133223. lajstromszámú szabadalom • Világító, különösen vetítő berendezése

Megjelent 1944. évi november hó 3-án. MAGTAB KIKALYI áEBff SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133223. szám. IX/h. osztály. — .Z—2453. alapszám. Világító, különösen vetítő berendezés. Zeiss Ikon Aktiengesellschaft, Dresden. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 21. A találmány világító, különösen vetítő berendezés, .mely a kép mezőt teljesen egyenletesen világítja meg. Mozgófónyk v pek vetítéséhez eddig használt votítóbcren-5 dezóseknél az optikai elrendezés általában olyan, hogy az a világító felületet, tehát például ívlámpa esetén a pozitív íviump",krátert, tükörrel, vagy kodnenzátorral a vetítő képablak síkjában képezi le. JOimek 10 az elrendezésnek egész sorozat hair,vnya van, mindenekelőtt abból a szempontból, hogy az ívlámpakráterben levő nem teljesen egyenletes fényelosztás a képmező meg világítását ós ezzel a vetítést is befolyásol-15 ja. Szükséges továbbá, hogy oly vetítő fényforrásokkal dolgozzunk, amelyeknek alakja a vetítendő képmező egyenletes megvilágítását lehetővé teszi. Ismeretes oly világító berendezés, amely-20 nél ezt a feladatot a normális vetítősugármenetbe iktatott két lencserácsos lemezzel oldják meg. Ennél az elrendezésnél mind a két lencserács oly kialakítású és elrendezésű, hogy a fényforrással szomszédos rács 25 minden egyes elemi lencséje a fényforrást a képablakkal szomszédos rács minden egyes elemi leneséjében és e második rács minden egyes elemi lencséje az első rács minden egyes elemi leneséjét a képablak-30 ban képezi le. Míg ennél a mozgófényképvetítőkben használatos világító berendezésnél lencserácsos kondenzorrendszert alkalmaznak, a találmány értelmében a megvilágító sugár-35 nyaláb menetét- a világító felületnek a megvilágító tükörrel, illetőleg a kondenzorral való leképezéséig megtartjuk és e sugármenetet a világító felület képének helyén elrendezett közbenső leképező rendszerrel meghosszabbítjuk. Ez a közbenső 40 leképező rendszer két oly lencserácsos rendszerből van, melyek közül a fényforráshoz, illetőleg tükrös ívlámpa esetén a tükörhöz közelebb eső leneserács gyakorlatilag a világító felület képének helyén van és a 45 másik lencserács síkjában a megvilágított tükör kicsinyített képeinek sokaságát és e második lencserács a világító felület képének helyén levő lencserácsot alkotó elemek képeinek sokaságát a képablakban képezi 50 le. Hogy ez az optikai elrendezés kifogástalanul dolgozzék és azzal a legjobb fénykihasználást érjük el, szükséges, hogy a második leneseráccsal létesített képek a vetítőképablakban egybeessenek. Evégett elő- 55 nyösen úgy járunk el, hogy a lencserácsos rendszereket oly optikai rendszerrel egészítjük ki, amely a fénysugarakat nyalábolja és a lencserácsrendszer nélkül, a tükröt a vetítő kepablakban önmaga képezi le. gQ A találmány szerinti világító berendezéssel tehát a világító felület képét a rácselemek számának megfelelő sokaságú részekre osztjuk. Ez elemi mezők mindegyikében a fényelosztás akkor is messzemenően egyen- gg letes, ha a fényeloszlás a világító felület egész képében egyenetlen. A világítófelület képét alkotó elemi mezőknek a képablakban való leképezésével és egyesítésével azt érjük el, hogy a már kezdetben mész- 71