133491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz készítmény előállítására, elkészített ételekből

Megjelent 194'?. évi szeptember hó 15-én, MAGYAR SZABADALMI BTRŐ8Á 0 SZABADALMI LEÍRÁS 133491. SZÁM. I V/e. OSZTÁLY. — F-991 9. ALAPSZÁM. Eljárás száraz készítmény előállítására elkészített ételekből. Forschungsgemeinschaft Dr. Kre-mers G. ni. b. H. cég, Stuttgai-t-N-ban. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 21. Németországi elsőbbsége: 1941. évi március hó 15. Javasolták már elkészített tápszerek szárítását vákuumban sugárzási bő alkalmazásával azzal az eredménnyel, hogy a száraz anyag elkészített konyhaterméket alkot. 5 mely csakis rövid konyhai kezelést, pl. meg nedvesítést és felhevítést igényel ahhoz, hogy fogyasztásra kész fogást kapjunk. Annak a lehetősége, hogy nagymennyiségű tápanyagot kis téren és csekély súllyal az 10 élelmezés céljára készenlétbe helyezzünk akként, hogy e készenlétbe helyezett táp anyagokból a legegyszerűbb módon és gyorsan lehessen a legkülönbözőbb fajtájú, jó „ételeket előállítani, különösen fontos csapa-15 tok és expedíciók élelmezésével kapcsolatosan. Az eljárás azonban nagyban- csakis nagy energiamennyiségek alkalmazásával fogana tosítható, mivel a sugárzási hő segélyével 20 való szárítás tudvalevőleg olyan folyamat, amelynél energetikai szempontból a hőátvitel csakis igen tökéletlenül megy végbe és ezért az alkalmazott .energiák csak tökéletlenül hasznosulnak. Nehézséggel jár to-25 vábbá az eljárásnak folytonos, menetben való véghezvitele, mivel a szárítandó anyagot az eljárás lefolytatásához szükséges készülékbe nehezen lehet a vákuum fenntartásával bezsílipezni, inajd a kész terméket az 30 említett készülékből kizsilipezni. A találmány szerinti eljárás abból a felismerésből indul ki, hogy egy több gázból álló közeg egy másik, é közegben nem tartalmazott gáz számára vákuumot alkot. Ezért a .szárítási művelethez vákuum helyett olyan, yrj forró levegőt alkalmazunk, melyből a víz gőzt előzetesen eltávolítottuk. Az ilyen közeg a szárítandó anyag vízgőze számára vákuumot alkot. Emellett a sugárzási hő helyett a forró 40 levegőben tartalmazott hőn kívül a sugárzási hőnél nagyöbű hatásfokkal bizonyos hőmennyiséget még konvckeió révén is bevezethetünk. A legelőnyösebb, ha az eljárást folytonos 45 működésű berendezésben foganatosítjuk, melybe a szárítandó anyagot az .alkalmazásra kerülő száraz levgővel együttesen vezetjük. A szárítandó anyagot befogadó, az említett berendezésen önműködően átfutó hordozó és 50 szállítószervet, pl. vándorrostélyt vagy acélszalagot, a járulékosan alkalmazott konvek ciós hő felvételére és bevezetésére hasznosíthatjuk, mimellett a hőmérséklet az át futás kezdetétől annak végéig lassanként 55 vagy fokozatosan emelkedhetik. Ezzel elhárítjuk azt, hogy a kezdetben felületileg még niedves anyag a szállítószalaghoz odaégjen. Amikor egy bizonyos útdarab átfutása után az anyagból felületi nedvességét elvontuk, (íO még az is lehetővé válik, hogy a szárítandó anyag megfelelő mozgatásával 300°-ig ter jedő hőmérsékleteket alkalmazzunk anélkül, hogy az anyag kárt szenvedne. A hő bevezetését a kezelendő anyag, sajá" 65 tosságától függően nagyobb vagy kisebb i