133881. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha illószegény tüzelőanyagok, elsősorban koksz, eltüzelésére

2 Í33881. nyezi, hogy a kérdéses kályha főkép csak nagyobb fűtőteljesítményű egységek céljára alkalmas. A találmány ezek alapján olyan kályha 5 létesítésére is irányul, mely a fenti ismert kályha előnyeiének megóvása mellett annak említett tulajdonságaitól mentes, azaz annál kisebb vasszükségletű, továbbá kisebb fűtőteljesítményű egységekbein is előnyösen 10 építhető. A fentiekben közölt! célokat a találmány értelmében úgy érjük el, hogy ide-oda mozgatható, kis vasszükségletű síkrostélyt és közvetlenül a rostély felett a tűztérből ki-15 induló füstelvezetőtorkot alkalmaizunk és e részeket úgy rendezzük el, hogy a rostély bizctoyos helyzeteiben a

rostély széle mellett a rostéiy alatti térből a rosfé.ynak és az ezen lévő tüzelőanyagnak megkerülésével 20 juthasson levegő a füstelvezető torokba. Ezáljt'al a kályhába beáramlott levegőt két részre oszthatjuk, mely részek közül csak a

z egyik bisjlad a tüzelőanyagrétegen, át, vagyis táplálja az égést, míg a levegő más.k része 25 közvetlenül jut a fűttjáratokba, azaz az égést nem táplálja, hianem csak ,ai huzatot csökkenti. Ilyen módon könnyűszerrel, szakszerű és gondos kezelés szükségessége, valamint külön, költséges és kényes segédbereir 30 dlezések alkalmazása nélkül biztosíthatjuk azt, hogy a tűzhöz túl sok levegő ne juthas son és így ennek hőmérséklete ne emelkedjék a salakosodás szempontjából veszélyes érték fölé. A közvetlenül a füstjáratokba 35 kerülő levegő, továbbá abban az esetben, ha némi illó alkotórészt tartalmazó tüzelőanyagot, például félkokszbriketteket tüze lünk el, a tökéletes elégést biztosító szekundérlevegő szerepét is játssza, egyéb esetek-40 ben pedig a távozó égéstermékek túl magi« hőmérsékletét ve-ük való keveredés útján kisisé csökkenti, mi tudvalevőleg cserépkályhánál előnyös és előnyös hűtőhatást gyakorol a rostélyra is. 45 Ha a ta-áimá^y szerinti kályhával meg valósítható „leveg8-mellékzárlat"-ra nine; szükség, például a begyújtáskor, amikor a lehet'í legélénkebb huzat kívánatos, a kályha •cstélyát olyan szélső helyzetébe mozgat-50 hatjuk, amelyben a rostély alatti térből a szokásos módon csak a rostélyon át juthat levegő a tűztérfoe. A találmány szerinti kályhában az izzó tüzelőanyag tömege a füstelvezetőtorok 55 fenti elrendezése következtében kis rostélyfelület esetén olyan csekély, hogy a kályha kisebb fűtőtelj esítményű egységek céljára, például kisebb méretű lakóhelyiségek fűtésére is igen alkalmas, nagyobb felületű rostéllyal viszont nagyobb egységekben is ké- 60 szíthető. A találmány egy előnyös foganatosítási alakjánál a tűzteret környező kerámiai anyagú falakban a rostély magasságától felfelé terjedő egymásmelletti hornyok vannak, 65 melyek mérete olyan, hogy a

használt tüzelőanyag azokat el ne tömhesse. Az ezekben a hornyokban áramló levegő hűti a tűztér falát és laiz ezzel közvetlenül szomszédos tüzelőanyagréteget és így a salakasodást 70 hátráltatja, h'a pedig salakosodás netalán rnégis bekövetkeznék, a' salak legfeljebb csak a tűztérfal hornyai közötti bordaszerű részek élére, azaz aránylag igen kis felületa falrészekre sülhetne rá, minthogy csak ezek 75 a falrészek érintkeznek közvetlenül a tüzelőanyaggal. E hornyok, melyekre a fenti okokból csak az elégési térben van szükség, célszerűen legfeljebb a töltőakna legszűkebb keresztmetszetéig nyúlnlaik fel, de rendsze- so rint már néhány centiméterrel az alatt végződitek-A találmány szerinti kályhának a folytonégést lehetővé tevő töltőaknája van. Igen fontos követelmény, hogy az égés ne terjed- ^5 hessen át a tulajdonképpeni tűztérből a töltőtérbe. Az ebben lévő aránylag nagy tömegű tüzelőanyag meggyulladása nemcsak a túlságos tüzelőanyagfogyasztás miatt, hanem azért is rendkívül káros volna, mert 90 az ezáltal felszabaduló igen nagy hőmennyiség a kályhát igen gyorsan tönkretehetné-A találmány szerint a közvetlenül a rostély felett a tűztérből kiinduló füstelvezetőtorok — melynek folytán az elégés csak közvet- 95 lenül a rostély feletti övben megy végbe — a fenti káros lehetőséget messzemenően kiküszöböli. További biztonságot érünk el az égésnek a töltőaknába való átterjedésével szemben azáltal is,, hogy ezt az aknát elő- 100 nyösen felülről lefelé egy minimumig szűkülő keresztmetszetlel alakítjuk ki, melyhez az ehhez képest lefelé (a rostély felé) célszerűen bővülő keresztmetszetű tűztér csatlakozik. Ha tehát a töltőajtó nem zár töké- 105 letesen és a töltőlaiktiába ezért bizonyos huzat áll fenn, a légsebesség a tűztérrel szomszédos legkisebb keresztmetszettől kezdődően felfelé csökken. A legkisebb töltőaknakeresztmetszetben viszonylag nagy a no tüzelőanyag tömörsége és így viszonylag ttaigy a légellenállás is, e keresztmetszettől felfelé pedig mind lazább lesz a tüzelőanyagtömeg és így mind rosszabb a

közvetlen ériratkezés folytáni melegvezetése. Mindezek 115 a tényezők az égés felfelé terjedését oly