134013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasszivacsnak bocsokká való feldolgozására

2 134013. fel, hogy erősen túlhevült hígfolyós salak keletkezik és a visszamaradó vas szilárd és igen tiszta bocsokká heged össze. A találmány szerinti eljárásnál az oxidálási mérté-0 két aa oxidáláshoz használt levegő mennyiségéveli valiamin t adott esetben kevés tüzelőanyag beadagolásával, igen könnyen szabályozhatjuk. A töltetben jelenlevő vagy beadagolt ilyen redukálóanyag meggátolja to-10 vábbá, hogy az oxidál;ás már az előmelegítési szakaszban meginduljon, mivel a töltet felületén mindenkor jelenlevő tüzelőanyag elégése, illetve a töltetből kilépő redukálási gázok meggátolják, hogy az oxidáláshoz 15 használt levegő ebben a szakaszban ®z anyaggaial; érintkezzék. Természetesen gondoskodni kell larról, hogy magában a bocsképzés főszakaszában az oxidálási gázok sebessége oly nagy legyen, hogy a CO2, illetve 20 CO-réteget oldalt elvezethessük és iaz oxidáló gázok a töltettel közvetlenül érintkezzenek. A találmány szerinti eljárás az előbb említett eljárást üzemi és gazdaságossági szem-25 pontból azzal múlja jelentősen felül, hogy a kemence egyszerű lángtüzeléssél fűthető és .a bocsképzés folyamatának továbbhaladása közvetlenül megfigyelhető, úgyhogy a bocsképzés t a bevitt oxidálógázok megfelelő iada-30 golásával a bocsok minden kívánt nagyságáig folytathatjuk. A találmány szerinti eljárás különös előnye abban van, hogy maga a bocsképzés igen nagy hőmérsékleteken megy végbe, ámbár az anyag átlagos hőmér-35 séklete csupán 900—1400 C°. A folyamat közben keletkező salakot, valamint az esetleg feleslegben jelenlevő tüzelőanyagot a bocsoktól elválasztjuk és a vasszivacs előállítási folyamatához adagoljuk, íO úgyhogy a salakban még jelenlevő vasoxidokat újból szivaccsá redukáljuk. Számos esetben előnyös, ha az eljárást akként foganatosítjuk, hogy magában a bocsképzés főszakaszában is csupán a töltet 45 egy részét tesszük ki iaá oxidáló gázok .'befolyásának. Ezt azzal érjük el, hogy az oxidáló gázokat a töltet felületének csupán egy részére fúvatjuk, illetve a kemence kerületén elrendezeti'1

legyes fúvókákkal a tölteten 50 fúvatjuk át. A töltet redukáló anyagtartalmának megfelelő megszabásával ekkor elérjük, hogy a töltet iá kemence forgása közben a bocsképzés főszakaszában is váltakozóan oxidáló és redukáló feltételeknek van a

lár 55 vetve. Amikor tasz oxidálógázok a pl- már némileg porzsolt anyaggal találkoznak, ke' vés1

vas négy hőfejlődés közben elég és a keletkező hígfolyós salak az egyidejűleg keletkezeti vasbocsoktól elválik. Az igen vasdús salck. a kemence továbbforgása közben 60 a redukáló szakaszban a redukálóanyagg;jl találkozik és miután a túlhevített salak elegendő meleget tartalmaz, a vas újból v;sszivaccsá redukálódik* mely később az oxidálási szakaszban újból ,a bocskészítési folya- 05 maton megy át; Ezzel elérjük, hogy ámbár a bocsképzés pillanatában vasdús salak keletkezik, mely <a, v:snak az idegen összetevőktől való jó tisztításához szükséges, mégis a áalakszegény vas és a vaisszegény salak 70 egymástól egyetlen munkamenetben igen messzemenően elválik. A már egyszer keletkezett tömör vasbocsok már nem oxidálódnak, ha az oxidálási szakaszba jutnak. A kemence teljes terméke oly keverék, me'y 75 vasszegény és többnyire igen szívós salakból áll, melybe hidegebb és sötétebb tömegként a

vasbocsok vannak ágyazva. Oly érceknél, melyeknek érkőzet tartalma elég csekély ahhoz, hogy a szivacsnak az érkőzetJől 80 való mágneses elválasztásától eltekinthetünk, a szivacs előállítását és a bocsok képzését egyetlen kemencében is: foganatosíthatjuk. A bocsképző folyamat hulladékgázai, mely folyamat rendszerint néhány méternyi, 85 viszonylag rövid, szakaszra terjed, többnyire nem vagy csupán kis mennyiségben tartalmaznak szabad oxigént. Az ezekben a gázokban foglalt érzékelhető meleg, azonban, ha megfelelően nagyobb mennyiségű tüzelő- 0° anyagot adagolunk és *ai levegő bevezetett mennyiségét is növeljük, oly nagy, hogy elegendő ahhoz, hogy a kemencében 600—900 C° hőmérsékletű hosszú szakaszt létesítsen, mely a

redukálás és a vasszivac,9képződés le- 95 folyásához igen alkalmas. Ha a nyersércben vagy a tüzelőanyagban nagyobb mennyiségű kén van, célszerű, ha a vaisszivacshoz, illetve a redukálás és bocsképzés egyidejű foganatosítás leisetében a* 100 nyersanyaghoz oly anyagokat adagolunk, melyek a ként tűzálló alakban kötik: meg, eminlt pl. a mész vagy mangánoxid, vagy melyek igen hígfolyós kénvegyületeket képeznek, mint az alkálifémek és végül oly 105 adalékokat is alkalmazhatunk, melyek a kénnel könnyen illó vegyületeket képeznek, mint pl. az arzén-, antimon-, ólom- és őnvegyületek. Az alábbi példával a találmány szerinti no eljárást az érc közvetlen feldolgozásával kapcsolatban magyarázzuk. 2.5 m átmérőjű és 40 m hosszú forgókemence kibocsátó végén torlasztógyűrűt al-