ellenőrzésére

Megjelent 1948. éyi február hó 16-án. MAßT AB SZABADALMI BlfiŐSAG SZABADALMI LEÍRÁS laáöST.- SZÍRI. VII/j, (IX/h.) OSZTÁLY. — K-163&8. ALAPSZÁM. B^r^adezós hang térakusztikus átvitelénél & hangforrás helyének ellenőrzésére. Ivlaníífllin €r. m. b* H., Berlin. M bejelejitós na-pja: 1942. évi december hó 15. Németországi elsőbbsége: 1911. évi december hó 15. Hasig térakusztikus átvitelénél két egy mástól elkülönített csatornát szoktak hasz" nálai és az energiákat e két csatornában úgy osztják el, hogy az elkülönített hang-5 szónokkal való hangvisszaadáskor a hallgató a haasgícíEEás helyét a természetes hang­mezőbea megállapíthatja- A két csatorna szükséges hangolása végett a két csatorná­ban; a feszültségek,» ilfetőteg áramok viszonya 10 megfelelően beállítható. Eredeti hangfelvé­tel «lkaiméival, különösei* azonban különböző oly hangfelvételek keverésekor, amelyekkel későbfe tératosztikus haltáét kívánnak léte­síteni, a hangforrás helyének illetőleg a 15 fasftgi&aző «Stypontjánaik ellenőrzése nehéz­ségekkeli jár. Ä tatólmány célja e raehézSég '«ikfeaölbdtése és lényege abban van, hogy oly isnányú mutatót alkalmazunk, ame'y a két csatorna feszültségeinek, illetőleg árar WO jttaámafc viszonyát jelzi. A hangforrás helyé­nÄ efienőrzése a feketéikor egyszerű mó­•ek» lehetséges és; asz eHenöczés alapján az energia, m két csatoméra megfelelően oszt­hatóé» el, például a két csatorna mindegyiké-25 hez Gsattakoetatott mikrofonok helyzete az e'flffitósraés állapján ételható. A mikrofonok tehát a haaagfeljegyzes és akusztikus: vissza­adás nélkül helyesen állíthatók fel. A feí íBfiUteég'A, ilfeőleg áramok fenfteinlített vi-IK) ssws^ss kAarrbouiQ módtm, mégpedig közvetlen vagy közvetett méréssel jelezhet©. Közvet­len mérés végett a» két csatorna katódsugár­csőd» vagy vtózonyszáímmérőre kapcsolható. jwely raisz^ek a váitéárawní feazuftség viszo" nyát közvetlenül jelzik. A közvetett mérés 35 különbségméréssel foganatosítható, például úgy, hogy az egyes csatornáikban keletkező váltófeszültségeket egyenArányíitjuk és az egyenirányítót t feszültségeket a bemenő feszülíségtőili lojgaritmusosi viszonyba hozzuk. 10 Ezek különbsége! a bemenő feszültségek viszonyát adja meg. Enné'l az eljárásnál a jelzéshez szintén katódsugárcső vagy forgó­tekercses műszer alkalmazható. A kívánt villamos viszonyokat a kapcsolási eszközök, 45 például csövek és egyenirányítók megfelelő megválasztásával érhetjük el. A katódsugár­csőnél a legegyszerűbb kiviteli alak esetén a két csatorna hangfeszültségei közvetlenül kapcsolhatók a cső egy-egy lemezpárjára. A jelzés tökéletesítése végett azonban a katódsugárcső két leimezpárjára oly segéd­feszültségeket is kapcsolhatunk, amelyeket a két csatorna beszédáramának megfelelő egyenárammal külön-külön modulálunk-A találmány részleteit a rajzok kapcsán magyarázzuk, amelyekben az 1—9. ábrákban különböző kiviteli alakokat tüntietitünk fel. Az 1. ábrahám (I) szokásos kivitelű katóti­sugárcső, melynek (2—5) kitérítő lemezei eo vannak. Két egymással szKinfoenfekvő (2) és (3) lemezre a térakusztikus átvitel (I) csatornáját, & (4) és (5) lemezre a II. csator­nát kapcsoltuk. Ha ia> két hangfeiszülhég azonos fázisú, akkor a feltüntetett elrendsi­zésben a világító ernyőn rézsútos (6) vilá­gítóvonal keletkezik. Az egyenes hajlásszöge a hangfeszültségek viszonyának függvénye, 50 55 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom