133383. lajstromszámú szabadalom • Anyagkezelő reakciótér

4 133383. gázokra nézve értékes éspedig különösen az eljárásoknak abban az új csoportjában, amely fokozódó mértékben a halogénelemek vagy hidrogénvegyületeik nagy kémiai affi-5 ni'tását használja ki. A melegnek a gázokat a reakciótér-bevezetés zónájában való elő­állításával elkerülhetők azok a körülményes és költséges szigetelések, amelyek különben minden, erősen felhevített, nagy aktivitású 10 gázhoz megkívántatnak. Az olyan gázhevítő fűtőtestek, amelyek magában a reakciótér­ben vannak éspedig rendszerint úgy, hogy kívülről hozzáférhetők, a találmány szerinti elrendezésben a kiindulóanyagok egyikével 15 sem érintkeznek és a kémiai átalakulás gáz­nemű összetevői közül is csak olyannal, amellyel szemheim közömbösen viselkednek. A reakciótérbe nyúló fűtőtestek a viszo­nyok szerint a reakciótér tetszésszerinti 20 clídalán lehetnek elrendezve s emellett a reakciótérbe vagy szabadon nyúlnak be, vagy pedig alkalmas módon meg vannak támasztva. A találmány szerinti elrendezés tehát kü-25 lönösen kedvező belső fűtésre ad lehetősé­get, amely esetben a meleget, nem az egész, reakciónak alávetendő anyaggal magával közöljük, hanem csak a gáznemű összete­vőkkel vagy a közömbös kísérőgázokkal, 30 amikor belépnek a reakciótérbe. Ezek aztán mint hőátvivők a meleget a fűtőtestektől átviszik a reakciónak alávetendő anyagra a tulajdonképpeni reakcióövben. A gázmelegítésnek a reakcióanyagtól el-35 különített ilyen elrendezéséből az a további jelentős előny származik, hogy a reakcióöv­ben a hőmérsékletet egyszerű módon min­denkor a megkívánt hőfokon lehet tartani. Egész mSiglepően kitűnt továbbá, hegy a 40 fűtőtestek, ha csak gázokkal vannak érint­kezésben, műszakilag sokkal nagyobb ellen­állóképességet mutatnak, mint a reakció­anyaggal együttes, közös hevítés esetében. Ez különösen akkor áll, ha a nagy aktivi-45 tású gázokat használjuk. Azt találtuk, hogy sok anyagnak a felhevítendő nagy aktivi­tású gázokkal szemben még magas hőfoko­kon is nem várt nagy ellenállóképessége van. így például bárminemű keményporcel-50 lánokat, agyagféléket, cirkonoxidot és más kerámiai anyagokat, aztán különösen sze­net, grafitot stb. nem támad meg a hidro­gén; nem támadják meg halongénlemek vagy hidrogénvegyületeik például a szenet 55 és grafitot 3000 fokig. A találmány szerinti elrendezés tehát lehetővé teszi még! az oly erősen relatív hatású gázokban . is, amilyen például a klórgáz, a brómgáz, a sósavgáz, a a brómhidrogéngáz. a fluorhidrogéngáz, szén-fűtőtesteknek minden közbülső védő- 60 réteg nélküli használatát. Emellett, mint­hogy lényegesen jobb a hőátvitel a fűtőtest­ről a gázra, sokkal kisebb fűtőfelületekkel is be lehet érni, mint amilyenek szigetelt fűtőtestek esetében iehetségesek és ennek B5 ellenére mégis jelentékenyen magasabb hőt közölnek az áramló gázokkal, ez pedig lé­nyeges műszaki előny az eddig alkalmazott terjedelmes és drága berendezésekhez vi­szonyítva. 7() Így a találmány szerinti fűtőkészülékek­kel lehetővé válik olyan gázokat, amilyenek a halogének vagy vegyületeik, 1500. foknál magasabb hőmérsékletekre hevíteni. Azzal, hogy a fűtőtestek a gázoknak a 75 reakciótérbe való belépőhelye mellett van­nak elrendezve, a fűtőtestektől távol tudjuk tartani a oserebomlás gőz- vagy gáznemű termékeit, ez pedig sok esetben fokozottabb tartósságot eredményez, pl. oxidos érceknek 80 klór- vagy sósavgázzal való kezelésekor, mely alkalommal vagy oxigén maga vagy oxigént tartalmazó gáz, pl. vízgőz keletke­zik és szén- vagy grafitfűtőtestek vasinak alkalmazva. Ha különben ilyen esetekben a 85 cserebomlás terméke, tehát oxigén vagy vízgőz összetalálkoznék az erősen felheví­tett szénanyaggal, a fűtőtestek -rövid időn belül tönkremennének. Ez a veszély tehát a találmány szerinti berendezéssel el van 90 hárítva. A veszélyt a legkisebb mértékre lehet szorítani egyébként azzal is, hogy a felhevítendő gázokat nagy sebességű áram­lással engedjük a reakciótérbe beömleni. A fűtőtesteknek a gázbeömlés helyén való 95 elrendezésével egyben a fűtőtest fűtőfelüle­tének jó kihasználása is együttjár, mert a találmány szerinti elrendezés lehetővé teszi, hogy a felhevítendő gázok a fűtőtesttel minden oldalról érintkezésbe jussanak, 100 amennyiben a gázok a fűtőtesteknek mind a külső felületei mentén mozognak, mind a fűtőtesteknek adott esetben jelenlevő belső üregein át vezettetnek. Egyben a reakciótér kifelé való tömítésének kérdése is jelenté- 105 kényen egyszerűbbé válik. A fűtőtestek felhevítése tetszésszerinti módon történhetik. így a fűtőtestek palást­ján vagy üregein át lehet vezetni magas hőfokra hevített gázokat. A fűtőtestekben no felszíni égetés, porégetés vagy olaj égetés történhetik. Ez esetben olyan fűtőtesteket használunk, amelyeket több, egymásba ik­tatott üreges testek, célszerűen csőalakúak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom