133247. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaverő felületek távolságának ultrarövid hullámokkal való meghatározására
4 13 3 2 4 7. tek[ megfelelő méretezésével a nagy és a kicsiny összlökel tetszőleges törvényszerűsége egymástól függetlenül állíthaíó be. Ä1 forgórész fent leírt megosztása lielyel't 5 ugyanaz a bálás az állórész megfelelői megoszlásával is elérhető. Az egyik frekvenciaközről a másik frekvenciaközre való átkapcsolást ez esetben már nem a forgásérlelem1 megváltoztatásával érjük el, hanem 10 evégből egyszerűen a helytálló rész két szegmense közül az egyiket a másikkal szemben el á 1 lítjuk. Hogy a berendezés mérési pontosságál, tehát a jelzések pontosságát biztosítsuk, 15 mindkél írckvenciaközf, amelyek közül például az egyik 20 MHz, a másik 5 Mííz-i; 2(l,o pontossággal a kelléríékre állítjuk be. Ez például a legutóbb leírt és a 9. és 10. ábrákban fellünlefeil kondenzátornál egy-20 szerű módon a forgórésznek a kívánt érlékre való leeszlergályozásával érhető el. Emellett azonban hátrányos, hogy evégből a forgo kondenzátort minden egyes esetben szél kell szerelni és műhelybe kell vin-25 ni. Ezenkívül az ilyen eljárásnál mindkét írekvcnei.aköz egyidejűleg változik, ami a kiegyenlítés! rendkívül megnehezíti. Előnyös lehal, ha a forgó kondenzátor kiegyenlíthető anélkül, hogy azl ki kel-30 lene szerelni és kiegyenlílhelő úgy, hogy az egyik frekvenciaköz megváHozlalásakor a másik, már kiegyenlílclt frekvenciaköz nem változik meg. Ezt a találmány érlelmében azzal érjük el, hogy a forgó kon-35 denzálorral nem változtatható, de beállílhaló, járulékos kapacitást (kapcsolunk! párhuzamosan és a kondenzátor forgórészét úgy alakítjuk ki, hogy az mindkét irányban egyforma mértékben nyúlik túl az 40 állórészen es tengelyirányban eltolhaló. A 11 — 14. ábrákban a forgó kondeuzálor kialakílásál vázlalosan, a 15—19. ábrákban pedig' egyik gyakoriali megvalósítást metszel ben tünieüünk fel. 45 A 11 — 1-1. ábrákban 21 és 22 az állórész egymással szemben fekvő lemezei, 23 és 21 a szék torai akú forgórész két lemeze. E részek közül az egyik, a példában a 21 hivatkozási számmal jelzett, a rnásik-50 kai szemben a forgástengely körül 90°-kal elfordílhaló. Ezenkívül a két rész eg'ymáslól eltérő magasságú, ami a 23 forgórészeiéin —Íj— hosszának a 24 forgórészeiéin —12 — hosszával való egybevelé-55 séihől világos. —1() — a 23 és 241 elemekkel egy ült rem forgó, azonban ezekhez hasonlóan szekloralakban készült 25 rész hossza, lamely a 21 és 22 álló lemejzekkeí egvüll a forgó kondenzátornál párhuzamosan kapcsolt járulékos kapacitás! alkotja. Ennek jiagysága a 25 résznek az állórész 24 és 22 lemezeivel szembeni eltolásáyal beáliíthialó. Hia a járulékos kapacitás állandó (uullkiapacilás), akkor a nagy frekvenciaközi, Hunikor a kondenzátor egyik forgásérielme mellett a 23 és 21; forgórészek fedésben vámnak', az 1, -}- I, összeg;, a kis írekvenci-.aközi, amikor a kondenzátor másik forgásérlelme mellett a forgórész 23 és. 21 részei a hasítékokkal állnak szemben, az i{ — 1 2 különbözet határozza meg. A találmány értelmében a 23 és 21 forgórésszel 1, és l3 hosszal egyenként A ). mértékkel \1annak meghosszabbítva anélkül, hogy az állórész ls hosszja megváltoznék. ;12. ábra). Ezenkívül a forgjóréis'., 2 A 1 .mértékkel tengelyirányban el van tolva, úgyhogy például a mindenkori véghelyzetben mindig a forgórész egyik oldala az állórész oldalával egybe esik. '13. és l-l. ábrák . A kondenzátornak e kialakítása mellei! 'a két frekvenciaköz egymástól fiiggellenül a,következő módon egyenlíthető ki: Először a nagyobbik frekvenciaközi egyenlítjük ki és evégből a 25 részt az állórésszei szemben elfordítva meg'vállozlaljuk a járulékos kapacitási és ezzel eltoljak az .adó közepes frekvenciáját. Mivel a frekvenciának a koudenzálor kapaeilásálóf vialó függőségéi, ábrázoló vonal görbe vonjál, vagyis a frekvencia és a kapacitás közötti összefüggés nem lineáris, a leírl módon a frekvenciaköz megváliozlalhaló, Ezulán a kisebb frekvenciaköz kiégvén illése végeit a forgórész 23 és 2t részeit' tengelyirányban eltoljuk, mimellell csjpán a forgórész halásos hosszai köz<")lli különbség vállozik meg, anélkül, ho.<;y e e'; összege és, e/zel a nagyobbik, már beállított frekvencínköz megváltoznék. A 13 ábrában a tengelyirányú eltolással e'ért véghelyzetei lünle'.lük fel, amelybea a forgórész bíaláses .bo,s ;z:i 1, — 1., --. ' 2 \ 1, arai ía kisebbik frekvenciaköz maximuma. A másik vég'hetyzelel a 14. ábrában lüntettük fel. A forgórész hatásos hossza ez cselben I, — 1, —> 2 A I,, amjii a kisebbik frek venci a köz m inimum a, A 15—19. ábrákban a találmány szerinti forgó koudenzálor gyakorlati kiviieli lalakjaif tüntettük fel. A 15- ábrában a forgórészt nézetben, az állórészt metszetheii ábrázoltuk. A járulékos kondenzátor
