133928. lajstromszámú szabadalom • Utihenger

2 133028. tani, mert az út szélei és oldalai mindig ki­sebb mértékben hengerlődnek le, mint a közepe. A találmány értelmében e hátrányokat 5 azzal küszöböljük ki, hogy elvileg egykerekes hengert két egymásmelleit, távköz nélkül el­rendezett és az útpályával közös érintkező­­pontjai körül -kilendíthető és ekként önműkö­dően az útburkolat alakjának megfelelően 10 beá- o hengerrészre osztjuk vagyis egykere­kes kettőshengert létesítünk, mely az uni_ verzális hengerre* szemben támasztott, ösz­­szes követelményeknek megfelel. A találmány szerinti útihengernél tehát, igen csekély 15 anyagszükséglettel, a henger súlyát teljesen kihasználjuk, egyszerű szerkezettel igen nagy teljesítményt érünk el. a henger minden ki­van; felületre vagy szelvényre önműködően áll be, tehát zárt felületek hengerlésénél, 20 valamint íélo-dalasan készített vagy keskeny utaknál és az út végén is egyenletes henger­­munkát és azonos nyomást létesít. A talál­mány szerinti henger, csekély energiaszük­séglet és igen csekély beszerzési költség 25 mellett, sokoldalúan alkalmazható, nehezebb és könnyebb úthengerléshez pl. mind kavics­­hengerlásekhez mind pedig korszerű útbur­kolatok elkészítéséhez. A rajz a találmány szerin.i útihenger ki- 30 viteli példáját szemlélteti, mégpedig az 1. és 2. ábra az útihenger oldalnézetét és alaprajzát, a 3. és 4. ábra pedig a tüajdonképeni mun­kahengert részben metszel ben és a két egy-35 másmeilett elrendezett hengert zárt és kilen­dített helyzetben tünteti fel. A találmány szerinti, egykerekes kettős­hengernek lehetőleg nagy átmérőjű (WjWa) munkahengere van, mely a tulajdonképeni 40 hengermunkát végzi. E munkahengernek, az eddig ismert egykerekes hengerekkel szem­ben, az az előnye, hogy ikerhengerként van kialakítva, melynek egyes hengerei egymás­melleit, távköz nélkül vannak elrendezve és 45 egymástól függetlenül a függőleges síkban kilenghetnek és az előkészített útszelvényhez, mely sik vagy ívelt, vagy egymásba átme­nőén mindkettő lehet, önműködően hozzá­idomulhatnak, miközben az egyes hengerek 50 kilengésének forgási pontja a hengerlendő útburkolaton fekvő, közös érintkezőpontjuk­ban. a rajzon (0) vonatkozási jellel jelölt pontban fekszik. A két hengernek egymástól független kilengését a hengerekben oldalsó 55 játékkal elrendezett (K) és (K2) fogaskapcso­lások teszik lehetővé, amelyek az (A) hajtó­tengelyen éke t és kü’ső fogazással ellátott agyból ál’nak, mely tengelyagyak fogazása a hengerek belső fogaskoszorújába kapaszko­dik. Az (A) tengelyhez körkörösen elrende- 60 zett (F) rúgok tengelyirányú enyhe nyomás­sal meggátolják, hogy az ikerhenger két hen­gere a sík felületek hengerlésénél egymástól szétálljon. Az (A) tengelyt lánc- vagy fogas­­hajtással, vagy egyoldalon, vagy mindkét ol- 65 dalon hajtjuk, . amikoris az egyes hengerek, kanyarok hengerlésénél az útburkolaton egy­mástól függetlenül gördülhetnek. Ebben az esetben a fogaskapcsolás alkatrészét képező agyakat üreges tengelyen rögzítjük, melyet 70 a helytálló tengelyre lazán tolunk fel és dife­­rencialelőiéten át hajtjuk- A (Wi) (W2) mun­kahenger mögött, megfejelő távolságban, kis kormányhengert rendezünk el, amely (L) kormánykerékként működik, melyet tehát 75 keskenyre és könnyűre alakíthatunk ki úgy, hogy a henger súlyának csupán csekély tört­részét veszi át oly mértékben, amennyire ez a biztos kormányzáshoz szükséges. Az egyes, vasból való, terhelő súlyoknak a munkahen- 80 ger és a kormánykerék közötti (AJ tartány­­ban vagy a munkahenger előtti (Aa) tartány­­ban való, megfelelő elosztásával a munka­­henger terhelését, az összsúlyhoz viszonyítva, eddig még el nem ért mértékre növelhetjük. A vezető helye a kormánykerék fölött van. A találmány szerinti útihengernek, mely — lényegileg — egykerekes ikerhenger közvet­lenül egymásmelleit elrendezett (WJ és (W2) hengerekkel, amelyek az (0) pont körűi kilen- 90 dűlve önműködően állnak be az útburkolat alakjához, az alábbi előnyei vannak. Azzal, hogy az egykerekes hajtású iker­hengert két egyes hengerré osztjuk, a talál­mány szerinti, új útihenger, lényegileg, oly 9-r> háromkerekes hengernek felel meg, amelynek három támaszpontja az egész szerkezet alatt van úgy. hogy nyugodt menetet biztosít és főleg nem himbál, mivel az egyes hengerek önműködően állnak be az ívelt útszelvény 100 minden előforduló felületéhez és az előkészí­tett kavicsréteget egyenletesen nyomják és hengerük. Annak következtében, továbbá, hogy az egyes hengereket távköz nélkül, közvetlenül egymásmellett rendeztük el, a 105 találmány szerinti hengernek, az ismert há­romkerekes útihengerrel szemben, az az előnye, hogy segítségével zárt felületet hen­gerelhetünk. A háromkerekes hengernél a hátsó hengerek és az elülső henger közt az 110 útihenger megfordulásakor mindig fennma­radó, nem hengerelt útfelület a találmány szerinti egykerekes ikerhengemél teljesen el­marad. Az ismert, háromkerekes útihengerekkel 115 való hengerléskor a hajtott, hátsó kerekek között: útfelület marad, melyet az úgyneve­zett kormányhengernek vagy elülső henger-

Next

/
Oldalképek
Tartalom