133247. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaverő felületek távolságának ultrarövid hullámokkal való meghatározására

V i 3 3 2 i1. 3 lében az 5 forgórész ellentétes forgásértelemben mindaddig elfordul, amig a 10 csap a 9 horonyban meg nem ütközik. Ezután, a motor a forgórészt magával viszi. 5 A lemezek közöli ilymódon elérhető viszonylagos szélső helyzeteké!: a 6. és 7. ábrákban tüntettük fel. Előnyös, ha a forgórészt végbelyzeleiben biztosítjuk. Evégből egyszerű módon, például úgy járható lünk el, hogy ,a csavarvonal alakú horony mindkét végéhez még egy-egy vízszintes irányú szakaszt csatlakoztatunk, vagy eze> ken a helyeken oly pihenőket rendezünk el, amelyekben a 10 csap elhelyezkedhet. 15 A megoldás főelőnye a működ jelés rendkívül egyszerű módja, mert pusztán a motorba vezetett feszültséget kell át&arkítani. Emellett a készülék rendkívül üzembiztos. A megoldásnak azonban mechanikus és 20 villamos hátrányai is vannak. Mechanikus szempontból nem kedvező, hogy a forgó- és az állórész közötti távolságot meg kell változtatni. E hátrány különösen akkor jelentkezik, ha a lemezek közölt ki-25 csíny köz. van beállítva, amelyet a kívánt frekvenciaváltozás elérése végett ig;n pontosan kell belarlani. Viszont villamos szem-' pontból, hátrányos, hogy kicsiny frekvenciaköz esetén oly hullámhosszal dolgosé zunk, amely egyenlő a beállított nagy frekvencia köznél jelenlkező — huüámhoszszal. Ezen a helyen azonban nagyok az energiaváltozások, úgy hogy ennek kove'kezlében nem kívánt nagy hullámosság 35 keletkezik. Ezeket a hátrányokat a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy olyan kondenzátort alkalmazunk, amelynek állórésze két egymással szemben 180'-kai 40 eltolt fémszegmeusből van és hengeres tok be.'ső falán ,van rögzítve, míg a forgórész a tok belsejében forgó körcikkalakú forgórész. Ez a forgórész tengelyirányban tekintve egymás fölött fekvő és egymás-45 tót a frekvenciaköz kívánt változásának1 megfelelő közzel elrendezeti két részből van összetéve, melyek közül az egyik rész a másikkal szemben 9Q°-os körzeten belül elfordílhalőan van a forgórésg tengelyén. 50 megerősítve.: E kivitelt a 9. ábrában felülnézetben!, a 10. ábrában a 9. ábra A—B vonala menti melszelhen ábrázoltuk. A 11 tok belsejében egymással szemben mr alatt eltoltan két fémes 12 és 13 szeg-55 mens van megerősítve, amelyek a forgó kondenzátor állórészének lemezei. Ezek a lemezek a rezgőkörhöz csatlakoznak. A tok belsejében a rezgőkörrel összekötött szektoralakú forgói-ész van elrendezve, mely forgása közbea a 12 és 13 fegyvérző 60 lemezek közötti kapacitást változtatja. E forgórész a Ki tengelyen egymás fölött különböző magasságokban e'rendezetí leél 11 és 15 elemből van. A 14 rész a. forgórész .16 , tengelyével mereven van összekötve, 65 míg a másik 15 rész előre meghatározott körzetben, a felvett példában 90°'-on belül szabadaon forgatható. A forgási körzel tetszőleges módon korlátozható, például azzial, hogy a 15 alkatrészen csapot rendé- 70 zünk el, amely a forgórész tengelyén elrendezett két ütközővel dolgozik együtt. A forgórész két 14 és 15 eleme között fogazat létesítette kapcsolat is lehet, amely lehetővé leszi, hogy a 15 elemet 90°-os kör- 75 zelen belül szabadon elfordítjuk. A forgó kondenzátornak a 11 tokon való megerősítése végett 17 karimája van. • A leírt kondenzátor a következő módon működik: Üzembehelyezéskor a lég- §0 ellenállás következtében, amely a rajzban fel nem lünleteli szellőzőszekrénnyel fokozható, vagy a forgórész 15 elemének más módon való fékezése kövelkezlébeu a 15 elem kezdetben mindaddig állva ma- §5 rad, míg az azon megerősített csap a forgórész 16 tengelyén elrendezett ütközők, egyikével nem ütközik. Ezeket az ütközőket •a forgórész tengelyén úgy rendezzük el, hogy a kondení^Vor egyik forgásértelme 90 mellel! a forgórész két 14 és 15 eleme egymással fedésben van, a másik forgási értelein véghelyzetében pedig a két elem egymásra merőleges helyzetű, tehát az egyik' etem; a másik elemmel szabadon ha- 95 gyolt rés irányában helyezkedik el. Az első cselben a forgórész két 14 és 15 elemével a forgás közben létesített kapacitásvállozások fázisban vannak és egymással összeadódnak, úgyhogy a kapacitás ioo nagymérlékben változik és nagy frekvenciaközi kapunk. Ha azonban a 14 ás 15 elemek a réseken állnak, a kapacitásvábtozások fázisai ellentétesek és azok egymásból kivonódnak. Ilymódon kicsiny a 105 kapaciíásváltozás és kicsiny a frekvenciaköz. E különbözeti hatás létesítése végeit .természetesen a forgórész egyes elemeivel léiesítc't kapacitásvállozásoknak nagyság szerint különbözőknek kell lenni. Ezt 110 azzal érjük el, hogy a forgói-ász egyes részeit különböző magasakra méretezzük. A forgórész egyes elemeivel létesített összkapacilásváltozások, vagyis kapaciláslöke-