133670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piezóelektromos kristály készítésére

Megjelent 1941*. évi november hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI BIRflSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1336W SZÁM. IY/i. (VII/j., IX/d.) OSZTÁLY. — S-l 8425. ALAPSZÁM. Eljárás piezoelektromos kristály készítésére. Salacz Béla zeneszerző, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 14. Már régóta ismeretesek a természetben elő­forduló anyagok, amelyeknek piezoelektro­mos tulajdonságuk van, vagyis, húzó-, haj­lító- vagy nyomóigénybevétel- hatása alatt 5 villamos feszültség lép fel rajtuk és megfor­dítva, feszültség hatása alatt alakjukat vál­toztatják,. Mivel azonban a természetben elő­forduló ilyen kristályos anyagok gyakorlati alkalmazása az elektromos hullámoknak rez-10 gésekké alakítására és megfordítva nehézsé­gekbe ütközik, készítettek már mesterséges úton piezoelektromos tulajdonságú kristályt, amelyet a NaKCíHéOe. összetételű anyagból kristályosítottak ki. Ennék a kristálynak az 15 alkalmazása egyes esetekben jó eredménnyel jár, mégis a kristály belső ellenállása igen nagy és a vele létrehozható feszültségkülö'nfo­ség aránylag kicsi. A találmány oly mesterséges, piezóelektro-20 mos kristály előállítására vonatkozik, mely mechanikai rezgéseiket elektromos feszült­• seggé afe-kító műszerben, tehát pl. pick up­ban mikrofonban vagy megfordítva, rezgés­keltő műszerben, pl. hangszóróban igen elő-25 nyösen alkalmazható. A találmány szerinti kristállyal elérhető feszültségek az ismert piezoelektromos anyagokkal elérhető feszüH-ségküilönbségek többszörösét fe/ elérik. A találmány szerinti kristáilyt a CuÜ2 + 30 +N;aKC4AgN2 +H406 képletfi elektrolitból, tehát három vegyület keverékéből megfelelő alakra kristályosítjuk ki. Maga a kristályosí­tás ismert módon történik. A kristályt áram­vezetődrótokkal és a mechanikai rezgéseket vezető alkatrészekkel kell ellátni. A tapasz- 35 tálat lazt mutatta, hogy legelőnyösebb a kris­tályból készült vékony lemezt, főleg pedig a lényegileg négyszögletes lemezt használni és bogy a mechanikai rezgésiek a legerősebben és legtisztábban ä lemezalakú kristály szélei- 40 nél, főleg sarkainál mutatkoznak. A kristályt tehát előnyösen úgy szerkesztjük, hogy a mechanikai rezgéseket közvetítő vagy továb­bító részek, pl. a kristályt a membránnal összekötő peckek, vagy a kristályt a mem- 45 bránnaí közvetlenül összeerősítő -alkatrész a kristály sarkainál legyen, A fenti összetételű és szerkezetű kristály által létesített mechanikai rezgések oly erő­sek, hogy a kristály önmagáb'aa hangszóró 50 készítésére alkalmas. A találmány tehát lehe­tővé teszi, hogy minden eddig ismert hang­szórónál olcsóbb, egyszerűbb és üzembizto1 safob hangszórót készíthessünk clykép, hogy a fialálmány szerinti — árambevezető drótok- 55 fcail ellátott — kristályt közvetlenül, vagy pl. vékony pálcikák segítségével membránnal kötünk össze- A csatolt rajz 1. ábrája" ilyen hangszórót vázlatosan szemléltet. A piezo­elektromos kristály sarkai ia (2) rudacskák 60 révén kapcsolódnak a kúpalakú (3) membrán (konuisz) csúcsban lévő (4) orsóval. Az (5) árambevezető drótokon érkező villamos hul­lámok a kristályt erős rezgésekbe hozzák, amelyek átvivődnek a (3) membránra és 65 ilymódon azt igen nagy hangerővel megszó­laltatják. A (2) pálcák el is hagyhatók, vagyis lehet <a kristályt közvetlenül összekötni a (3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom