133881. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha illószegény tüzelőanyagok, elsősorban koksz, eltüzelésére

Megjelent 1947. évi december hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133881. SZÄM. Il/h. OSZTÁLY. — H-11471. ALAPSZÁM. Cserépkályha illószegény tüzelőanyagok, elsősorban koksz, eltüzelésére. Hrabé Gyula gépészmérnök és Kun Attila közgazd.-és vegyészmérnök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 11. A találmány elsősorban koksz eltüzelésére való és ezenkívül más, illó alkotórészekben szegény tüzelőanyagok elégetésére is alkalmas, cserépkályha. 5 Cserépkályhák koksszal való fűtése, az&z a koksztüzelés1

ismert gazdasági és műszaki előnyeinek a cseaiépkálythia előnyeivel — mint pélídául a öagy hőkapEpitás, 'alacsony felületi hőmérséklet, sima és tetszetős külső, 10 kis vasszükséglet — való egyesítése általában nehézségekbe ütközik. A használatos — elsősorban illó alkotórészeikben dús tüzelőanyagok elégésére szerkesztett — cserépkályhákban ugyanis az eltüzelt koksz 15 olyan nagy hőmérsékletet létesít, amelyen a tüzelőanyag hamuja megolvad és taiz így keletkezett salak rásül a kályha kerámiai anyagú részeire, aminek következtében a kályha igen hamar tönkremegy. 20 Ennek az általában használt cserépkályhákban koksztüzeléiskor fellépő rendkívül káros elsalaikodásnak legfeljebb aj kályha olyan értelmű, rendkívül gondos szabályozásával állhatnánk útját, mely minden köriil-25 menyek között biztosítja azt, hogy kevesebb friss levegő jusson a tűzhöz, mint amennyi az égés hőfokának a salakosodási hőfok fölé való emeléséhez szükséges. A gyakorlatban azonban ez az út nem járható, nemcsak mert 30 az állandó, pontos és szajkszerű szabályozást, nem liehet sohasem biztosítani, hanem azért is, mert bizonyos ideig tartó használat után a kályha hézagai már nem zárnak tökélete« set! és így még a legszakszerűbb kezelés mellett is ellenőrízíhetetlen mennyiségű 35 „hamis levegő" jut be a kályhába. A találmány célja olyan cserépkályha létesítése, ajmely koksztüzelés és más iU'ószegény tüzelőanyaggal; való tüzelés esetén — a koksztüzeléssel, valamint a cserép- 40 kályha használatával járó öoimfagában véve ismert előnyök biztosítása mellett — még kevésbbé gondos tűz'kezelés esetén is — gyakorlatilag mentes a salakosodás veszélyétől és így hosszú élettarfiaimú. 45 O-yani kitűnő hatásfokú, folytonégő cserépkályhát, amellyel e cél elérhető, 123.952. ozámú magyar szabadalmunk leírásában már ismertettünk. E kátyháná'l az elégés vasból való tűzkosárban megy végbe, a tűz- 50 tér határát megszabó füstelvezetőtorok pedig 26—30 cm magasságban van a tűzkosár fenekét képező rostély felett. Ezek a rendszabályok biztosítják, a szóbanforgó kályha egyéb jellemzőivel legyütí, az elért rendkívül 55 előnyös hatást, de szükségképen olyan tulajdonságokkal is járnak, amelyek bizonyos körülmá(.Tiye!k között hátrányosaik lehetnek. Ezek például abblam állnak, hogy a vasból való tűzkosár alkalmazása növeli a kályha go vasszükségletét és e tűzkosárnak gondatlan kezelés vagy törés stb. esetén szükséges kicserélése elég költséges, az égő tüzelőanyaggal telt tűztér mérete pedig azt eredmé-