133630. lajstromszámú szabadalom • Kapaszerkezet

133630. azokon a (32) állítócsavarok keresztül­hatolnak-A kapakaretek belső oldalain egymással szemközt helyezkednek e^ a harántirány-5 ban fekvő vízszintes (33) csonkatengelyek, amiken a (34) hátsó járókerekek ismert módon golyósicsapágyakon futnak. A csonka­tengelyek keretfelöli végeivel, az utóbbiak­hoz erősített, menetirányban fekvő vízszin-10 tes csapágyak felső (35) csészéi egybe van­nak öntve és a csapágyak közötti tengely­végek mögött harántirányú, függőleges (48) nyílások vannak kialakítva. E nyílásokban emelkednek vagy süllyednek a (37) büty-15 kistengelyekkel kapcsolódó (38) hajtórúd fejek (4. és 5. ábra). A csonkiatengelyeket a keretekkel a csapágyak, valamint a kere­tek egybeeső furatain keresztülhatoló (39), (40), (41) és (42) csapágytartócsavarok kötik 20 össze. A keretek a csapágyak felfekvéseinél befelé vannak hajlítva, úgy hogy a csiapágy­tartó csavaranyák a keretek határvonalain belül esve a (1>27) tapogatók útját nyitva hagyják. (2. ábra.) 25 A csapágyak révén, a keretek belső olda­laihoz erősített (33) csonkatengelyek cél­szerűen iá gerendelyig nyúlnak, ahonnan azok a kerekek széthúzásával eltávolodnak. A csonikatengelyeken futó hátsó (34) járó-30 kerekek (44) küllői a (45) abroncsokból ki­felé dőltükben a (46) agyakat utóbbiakból kiemelik, vagy kitolják. Az így üresen ma­radt abroncsközti részekben helyezkednek el, a járókerekeik agyaival célszerűen egy-35 beöntött (47) kúpfogaskerekek a velük idő­közönkint csatlakózó forgatószerveikkel együtt, amiket tulajdonképpeni menetirány­ban fekvő, vízszintes (35) és (36) csapágyak azokba ágyazott (37) bütyköstengelyek, a 40. rajtuk elrendezett (53) hajtórudak, (58) szegmenskúpfogaskgrekek, (79) rugók, a tel­jes bütyköstárcsák, a burkolatok és a (121) csapok képeznek, A keretek belső oldalaihoz erősített me-45 netirányban fekvő csapágyakba ágyazott vízszintes (37) tengelyeknek az ellenkező oldalaiból ikiemelkedő és egymástól 180°-ra fekvő (49) és (50) tengelybütykök az (51.1 hajtórúdféjek (52) nyílásaiban feküsznek (4-50 ábra). Ezek a nyílások a bütykök körül úgy Vannak kialakítva, hogy forgásuk közben az (53) hajtórudak emelkedő és süllyedő mozgást végezhetnek. Az (52) nyílálsok felső íveléseiben a bütykök simán fordulhatnak 55 elj míg, a behorpadt ,vagy ellaposodott (54) alsó oldalakba beleütköznek és azokat eltol­ják. A behorpadt alsó oldalak egyúttal a bütykök befogadására alkalmas (55) és (56) sarkokat is alkotnak. A nyílásokat határoló (54) alsó oldalak, a sarjkok között emelke- 60 dést mutatnak; ezáltal a sarkok vízszintes helyzetből eltérően egymás fölé esnek. A felső (54) sarkok célszerűen a nyílásokiba tolt (37) bütytköeftengelyek magasságjaiban feküsznek, amiből adódik, hogy a felső sar- 65 kokkal kapcsolódó tengelybütykök vízszin­tesen helyezíkednek el. A felső sarkokkal kapcsolódó tengelybütykökkel szemben ki­alakított szabadon álló bütykök alá esnek az (56) alsó sarkok amikbe a bütykök csak 70 :a felső sarkokkal kapcsolódó bütykök fel­szabadulása után kerülnek. Az (55) felső sar­kok a bennük fekvő bütykök körül úgy ala­kultak ki, hogy azok tengelymagasságbaTi a bütyköket rögzítik. Amikor tehát az (57) 75 haj tórúdf ejnyúlványok a (121) csapokra tá­maszkodnak, a felső sarkokbaw fekvő büty­kök a (37) bütyköstengelyekkel forgásukban meggátolják. Ha a (121) csapok (122) nyílá­saival az (57) nyúlványok egybeesve, oda 80 behatolnak, a haj tórúdf éjek a (109) rugóik hatására függélyesen felemelkednek és a ma­gukkal rántott bütyköket elfordulásuk! után elhagyják. Ugyanakkor a felszabadult büty­kökkel ellenkező oldalon kialakított büty- 85 kők forgásuk köziben az (53) hajtórudakat a (109) rugók hjatása ellen eltolva az (57) nyúl­ványokat a csapok (122) nyílásaiból kihúzzák. mire a csapok körül forgatható (127) tapo­gatókat az előbbiek végeire; csavairt (134) 90 rugók kezdő helyzetükbe visszaviszik. A me­netirányban fekvő vízszintes (35) és (36) csapágyakba ágyazott (37) bütyköstenigelyek mellső végeire illeszkednek a háTsókerekek­ben elhelyezett (47) kúpfogaskerekekkel 95 időnkint csatliakozó (58) sízegmensfcúpfogas­kerekek. A szegmenskúpfogáskerekek ellen­kező oldalain egymással szemközt kialakí­tott (59) és (60) szegmensek, vagy körmet­szetek a, tengelybütykökkel egy irányba es- 100 nek, amiből adódik,, hogy a bütyköstenge­lyekre ékelt szegmenskúpfogjaskerekek vo­natkozó szegmensei a bütykök vízszintes fekvése esetén a hátsó kerekekben elhelye­zett (47) kúpfogaskerekekkel szemben feküsz- 105 nek ugyan, de köztük kapcsolat nincs (2. ábra. Miután egy-egy szegmenskúpfogas­keréken két-íkét (59) és (60) szegmens és két­két fogazott ív van, kiképezve, adódik, hogy a szegmenskúpfogiaskerekekkel együtt forgó 110 bütyköstengelyek, a régebbi egy szegmentes kúpfogaskerekekkel csatlakozó egy forgaty­tyús tengelyekkel szemben, egy fordulat alatt kétszer hozzák kapcsoilíatba egymás­sal a (47) és (58) kúpfogaskerekeket. Ez által 115 az áttételt, illetve a fordulatszámot felére

Next

/
Oldalképek
Tartalom