133217. lajstromszámú szabadalom • Szárnykerekes hajtómű vízi járművekhez

4 13 3217. Ian számú csavart használunk, úgy az egy csavarban kekikező harántirányú erő ha­tásossá válik és előnyösen kiegyenlít Ívelő -azzal, hogy egy csavart a hajó* hosszlen-5 gelyével szemben oldali eltollan rendezünk el. Az -oldalirányú eltolás mértékét akko­rára választjuk, hogy az erőnek a. hajó súlypontja körüli forga tőszóm atéka a csa­var szabad liaránlirányú erejével létesített 10 nyomatékkal azonos, de ellentétes értel­mű. A rajzok kapcsán az alábbiakban a talál­mányt részletesen magyarázzuk. Az 1. ábrában .1 a gyorsan forgó szárny-15 kerekes csavar szárnykereke. A 2 szárnyak a 3 középpont körül egyen le les sebességgel iu 1 nyíl irányában forognak, lí mozgás köz­ben a szárnyak a szárnykörön fekvő csap­jaik körül kényszerűen vezérelt lengő moz-20 gást végeznek akként, hogy a szárnyprofi­lok húrjaira merőleges egyenesek, tehát az 5 normálisok, valamennyien a liaránlirá­nyú D—I) átmérőnek a szárnykörön belül fekvő N pontjában metszik egymást. 25 Az a szög, amelyei a szárnyprofilok húr­jai a felvett csavaroknál a szárny egyes helyzeteiben a szárnykor érintőjével be­zárnak, a 2. ábrában fellünletell törvény­szerűség szerint változik. A 2. ábrában az 30 a. szögnek a szárny egy teljes körforgása közbeni változásait tüntellük fel. A (i gör­be tehát a szárny állásszögváltozásának görbéje. A 2. ábrában a (i görbével azo­• nos lefolyású, azonban a ti görbével szem-35 ben <p szöggel balra eltolt 7 görbét szagga­tott vonalakkal rajzoltunk. A 7 görbe a 6 görbével szemben párhuzamosan van el­tolva. A rajzból további magyarázat nél­kül látható, hogy az eltolás következtében 40 az I körnegyedben a szárnyak állásszöge megnőtt, a II körnegyedbon középéi-lékben csökkent, a III körnegyedben középéi-lék­ben megnőlt és a IV köriiegyedben csök­kent c 45 A 3. ábrában a 8 görbe :az az állásszög görbe, amelyet a fent isinertetelt ismert megoldásnál kapnak, amelynél a szárny lengésének amplitúdója a hátsó félkörben nagyobb, mint az elülsőben. A 3. ábrában 50 in 8 görbének megfelelő és az azzal szem­ben balfelé ugyancsak cp szöggel eltolt 9 görbét szaggatott vonallal tüntellük fel. Az ábrából lálhaló, hogy ennél az ismert megoldásnál is a találmány a csavarnak 55 néh;ány fokkal való elfordítása az állás­szögeknek az egyes körnegyedekben azonos változását okozza, nevezetesen, legalábbis állagban, az állásszög csökken az II és IV körnegyedekben és megnő az I és III kör­•negyedekben. 60 A 4. ábrában vázlatosan az ilyen csa­varnak a hajóba való beépítését tüntettük fel. A példában felleltük, hogy a csavarnak oly állítószerkezete van, amellyel a szár­nyak fen lem Hielt normálisai teljes gőzzel 65 való előremenetkor úgy állíthatók be, hogy azok egymást gyakorlatilag az Ni pontban metszik. Fellellük továbbá, hogy a csa­var elfordítása következtében szabad ha­ránlirányú erő keletkezik. Az ábrában 10 70 a .hajófal, amelybe a 11 csavart úgy sze­reltük, hogy az Xt vezérpont az 0—O víz­szintes átmérővel szemben a csavar forgás­értelmével clienteles értelemben cp szöggel el van fordítva és ,a csavar lengéivé a hajó 75 hosszirányú középsíkjával szemben 12 mé­rettel el van tolva. Az .">. ábrában 11 a csavar szárnykörc. Az ábrában löbb különböző szárnvhelvze­lef lünletlünk fel. K helyzetekből' lálhaló, S0 hogy minden egyes szárnynormálisnak N metszéspontja a haránimérőn a szárnyak az 0 középpont körül való forgása köz­ben ide-oda vándorol, nevezetesen a I és 111 körnegyedekben nagyobb, a II és IV 85 körnegyedekben pedig kisebb a szögek ál­líthatók be, mint az eddig használatos meg­oldásoknál. KmelleLl aiz 1 és FI körnegyed­ben az a szögek az egyes szárnyaknál lé­nyegesen nagyobbak, mint a haránlálmérő- 90 re vonatkoztatott szembenfekvő helyzet, k­ben. A találmány s::erinli megoldás természe­tesen más, esetleg ismeri megoldásokkal együttesen is alkalmazható. 95 K leírásban csavar« alatt minden oly hajlószerkezelel ériünk, amelyei a hajó­leehnikában propellernek szoktak nevez­ni. ; 108 Szabadalmi igénypontok: 1. Szárnykerekes liajlómíí vízi járművek­hez, melynek a keréklengellyel párhuza­mos szárnyai tengelyeik körül vezérelt 105 lengő mozgást végeznek és a szárnykö­rön belül fekvő vezérponljuk van, mely­re jellemző, hogy a szárnyaknak, illetőleg a szárnyprofil húrjának a szárnykőrhöz vont érintővel bezárt szöge, legalább az no egyes körnegyedek túlnyomórészt hatá­sos körzeteiben, vagy legalább is á.lag­ban, a jobboldali elülső körnegyedben (I) és a baloldali hátsó körnegyedben

Next

/
Oldalképek
Tartalom