133383. lajstromszámú szabadalom • Anyagkezelő reakciótér

i 33383. 5 alkotnak s a fűtőgázok vagy más fűtőszerek ezeknek külső terén vagy palástján haladnak át, míg belső terükön át és külső határfelszínük körül a felhevítendő gázokat ve-5 zetjük. A fűtőtestek tetszés szerinti anyagból állhatnak, célszerűen szénből, grafitból, szilitbői vagy karborundumkeverékekből. A tüzelőanyagnak a fűtőtestekhez való jutta-1" tása úgy van szabályozva, hogy a fűtőatmoszféra redukáló jelleget mutat. Különösen célszerű és szerkezetileg egyszerű elrendezéseket akkor kapunk, ha a gázokat a reakciótérbe vezető csövek egy-15 ben fűtőtesteknek is vannak kiképezve, például elektromos fűtőkészülékként szerepelnek. Ezek a fűtőtestek aztán egészben vagy részben belenyúlhatnak a kemencébe. A harmadik és a negyedik ábra egy-egy 20 kiviteli példát szemléltet. Mindkettőben vezetőanyagból álló, vagy ilyen anyaggal bevont csövek kettesével vagy hármasával, egymással párhuzamosan vagy közel párhuzamosan nyúlnak tova és belső végükön 25 vezetőanyagból álló lemezek, keretek vagy effélék kötik azokat egymással 'össze, vagy ilyeneket viselnek vagy ilyenek hordják azokat.: A harmadik ábra szirinti kiviteli példá-30 ban egy belső grafitcsövet (50)-nel, egy külső grafitcsövet (51)-gyel jelölünk. E csövek egymást koncentrikusan körülveszik és kúposán kitáguló (52), valamint kúposán összeszűkülő (53) végükkel laza (59) lemezt 35 hordanak, mely szintén vezetőanyagból, célszerűen grafitból áll. Ha az (50) és az (51) cső az (54) és az (55) vezetéken át alkalmas áramforrással van összekötve, akkor a gázhevítéshez" szükséges meleget a csövek elek-40 tromos ellenállása termeli. Ez az elrendezés kielégítő elektromos összeköttetést létesít a részek között, mindamellett minden résznek szabad teret enged a meleg okozta tágulásra. Az (59) lemez célszerűen (57) át-45 eresztőcsatornával van ellátva, ennélfogva a melegítendő gáz a csöveken belül vagy a csövek között is áramolhat. A reakciótérben magában az e csöveken vagy további csöveken át.;

vezetett gáz a fűtőtesteket 50 kívülről is körülkeringheti. A belső cső elektromos ellenállását célszerűen nagyobbra választjuk, ezzzel az erősebb hevítés a {fűtőtest belsejében, történik. JA reakciótér falának azt a helyét, amelybe a 55 fűtőtestek vannak foglalva, magas hőmérséklettől megóvandó, a szemléltetett példában sugárzás elleni védőberendezést látunk, nevezetesen egy vagy több, a fűtőtesttel koncentrikus például (60), (61) gallért, mely ellenálló anyagból, például szénből vagy 60 grafitból vagy kőművesfalból áll úgy, hogy a ikemiencefaü a felhevült cső hősugárzása ellen meg van védve, A falazat védelmére ezen kívül inaktív, vagy inaktív állapotú aktív gázok áramlása szolgál. így pl- a (64) 65 vezetékeken és a (66), (67) áteresztőnyilásokon át hideg gázt, pl klórt vagy nitrogént lehel a hőmérséiklietinek, illetve a nyomásnak a védőövekben való csökkentésére a felhevített gázáram: oldalai mentén, a fel- 70 hevített gázzal koncentrikusan a reakcióiérbe befújni. Az (50) és az (51) csövet a (150) és- a (151) fedőlap hordja, e fedőlapok szün'téwn szénből vagy grafitból állhatnak. A kémiai szigete- 75 lés és egyidejűleg a hőszigetelés vagy elektromos szigetelés céljából e fedőlapok (167) és (68) pereme a csövekkel és a rajtuk átvezetett gázokkal szemben kémiailag közömbös, (69) és (70) szigetelőanyagba van 8) ágyazva vagy ilyenben úszik. Ezek a .szigetelőmasszák az (58) falépítmény alkalmas vájataiban, gyűrűkbe« vagy effélékben vannak. Ha gázokul a halogéneket vagy vegyületeiket használjuk, pl. klórt, jódot, fluort, 85 brómot, sósavat, brómhidrogérit, fluorhidrogént és a csövek vagy a fűtőtestek szénből vagy grafitból állnak, akkor szigettelőmaszszákul célszerűen halogénsók szolgálnak, például konyhasó, káliumklorid, kalcium- 90 klorid, .báriumklorid vagy pedig a megfelelő flucridck, szilárd vagy folyékony állapotban és ezek keverékei. A belső cső (150) tartólapjához a szemléltetett példában a bevezetendő gáz (71) veze- 95 teke alkalmas módon csatlakozik. Az (50) és az (51) cső (150) és (151) tartólapja vagy peremiéi a csőfalhoz viszonyítva aránylag vastagfalú, hogy elkerüljük e tartórészek túlságos felmelegedését. A befeő ico csőnek a külső cső peremét befedő (150) tartóllapja célszerűen (74) áteresztőkkel van ellátva, amelyeken át a gáz a két cső közötti térbe lép, ép így a (151) tartólapnak is vannak (73) áteresztői vagy furatai, amelyeken íoü át, a gáz láz- (51) cső; (külső felülete felé áramlik. A (62) és a (63) helyen adott esetben szigetelődarabok lehetetek közbeiktatva, hogy a felhevítendő gázáram el legyein különítve a sugárzás elleni gázáraimtól- A köz- 110 beiktatott darabok vagy szigetelőanyagból állhatnak vagy pedig el lehetnek látva a (69), (70)-nél ismertetett szigetelőmasszákkal, amelyeik a felső (150) tartólapot a rajta eil-