133217. lajstromszámú szabadalom • Szárnykerekes hajtómű vízi járművekhez

133217. 3 teljes gőzzel való clőreménelkor a csa­varnak a hajó hossztengelyére merőleges helyzetű haránlmérőjében van, a vezérpon­tot üzem közben elfordítjuk, például avég-5 bői, hogy ezzel az elfordítással a találmány szerinti megoldással elért ka'ást tl^to-»íi.siik, vagy pedig' ha evégből a csavart már kez­dettől fogva a feníeaiiííeíl módon mére­tezzük és a hajóba a ientemlíiett mértékben 10 elfordítva szereljük. Az első helyen emlí­teti eljárásnál olyan esetben, amikor a hajlógépek már a vezérpont elfordítása nélkül a legnagyobb teljesítménnyel dol­goznak, a vezérponl elfordításakor a i'or-15 dulaíszámol addig kellene csökkenteni, amíg a hajlógép forgatónyomatéka és a csavar forgatónyomatéka közötti egyen­súly isméi helyreáll. Ez azonban azt jelem ti, hogy a vezérponl elfordításakor már 20 nem áll a teljes gépleijesílmény rendelke­zésünkre, ami azonban előremeuetkor meg nem engedhető. Ez a hátrány a vezérpont elfordításával clérhe.lő ha'asiok javulási 'ég­alábbi túlnyomó részi isméi kiegye :lítenó. 25 A találmány természetesen más módon, nevezetesen a szárnyakat-hajló szerkezei megfelelő szerkesztésével is megvalósítha­tó. Ezt az áHílókészülékel úgy kelt meg­szerkeszteni, hogy minden egyes s/árnyke-30 réic forgása közben a szárnykoszorúhoz vont érintővel a fent megadott szöget zár­ja be. A szárnykerék hajtóműve úgy szer­keszthető meg, hogy minden egyes szárny­normálisnak a csavar haránttengelyével al-35 kotott metszéspontja a szárnynak a csavar­tengely körül való forgása közben a ha­rántálmérőn kétszer ide-oda mozogjon. E lengő mozgás ne.n egyenletes és előnyösen úgy folyik le, hogy minden egyes szárny-40 normális metszéspontja az I körnegyed­ben levő szárnyhelyze leknél Essan átmegy abba a helyzei.be, mely a visszafutó kör­negyedben a kerék középpon íjától méri legkedvezőbb, legk'sebb távolságu-.k magl'e-45 lel, majd a 111 körnegyed első. részében új­ból jobban közeledik a szárny-körhöz, mini a II körnegyed megfelelő helyzeteiben. A normális metszéspontja csak a IV körne­' gyedben közeledik ismét észrevehetően a 50 szárnykerék középpontjához, míg a "IV.kör­negyed utolsó részében és esel leg még az I körnegyed: első, részében újbójl a szárny­kör felé vándort)!. E megoldás azonban csak példakénli kivilel, amely tetszés sze-55 rint -megváltoztatható, lermészeiesen min­denkor-a találmány feni körülírt halárain belüf Lényeges, hogy a szárnyak állásszö­ge ;a szárnykör minden pontján akkora, hogy mindig valamennyi szárny helyesen van terhelve, mimellell nemcsak arra kell 60 tekintettel lenni, hogy a kerék hátsó felé­nek szárnyait az a Víz csapja, amelyet az elülső kerékfél szárnyai már. felgyorsító!-­lak, hanem azt a. körülményt is figyelembe kell vennünk, hogy a vízáramlás iránya a 65 csavaron belül a párhuzamos áramlástól lényegesen eltér és az áramlás vonala nagy­részt görbe vonal. A normális melszőponljának fent leírt vándorlásánál azt a korábbi felismerést 70 is figyelembe-vehetjük, mely szerint a csa­var körüli folyadékáramlás, legalábbis az elől fekvő körnegyedben a szárnykor és a haránlálmérő metszéspontjához nem ,­érintőleges irányú pályán megy végbe, ha- 75 nem a pálya ezt az érintőleges helyzetet csak az említett metszéspont mögött, neve­ze lesen néhány fokkal e pont mögöl téri el. Ez a körülmény az állásszögeknek a IV . körnegyedben való csökkentéséi és az 1 g0 körnegyeclbcn való. növelését könnyebben; elérhetővé leszi. Az érintőleges helyzetnek a II körnegyedből a III körnegyed be való -átmenet helyén való oly értelmű eltolása, melynél az érintőleges helyzetei már 181? g5 előtt elérjük, a viszonyok javulásához ve-., zet. Míg annál a megoldásnál, amelynél a vezérponl ide-oda menő lengő mozgási végez, a szárnyak tetszőleges helyzetére 90 külön figyelmet kell fordítanunk, a kí­vánt érintőleges helyzetei a csavar fent leírt elfordításával önmagától- elérjük. Az egyes köanegycí'ek közötti t. rheléskiegyén­ülés, tehát a csavar elfordításának mérté- 95 ke, sokféle körülménytől függ. Többek kö­zölt figyelemmel kell lennünk az állásszö­get jellemző görbe csúcspontjainak helyze­tére, a csúszásból eredő terhelés fokára, a hajó alakjára és az ulánáramlási viszo- 100 nyokra, különösen azonban a csavar belse­jében uralkodó áramlási viszonyokra. A találmány szerinti megoldásnál, amely­nél a. csavart a hajóba forgásértelmével . szemben, elfordítva szereljük, haránlirá- 105 nyú erők keletkezhetnek, melyek azonban oly kétcsavaros hajtásnál, amelynél a csa-.< varok egymással ellentétes értelemben fo­rognak, egyenes előremenőikor a hajó egyensúlyi állapotát nem befolyásolják. Ez 110 cselben ugyanis a csavarókon létesülő egy- : mással clienteles irányú haránterők, mint belső.erők egymást megsemmisítik. Ha a; hajtáshoz csupán égy csavart,, vagy párat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom