133548. lajstromszámú szabadalom • Közvetlenforgású gázmotor

Megjelent Í94l évi október hó i-étf. f AGYAR SZABADALMI BTRtfSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133548. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — B-15649. ALAPSZÁMKözvetleniorgású gázmotor. Balogh László és Balogh József tanulók, Celldömölk. A bejelentés napja: 1912. évi november hó 10. E találmány a robbanókeverék feszítőerejét használja fel forgás létesítésére. A munkafolyamat teljes lefolyása négy ütemben történik, a forgóművek száma négy vagy 5 három, amelyek egymáshoz viszonyítva kölcsönösen elfordulnak és a forgóműveket magábazáró, ,a tengelyükre merőleges falakkal, , az ú. n. cellafalakkal változó térfogatú teret alkotnak. A továbbiakban cellának nevezzük 10 a fotrgóműyekből és a határoló falakból álló egy-egy gépegységet. A mellékelt rajzon négy ábrái van, amelyek egyenként a következőket ábrázolják: 1. (a), (b), (c), (d) ábra a négy-forgóművű 15 motor teljes munkafolyamatának négy ütemé^ holtpont! állásiban é&b&l nézve, 2. ábra azi egycellás négy-forgóművű motort felülről nézve, 3. ábra; a cellák és forgóművek összekap-20 csolását felülről nézve, 4. (a), (b) ábra la három-forgóművű motor belső és külső holtpontját elölről nézve. A nioitlor működése: Az (5) középvonaltól (1. (ja) ábra) egyenlő távolságra elhelyez-25 kedő s egymástól egyenlő távolságra levő (la), (lb), (le), (ld) tengelyekre oly egyenlő (2a), (2b), (2c), (2d) forgóművek: vannak rögzítve, amelyek úgy vannak kiképezve, hogy egyértelmű és egyenlő sebességű elfordulá-80 suk közben állandóan érintkezzenek. A forgómű nagytengelyének fele az (lia) középpontú kör (R) sukarával egyenlő, (ll (b) ábra), amelynek maximálisa (Rmlax) az (la) és (5) közti távolság. A forgómű kistengelyének fele (r,) az (la) és (ld) közti távolságnak és 35 a nagytengely felének különbségével egyenlő. Tehát az (r) akkor minimális, amikor az (R) maximális. A forgóművek tengelyein vannak rögzítve az egyenlő (3a), (3b), (3c), (3d) fogaskerekek (1. (a) és 2. ábra), amelyek 40 a (6) fogaskerékhez kapcsolódnak. A forgóművek a (7) és (8) cellafalak közt (2. ábra) helyezkednek el, míg a fogaskerekek azokon, kívül. A kiindulási helyzetet, a belső holtpontot, 45 az 1. (a) ábra mutatja. A f oirgóműveknek a jelzett irányban való elfordulásakor apz általuk és a cellafalak által határolt tér nagyobbodik s egy negyedfordulat után eléri &, külső holtpontot, amelyet az 1. (b) ábra mutat. Ez 5Q a negyedfordulat megfelel a szívóütemnek, mert a robbanókeverék a munkafolyamat egyes szakaszainak kezdetét és végét szabályozó szerven át (az ábrán a (11) szívószelepen át) a (9) károstérbe, onnan pedig a cel- 55 lába jut (a forgóművek és a cellafalak által határolt térbe). A következő negyedfordulat kezdetétől a

forgóművek másik felei (a

rajzon három vastagon húzott párhuzamos egyenes különbözteti meg) a robbanókeve- 60 réket összenyomják s egy negyedfordulat után elérik a belső holtpontot, aimelyet az 1. (c) ábra mutat. Ez a kompresszióütem. A robbanókeverék égése folytán keletkező ex- . panzió az 1. (c) ábrán látható egyensúlyi 55 helyzetből elfordult forgóműveket az egyes forgóművek" tengelyéhez viszonyítva, a nagyobbik erőkar irányába - elfordítja s ne-