133633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett öntvényből készült csapágycsészék előállítására
2 133633. vább'i jellemzőit és előnyeit ismerteti, a mellékééit rajzban ábrázolt foganatosatási példa kapcsán. A rajzon az \ 5 1. ábra a segédkemgyellel ellátott csapágycsészét és a 2. ábnaj maga a csapágycsészét szemlélteti. Ajánlották már csapágycsészéknek olymódon való előállítását, hogy felül é: alul tO zárt acélcsövet alul kis nyílással és felüt szívóvezetékkel láttak el és az így kialakított tartályban, miután alsó részével folyasztószer-fedőréteggel ellátott csapágyfémömlesztékbe olymódon merítették, hogy alsó 15 vége először a folyasztószeröinlesztékbe, majd a eJapágyfémömlesztékbe merült, légr'tkítást hoztak létre, miközben mindkét anyag bizonyos mennyisége & levegő kiszívása következtében a tartályban felémelke-20 dett. Emellett a folyasztószer először felemelkedő ömlesztékével a tégelyen kívül fekvő cső felületét akarták megtisztítani, míg ez utánajövő csapágyfémömlesztéknek kellett volna a kiöntőanyagot alkotnia. En-25 nek az eljárásnak jelentős hátrányai vannak. Így például a csiapágycsé Két alkotó cső legnagyobb része a tégelyen kívül foglal helyet, úgyhogy az előmelegítés nem elegendő. 30 Ezenfelül nem lehet a fo'lyasztószerfoől pontosan az elegendő mennyiséget fekzívnl és az oszlopot pontosan meghatározott magasságig emelni. Ezenfelül a rezzentést ebben az esetben közvetlenül a tégely felett működő 35 zuhanynak kell végeznie, amihez körülményes berendezésekre van szükség. A találmány szerint ezeket a hátrányokat elkerüljük és egészen egyszerű eljárással kifogástalan csapágyciészéket állíthatunk 40 elő. A rajz a találmány szerinti eljárással csapágyfémmel bélelt acélcsésze keresztmetszetét vázlatosan ábrázolja, mégpedig foganatosítás! példaként már az öntési eljárásnál üre-45 ges maggal ellátandó csészét választunk, (a) az acélcsésze, (b) az acélbádogból1 készült, (c) karimával vagy fenékkel ellátott segédfal, (d) az (a) csésze és a (b) Etegédfal közötti térbe töltött csapágyfém és (e) sómaradékok, 50 melyek a csészéből kialakított gyűrűailakú edényt a csapágyfémfürdőből való kiemelése után borítják. Az (a) aöélcsé:izét legelőször (b) segédfállal látjuk el, mely célra a (c) karimát az (a) 55 csésze belső homlokfelülétén megerősítjük. Ez a megerősítés hegesztés vagy pecek, csavarok és máseffélék útján történhetik, azonban olyannak kell lennie, hogy a csapágyfémfürdö hőmérsékletét (az alkalmazctt ötvözetnek megfelelően kb. 1000°) kibírja. Miután C( különösen a gyűrűalakú teret, melyet a csapágycsésze és segédfal alkotta edény határol, gondosan megtisztítottuk, ezt az edényt célszerűen (f) segédkengyel segítségével folyékony aófürdőbe merítjük. A segéd- " kengyel, m fnt a rajzból látható, a (b) segédfallal lehet összehegesztve, azonban az (a) csapágya észéhez kívülről is hozzá hegeszthető, vagy pedig olymódon lehet az acélcsészével összekötve, hogy az (f) kengyelszárakat egyszerűen az acéfeciésae kenőlyukaiba dugjuk. A sófürdő célszerűen borax, de alkalmasak erre a célra mindazok a sókeverékek, melyek a keményforrasztási technikában használhatónak bizonyultak- A sófürdő '° hőmérséklete a sókeverék olvadáspontjától függ és célszerűen valamivel az olvadáspont fölött van (borax alkalmazása esetében körülbelül 880—900°), hogy a hideg csésze bemártása a sófürdőt ne hűtse le túlságosan, A 8() sófürdőbe való bemártással a gyűrűalakú edény és különösen az acélcsésze maga jó! előmetegsz'k, úgyhogy az összetett öntvény előállítása ezt követően gyorsabban történhet. Ezenfelül a sófürdő az acélcsésze felüle- hj tét az összes oxidos tisztátlanság tol megtisztítja, amelyek a kötődést különben megakadályoznák. Abból át célból, hogy ezt a tisztítási folyamatot elősegítsük, a gyűrűalakú edényt a sófürdőben célszerűen mozgásban -°i tartjuk, úgyhogy kavaró hatást érünk el. ! Miután a gyűrűal«akú edény hőmérséklete a sófürdőét elérte, a fürdőből úgy emeljük ki, hogy a gyűrű tere folyékony sóval megtöltött maradjon. Ez a találmány szerinti el- ö5 járás sikerért nézve döntő jelentőségű, mert a sófürdőben megtisztult és fokozott hőmérsékletre hozott fémfelület szabad levegőre kerülve, újra oxidálódna. Annak következtében azonban, hogy a folyékony sókeverék 10 a gyűrű terében marad, éppen az acélcsésze belső felületét, melynek a csapágyfémmel kötődni kell, a levegő oxigénjének behatásától megvédjük. A megtöltött edényt ezután a csiapágyfé- 10 met tartalmazó fürdőbe visszük. Emellett a nehéz csapágyf ém ,a gyűrűalakú edény könnyebb sóömlesztékét he'lyéröl kiszorítja, amennyiben az edény felső szélén addig ömlik be, míg lajz edényt ki nem töltötte. Mint- n hogy a csapágyfém olvadáspontja a legtöbb esetben a sóé fölött van, a só elég folyékony marad ahhoz, hogy biztosan a fémfürdő felületére emeilkedh essék; hia azonban a »
