133383. lajstromszámú szabadalom • Anyagkezelő reakciótér

133383. beiktatásával — attól az övtől való elkülönítése céljából, amelyben a gázoknak megvan a veszélyes reakcióképessége. A találmány szerint tehát a szerkezeti részeknek 5 oly elrendezéséről van szó, amelyben a gázok útja teljesen körül van véve védőövektől és ezekben a védőövekben a gázok reakcióképessége aninyira le van csökkentve, hogy a védőöveken kívül fekvő falakon 10 semmi, nem kívánatos reakció nem léphet fel. Min'tl már említettük, a védőövek arra szolgálnak, hogy a hőmérséklet vagy a nyomás leszállításával lehetővé tegyék a reak-15 cióképesség csökkentését. A hőmérséklet leszállítását vagy a természetes hóeséssel vagy pedig mesterséges hűtéssel érhetjük el; mesterséges hűtést alkalmazva nemcsak az válik lehetővé, hogy kívülről hűteni tud-20 juk a reakcióitér építményének részeit, hanem az is, hogy hideg gázokat tudunk bevezetni a védőövekbe. Ha a védőövekbe inak'ív gázokat vezetünk be, ezzel a védőövekben az aktív gázok részleges nyomása is lecsök-25 ken úgy, hogy a nyomáscsökkenés folytán is a reakcióképesség kisebb lesz és a falazat veszélyeztetése ki vari zárva,- Ezenkívül még más, tisztán szerkezetbe! iintékedésekkel is a védőövek térbeli terjedőmét és vele az egész 30 reakciótér nagyságát kedvező mértékre lehet csökkentieni, Így pl. különösen kedvező ehren dezést kapunk akkor, ha a gázbevezetőcsőnek olyan a kiképzése, hogy benyúlik a reakciótér belsejébe és a gázkibocsátó nyí-35 lás közelében viseli a gázok felhevítésére szolgáló fűtőkészüléket. Ezzel a berendezéssel azt érjük el, hogy a veszélyzónát, tehát azt a teret, amelyben a gázok magas és ezért veszélyes hőmérsékleten vannak, a •í0 lehető legkisebb mértékre tudjuk csökkenteni, a kis veszélyzónához aztán megfelelően kis védőövek szükségeltetnek. Ezenkívül ebben az elrendezésben minden további nélkül a bevezetőcső anyaga és a 45 távolabbi falazat építőanyaga közötti összekötőhely számára kedvező fekvést kapunk elegendő távolságban a veszélyzóníátó.. Ez utóbbnevezett összekötőhely kiképzése ezenkívül olyan lehet, hogy a felhasznált építő-50 anyagok a reakcióveszélyt már magukban csökkentik úgy, hogy kis védőövvel a célul kitűzött hatást teljes mértékben eléri. így pl. a bevezetőcső anyaga és a keránrai falanyag közé olyan további anyagot iktatha-55 tunk, mely a reakcióveszélyt csökkenti, pl. halogénsót. A kifejtettek szerint tehát a találmány alapgondolata a szerkezeti részek olyan elrendezésében rejlik, hogy a kemence belsejében ne találkozzanak egymással olyan i;o összetevők, amelyek veszélythozó módon tudnak egymással reagálni és egyben abban is, hogy az ilyen összetevők elkerülhetetlen érintkezőhelyeit különleges védőövekkel elkülöníti a tulajdonképeni reakcióövtől. 65 A találmány részleteinek és a velük járó előnyök további ismertetésére a mellékelt, • vázlatos rajzokban szemléltetett kiviteli példák szolgálnak. Az 1. ábra keresztmetszetben példaképeni 70 reakcióteret szemléltet beílső felépítésével-A 2. ábra a kemence külső burkolatán át vezetett vázlatos metszetet mutat. A 3. ábra nagyított léptékben elektromosan fűtött gázbevezetőcsövekeit tüntet fel tömi- 75 késükkel és sugárzás ellen védő berendezésükkel együtt. A 4. és az 5. ábra a bevezetőcsövek elektromos fűtéséinek kiviteli példáját mutatja. Az 1. ábrában (ll)-gyel olyan reakcióteret 80 jelölünk, amelynek (12, 13) falai normális kerámiai kemenceépítőanyagból állnak. Ha pl. vasércnek magas hőmérsékletre, pl. 2000 fokra felhevített klórral való kezeléséről van szó, akkor a kemence falait valamely 85 szokásos erősen hőslló kerámiai anyagból, pl. kvarcból, homokból, agyagból, sz'limanitból állítjuk elő, mely anyagok magukban véve a magasrahevített klór támadását inem bírják el minden további nélkül. A felheví- 90 tett klór bevezetése felülről a (10) beeresztőcsövön át történik és a H7) torkolatból szabad sugárban nyomás alatt kemencetérben levő érctömegre fuvatik. A szabad sugár ilyen elrendezése folytán medencealakú (20) 95 reakcióöv képződik, amelyből a keletkezett vasklorid lefelé távozik és előmelegíti a reakciótérben -levő íiyersanyagoit. Végül áthalad a (21) elvezető csatornán, amelynek részleteit, minthogy a találmányra nézve JQQ lényegtelenek, a rajzban nem tüntettük fel. Ez elrendezés következtében a reakciöv és a megtámadható (12) kemencefal között a reakcióképesség megváltozik, ennekfolytán végeredményben magán a falazaton az ot- io5 tani alacsonyabb hőmérséklet és a már nem reakcióképes nyersanyag miatt a falazat, a nyersanyag és a klór között vagy ez összetevők ketteje között a reakció veszélye el van kerülve. no Hogy a nagy aktivitású gáz belépőhelye és a reakcióöv közötti úton a reakcióteret határoló falak 'vagy szerkezeti részek mentén szintén kizárjuk a nemkívánatos reakciókat, a rajz szerinti kiviteli pLLdában a 115 (22) befúvót és adott esetben a kemence-