133383. lajstromszámú szabadalom • Anyagkezelő reakciótér

133383. 3 teret elfedő (23) harangot is a nagy aktivitású gáznak ellenálló anyagból készítjük, a szóbanforgó esetben például szénből, grafitból vagy hasonlóból. Magát a szenet a klór 5 magasra felhevített állapotban sem képes megtámadni, míg a falazat mentén egészen a kemence építőanyaga és a harang közötti (25) határvonalig vezető hosszú út az aktív klórral szemben elegendő elzárást létesít, 10 Hogy ezen a helyen is, ahol a szén. vagy más, a bevezetett, gázzal szemben közömbös anyag, továbbá a nagy aktivitású gáztól megtámadható kemenceépítőanyag és végül a nagy aktivitású gáz összetalálkozik, a hő-15 mérsékletet, mely a felhevült fúvóból kiinduló hősugárzás hatása alatt áll, alacsonyan tartsuk, a szerkezeti részeket az. ismert eszközökkel hűthetjük olyképpen, hogy például üregesen képezzük ki azokat, és 20 folyadék- vagy gázáramot vezetünk rajtuk át, vagy pedig a találmány további kifejlesztéseképpen a hősugárzástól, .áthatott közbülső teret járu'ékos gázáramokkal inaktív állapotba hozzuk és ebben az állapotban 25 tartjuk. Járulékos gázckul o'yanokat lehet használni, amelyek a vegyfolyamatban inaktívak maradnak, így például nitrogént vagy más gázokat, de bevezethetjük magát a nagy aktivitású gázt is, csakhogy inaktív 30 állapotban, tehát például alacsony hőmérsékleten. E célból a szemléltetett példában a (23) harang (30) csövekkel van ellátva, amelyeken át vezetjük az inaktív gázt a megóvandó 35 térrészekhez. A nyomás, a sebesség, a hőmérséklet alkalmas megszabásával és e járulékos gázáram mineműségének alkalmas megválasztásával a hőmérséklet a kívánatos alacsony 40 fokon tartható és lehetővé válik ezzel a kemenceépítőanyag megvédése nemcsak a megtámadható ás a megnemtámgdható anyag átmeneti helyén, hanem, (32) határfelületén is egészen a reakcióövig. 45 Ez az elrendezés annyiban különösen kedvező meri minden további nélkül a legerősebb hűtést a (25) határfelületen létesítjük, amely a választott példában már aránylag alacsony hőmérsékleten, mondjuk 50 500 fokon, veszélyeztetve van, míg a távolabb fekvő kemencefal (32)-nél 1200—1300 fokos hőmérséklettel szemben még ellenálló A nyersanyagot célszerűen a kemenceszáj felső széle felől, például a kerületen tetszés-55 szerinti számban elosztott (35) töltőnyílásokon át töltjük be, ezzel elősegítjük a kemencevéd elem szempontjából célszerű, medencealakú reakcióöv létrejöttét. A kemencével kapcsalatban álló térrészek, valamint a nagy aktivitású gázt ,beve- 60 zető csövek, a nyersanyag, úgyszintén a kivezetőcsatorna tömítésére oly töimítőkészülékek szolgálhatnak, amelyek kívül, a kemencétől bizonyos távolságban vannak elrendezve úgy, hogy a tömítőszerkezet és a 65 kemenceszerkezet ei van különítve egymástól, így mindenkor a legkedvezőbb hő- és munkaviszon3''okat kapjuk; a hőmérsékletet a reakcióövben tetszésszerinti fokon lehet tartani, a kemencefalon • a hőmérséklet a ta- 70 lálmány szerinti elrendezés folytán annyira csökken, hogy a kemenceanyaggal való reakció meg van akadályozva, míg maga, a tömítőhely kint tetszésszerinti hőfokon tartható. 75 Ez elrendezés megmagyarázására a 2: ábra szolgál, amely a berendezést a kemence külső burkolatára át vezetett metszetben mutatja, A (11) itt is a kemencét jelöli^ amely hősugárzás elleni (40) szigetelőréteg- 80 gel, például kcvafölddel van körülvéve. Ezen azután a szokásos, kőművesfalból álló (41) ré'eg következik. Végül az egészet körülveszi a (42) köpeny, amely a nagy aktivitású gázzal szemben alacsony hőfokon in- 85 aktív, sűrű anyagból, például vasból vagy más fémből áll. A találmány szerinti berendezésnek megfelelően a nagy aktivitású gázokat a reakciótéren kívül, alkalmas berendezéseikkel, 90 például fényívben vagy ellenállásos kemencében igen magas hőfokra hevítik anélkül, hogy e berendezések a tulajdonképpeni reakciótérre valamely befolyást gyakorolnának. 95 Emellett az előmelegítés hőmérsékletét olyan magas fokra vihetjük, hogy disszociáció áll be. Magában a reakciótérbien a gázok vagy disszociált állapotban fejthetik ki hatásukat, amiko/ris bizonyos esetekben ioo különösen előnyös hatásokat eremiényeznek, vagy pedig asszociált állapotban is. A gázok fűtőkészüléke célszerűen vagy a gázokat a reakciótérbe bevezető helyen vagy ennek közelében, a reakcióövtől eltávo- JQÖ lítva van elrendezve. Ezzel nemcsak különösen kedvező falvédőberendezést érünk el, hanem elérjük azt az előnyt is, hogy a felhasznált meleget a gázra és a reakciótérbe visszük át anélkül, hogy a gázok be- no vezetésekor meleg veszteség állna elő. A találmány különösen nagy reakcióképességű