133331. lajstromszámú szabadalom • Szekunder elektronerősítő elektrosztatikus fókuszozással
2 la33äi4 lyek az ütközőélektródákkal szemben egy elektromos gyorsulási teret létesítenek, úgyhogy a szekundereleki-ronok az ütköző elektródák felületeiből való kilépésükkor gyor-5 sulnak és egyúttal nyalábokba terelődnek. A segédelektródák példaképpen egyenes pálcákból vagy drótokból lehetnek kialakítva., melyek felülete az ütközőelektróda felületének legfeljebb Vio-ét teheti ki és 10 amelyek mindegyike egy-egy ütközőelektródához képest párhuzamosan. _és központosán fekszik. A továbbiakban a mellékelt rajzokra való hivatkozással és azokba 1 kapcsolatban írjuk le közelebbről a találmányt. Az 15 1. ábra vázlatosan szemlélteti a találmány szerinti elektronsokszorozó egyik kiviteli alakját. A 2. ábra az 1. ábrán szemléltetett sokszorozó cső oldalnézete metszetben. A 20 3. ábra az egyik kiváltó elektródát tünteti fel nagyobb léptékben, mely az 1. ábra szerinti sokszorozóban van alkalmazva, a 4. ábra az 1. ábrán szemléltetett elektródák vázlatos oldalnézetét tünteti fel és azok 25 alakját és távolságát mutatja. Az 5. ábra oly kapcsolási elrendezés, melyben az 1. ábra szerinti sokszorozó működtethető. A 6. ábra az 1. ábra szerinti, az 5. ábrasze-S0 rint kapcsolt sokszorozó jellegzetes erősítési karakterisztikáját szemlélteti. A 7. ábra oly görbecsoportot mutat, mely jellegzetes az 1. ábrán szemléltetett sokszorozó működésére különböző elektródafe-35 szültségeknél. A 8., 9. és 10 ábrák különböző elektródaalakot szemléltetnek az 1. ábrán látható elrendezéshez. A 11. ábra a találmány szerinti sokszorozó Í0 további kiviteli alakjának távlati rajza. A 12. ábra a 11. ábrán szemléltetett sokszorozó oldalnézete. A 13. ábra a 11. ábrán szemléltetett sokszorozó felülnézete a 13-13 vonal mentén. A 45 14. ábra a 11. ábra szerinti sokszorozóban alkalmazott elektróda távlati rajza nagyobb léptékben. A 15. ábra oly kapcsolási elrendezést mutat, melyben a 11. ábrán látható sokszorozó mű-50 ködtethető. A 16. ábra a 11. ábra szerinti sokszorozóban befutott elektronpályákat nagyobb nézetben mutatja. Az 1—4. ábrákon szemléltetett sokszorozó 55 evakuált (20) tartályának, a gyűrűs (22) kiöblösítéssel kialakított befelé nyúló (21) lába van. E (21) lábon egy pár egymással párhuzamos (23) pálca van megerősítve, melyek üvegből készülhetnek és a lábbal össze vannak olvasztva. Ezek a pálcák 60 tartják az elektródákat merev fémes (24) harántdrótok révén. Ez az elektródarendszer a (25) primerkatódából, a (26) anódábóltöbb (271 —27 10 ) ü'tközőelebtródából, valamint a (2710 i) ütközőelektróda és (26) anóda fo közön elrendezett (28) árnyékoló rácselektródából vártnak. Az ütközőeliektródák 'azonosak egymással úgy alakjuk, mint kiképzésük szempontjából és váltakozó sorrendben két egymással párhuzamos sorban elő- 70 nyösen úgy vannak elrendezve, hogy egymáshoz képest lejtős tükörszimmetrikus helyzetben vannak. Ezen azt értjük, hogy az eVktródák oly alakúak és elrendezésűek, hogy az egyik elektródasornak az x távol- '-r » sággal való eltolása alkalmával (4. ábra) a kél elektróda csoport közötti középsíkhoz párhuzamosan, az egyik sor minden egyes ütköző elektródája az átellenben lévő sor megfelelő ülközőelektródájával pontosan 80 szemben áll és az elektródák e két sora a középsíkhoz képest fükörképbeiyzetű- A találmány egyik kiviteli alakjának megfelelően az egyes ütközőslektródák azonkívül még egy oly hosszirányú síkhoz képest is szim- 85 metrikusak, mely a fent említett középsíkra merőleges és nem szimmetrikusak semmiféle e két síkra merőleges síkra (példaképpen oly síkra, melynek nyoma B—B-n (4. ábra) megy át). Ügy találtuk 90 továbbá, hogy ez a szimmetrianélküliség nagyon fontos, mert lehetővé teszi nagy mezőerösségeknek az ütközőelektródák felülete felől elhaladó irányban való előállítását és ezzel bőséges szekunderelektronáram 95 keletkezését és annak összesűrítését, kedvezően befolyásolja. Mint a 4. ábra mutatja, az ütközŐelektródák mindegyike sorban kölcsönösen egyenlő távolságban vannak egymástól és a közép- 100 síktól. A 3. ábra mutatja továbbá, hogy minden egyes elektróda hátsó oldala a (29) iemezcsíkkal van összekötve, melynek egymással szembenfekvő (30) szélei áthajlítottak. Ezekre a szélekre van a különleges ki- 105 alakítású fémlemez például drótkapcsok vagy (31) szegecsek révén erősítve. Az elektródák homorú vagy lapos (32) részének felülete szekundermisszióra alkalmas; az elektróda eme része példaképpen ezüstlemezből lto készülhet és a homorú (32) felület ezüst céziumoxíd- és tiszta céziumból való bevonattal látható el. Az ütközőelektróda homorú (32) felülete középső részből és különlegesen kialakítoti nő
