133223. lajstromszámú szabadalom • Világító, különösen vetítő berendezése

2 133223. szemenően egyenletesnek tekintendő egyes mezők teljesen egyenletesen megvilágított összképmezővé összegeződnek. A világító felület képének ráccsal való 5 fent ismertetett felbontása és a megvilágítandó képmezőben való összetevése azzal a különös előnnyel jár, hogy csak arr.a kell súlyt fektetnünk, hogy lehetőleg nagy összfónyáramot létesítsünk. A találmány 10 szerinti berendezésben tehát oly fényforrásokkal is dolgozhatunk, melyek középső része, például Beck-effektussal égő ívlámpakráter esetén, nagy erősségű fényt ad, míg a fényerő a szólek felé erősen csökken. Mi-15 vei a világító felületben már eleve lehetőleg egyenletes fényeloszlásról nem kell gondoskodnunk, a találmány az összfénykihasználás növeléséhez új lehetőségeket nyújt. Ezenfelül nagyobb szabadsággal vá-20 lasztjuk meg a vetítéshez használható világító felületek alakját is. A leírt sokszoros közbenső leképzés lehetővé teszi, hogy valamely derékszögű képablakot, például rombuszalakú világító felülettel világítsunk ki, 25 tehát például nagynyomású higanygőzlámpával dolgozzunk. Természetesen célszerűen járunk el, ha ily esetben a lencseráesos lemez alakját a. világító felület képének alakjához szabjuk. 30 A találmányt alantiakban a rajzok kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmányt tükrös lámpával dolgozó vetítőberendezés kapcsán példaként vázlatosan szemlélteti. A fényforrás vilá-35 gító 1 felületét a 2 tükörrel a 3 lencse síkjába képezzük le. A leképezési viszonyokat úgy választjuk meg, hogy a világító felület képének nagysága elegendő ahhoz, hogy azt lencserácsos rendszerrel feloszthassuk. 40 A 4 lencserácsos rendszer a 2 tükröt a további 5 lencserácsos rendszer síkjában sokszorosan képezi le. Ez utóbbi a 4 lencserácsos rendszer egyes elemeit a megvilágítandó képmező nagyságában a 6 képablak 45 síkjában képezi le. Hogy a világításhoz rendelkezésre álló összfényáramot teljesen kihasználjuk, r. 4 lencseráesos rendszert úgy kell felosztani, hogy a rácselemek alakja a megvilágítan-50 dó képablak alakjának megfeleljen, tehát általában derékszögű legyen. Emellett célszerűen a rács elemi lencséinek méretei legalább megközelítőleg megfelelnek az alkalmazott leképezés léptéke arányában megvál-55 toztatott képablakméreteknek. Hasonlóképen a legjobb fénykihasználás végett az 5 rácselemek alakját a tükör alakjához kell szabni, azokat tehát általában kerekre készítjük. Szükséges továbbá, hogy a 4 lencserácsos rendszernek az 5 lencserácsog 60 rendszerrel létesített képei a megvilágítandó 6 képmezőben egymást fedjék. Evégből a 4 és 5 lencserácsos rendszereket járulékosan még a 3 ós 7 elemekből álló optikai rendszerrel egészítjük ki. Ezt az optikai 65 rendszert például úgy méretezhetjük, hogy £iZ cl 2 tükröt a 6 képablak síkjában képezi le ós telecentrikus közbenső sugármenete van. A két egymáshoz rendelt lencserácsele- -JQ men átmenő részsugármeneteknek a képablakban való szükséges egyesítése szükségessé teszi, hogy mindkét lencserácsos rendszer lencseelemeinek középpontjai azonos, vagy hasonló elrendezésűek legyeinek, 75 tehát például gyakorlatilag egymáshoz hasonló ponthálózatokat alkossanak. A legjobb fénykihasználás további feltétele az egyes lencserácselemok hézagmentes öszszoállílása. Ha a világító felület leképevíé- 80 séhez kerek tükröt alkalmazunk, az 5 leneserácsos rendszert előnyösen a 2. ábrában 1'eltüntelett módon hatszöges in éh sejt rácsként alakítjuk ki. K hatszöges elrendezés az elérni lencsék középpontjainak helyzetét 85 szabatosan meghatározza. Mivel a két lencserácsos rendszer elemeinek középpontjaival meghatározott hálóknak azonosaknak vagy hasonlóknak kell lenniök, a 4 lencserács elemi lencséit, amelyek a képablaknak ?0 megfelelően derékszögűek, a 3. ábrán látható módon egymással szemben eltoltan kell elrendezni. Az ilyen elrendezésnél a derékszögűén határolt elemi lencsék az egymásra következő sorokban és csoportok- 95 ban fél magassággal, vagy fél szélességgel lehetnek egymással szemben eltolva. A lencserácsoknak ez az elrendezése természetesen csak példaképeini és ha a iükör, vagy a megvilágítandó képmező alakja más, ak- 100 kor ennek megfelelően más a rácselemek elrendezése is. A rendelkezésre álló összfényáram kedvező kihasználása, tehát a találmány szerinti elrendezésnél a képablak egyenletes ]05 megvilágítása végett célszerű, ha a képablak közelében oly mezőlencsét alkalmazunk, amely a világító sugarakat a vetítéshez szükséges képobjektívben nyalábolja. Ha a lencserácsos jlemezek kerekek, ami- no lyeneket a rendszerint kerek ívlámpakráterek esetén szoktak használni, úgy a mező-