133453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savkátrányok feldolgozására
2 133453. lített hőmérsékleti határok azt a hőmérséklettartományt foglalják magukban, melyben az említett kérsavvegyü-etek a szufonsavakkal is bezárólag felhasadnak. Lassú bom-5 lás mármint egy 100 C° hőmérsékleten mutatkozik. A gyakorlatilag lényeges bomlási hőmér séklettartomáiny a különböző kénsawegyűlefek bomlási hőmérsékletétől és a különböző hőmérsékllefceknél fennálló bomlási sebességtől 10 függően 20—40 C° körül van, sőt adott esetiben több. A folyamat a bomlás lassú megindulásával kezdődik és az anyagnak két • réteggé való szétválásával fejeződik be. Oldószerként oly anyagokat alkalmazhatunk, 15 me-yek a kátránynak a bomlás közben keletkező szerves összetevőit az aszfaltanyagokkal együtt oldani képesek. Ilyenek például a benzol, klórozott szénhidrogének, mint tetraklórmetán, kloroform, trikloreti 20 lén.. Az autoklávban való elbontásnál a kezdeti víztartalmat általábani az autoklávban uralkodó nyomás fenntartja. A találmány szerinti eljárásnál az összes ismert eljárásoktól eltérően a feldolgozandó savkátrány-25 ban már jelenlévő vízmennyiség gyakran elegendő lehet és így nem kell külön vizet adagolnunk, Az anyag élesen két réteggé váUk szét. A savvá és kátránnyá való szétválás a reakció befejezte után az eddigi 30 eljárásoktól eltérően azonnal bekövetkezik. 1. példa. 100 kg savkátrányt, mely mintegy 40% kénsavat tarta-maz, mintegy 50 iLtfer benzollal és 100 liter vízzel autoklávban összeke-35 verünk és állandó keverés közben 150—160 C0i ra hevítjük, miközben 7 atm. nyomás keletkezik. Az anyag a keze-és alatt elbomlik és a keverőmű leállítása u'án a vizes kénsav a benzollal kevert szerves összete-40 vöktől majdnem pillanatok a^att elváük. A..'rétegeket egymástól elválasztjuk. A kapott kénsav tisztább és töményebb, mint amilyen az ismert eljárásokkal állítható elő. A víz jelenléte, valamint a nagy hőmérsék-et 45 következtében a savkátrányokban jelenlévő szulfonsavak is elbomlottak. Ennek következtében jó kitermeléssel rendkívül duktiüs, gyakorlatilag savmentes bitument kapunk. Az oldószert a bitumenből desztillálással 50 kiihajthatjuk és újból felhasználhatjuk. A bi'ttament önmagában alkalmazhatjuk vagy desztillálással ilető'eg krakkolással dolgozhatjuk fel. A kénsavat ismert módon töméhyítijük. 55 Ha az adott esetben enyhe melegítés közben élöfeíttfttt: "keveréket saját nyomás alaitt mindegy 140—180 C* hőmérsékletre hevítjük és e hőmérsékleten huzamosabb ideig, előnyösen 2 óráig tartjuk, a reakciós hőmérséklet huzamosabb ideig való fenniiarásával 60 különösen éles elkülönítést és ezzel a sav és bitumen nagyobb tisztasági fokát érjük el. Ha a savtól már elválasztott bituemen* mindegy 320—350 C°-ra hevítjük, oly tulajdonságú bitumenes alkatrészeket kapunk, «5 melyek nagyobb követelményeknek is megfelelnek. Ki'-ünt ugyanis, hogy a víz és kátrányoldószerek jelenlétében 200 C° alatt előállított bitumenben oly szulfonsavak vannak, amelyeknek bomlási hőmérséklete 300 70 C° fölött vari és melyek a bitumen tulajdonságait károsan befolyásolják. Az említett utókezelés kövekeztében a bitumen az ilyen állandóbb szulfonsavak bomlásakor kelet, kező bomlási termékek elpárolgása közben 7f> lágyabbá válluk. Hő technikailag ez az eljárás is gazdaságos. Az eljárást oly módon foganatosítjuk, hogy a savkátrányt a savkátrányban jelen, lévő szulfonsavak és kénsavész'i.érek hidroli- 80 ziséhez szükéges és mindenkor előzetesen megállapított vízmennyiséggel ekeverjük és ezzel a jelenlévő szabad kénsavat annyira hígítjuk, hogy az ezi követő kezelés közben nem idézhet elő mellékreakciókat. Eme:lett 85 ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg alacsony hőmérsékleten teljesen egyenletes emulzió keletkezzék, másrészt pedig termé, szetesen lehetőleg tömény sav előállítására kell törekednünk. Átlagban a szükséges víz- í»o mennyiség a savkátrány mennyiségének mintegy 30—40°/o-a. Oldószerekként a szokásos oldószerek mellett ásványolajokat, barnaszén- vagy kőszén kátrányolajokat és oly o-a jókat is 95 használhatunk, melyek savkátrámyokból vagy a barnaszén és kőszén száraz lepárlásából keletkeznek. Az emulziót közvetett fűtéssel gyorsan a savkátrány elbontásához szükséges 120 C* 100 feletti rendszerint 140—180 C° közötti hőmérsékletre hevítjük és saját nyomása alatt bizonyos ddeig rendszerint 2 óráig állni hagyjuk.. Az autoklávban kit réteg keletkezik, melyek közül az alsó a szerves vegyü- lüő letekkel csupán gyengén szennyezed kénsav és a fölső, az oldószerben oldott és savat; csupán nyomokban tartalmazó bitumen. A savréteget a túlnyomásnak például az alábbi példákban ismertetett módon közömbös gáz 110 •fo'yamatos bevezetéfévei való fenntartása közben az autoklávböl, például a szállócső vagy fenékszelep segítségével eltávoHtjük
