133208. lajstromszámú szabadalom • Hajóelőrész
í 2 13 3 2 0 8, A találmány értelmekéi) nem .szükséges, hogy az ívelt bordaiSzakaszoknak a felső rész egyenesvonalú. faordaszakaszailioz va. ló csatlakozásai a hajóelőrész egész terje-5 delmében a 'fent említett és a szerkesztési vízvonallal 7Q -ot bezáró egyenes mentén feküdjenek és amely vonal azt a körzetet határolja, amelyre csendes vízben az orr-Ihuilám kiterjed. Ennek a vonalnak elük 10 ső része a találmány értelmében oly görbe vonal is lehet, mely a szerkesztési víz.vonabig süllyed és az orrtőkének a szerkesztési vízvonalai 'metsző pontjáig terjed. K görbe szakasz, az említett metszéspont 15 bőt' kiindulva felfelé ível és felső tetőpontja mögött érintőlegesen megy át oly egyenesvonalú szakaszba, 'mely a szerkesztési vízvonallal a fent már említett 7-os szögel zárja be.Ez a kivitet azzal az előnnyel 20 jár, hogy a hajóelőrész víz fölötli részében levő és "a 'szerkesztési vízvonallal hegyesebi) szögi1 ! bezáró bordaszakaszok alkalmazásával kapott Unialékvízkiszorílás a hajóSesl viharos vízben végzeil mozgásai, 25 közben jobban érvényeiül, inert a hajóleJi e kiszélesedő; része a leírt szerkesztés kövclkeziében a vízvonalhoz a 'ehető legközelebb leks/Jk. A szerkesztési vízvonal Fölölti álmeneli szakasz a lehelő legkisebb 30 méretű. (lüurpnn arra kell lörekednüukJ hogy e balárvonal cgíf.'iz .terjedelmeiben oly inagas,an Feküdjék a szerkesztési vízvonal 'l'öiölí, hogy az átmeneti szakasz a k'í'vánl halasi gyengén hullámzó vízben is a 35 kellő biztonsággal kifejtse. Az álmeneli szakasz határfelülete lehet Mik, \agy pedig egyenes alkotója, csín ,l>án gyengén íveit csavarfelület, melyet egyenes bordaszakaszok .határoznak meg. 40 Ez a khilcl különösen akkor előnyös,.ha ;v ví.'. 'itUiili éi-i a Felső rész bordaszakaszailnak a vízmenteséhez való hajlásai között it,en nagy különbség van. Ez az eset oly hajóit': :kíi!iéb amelyeket igen nagy 45 Erőm le-szám okkal jellemzett sebességekre szerkesztenek. Ily bajóknál a víz alalli rész hordaszakaszai igen meredeken állanak, hogy ezzel csendes vízben íiag'y se-I e-seiet érjenek el. Hogy ez előny fe 1 also dozá:.u nélkül az ilyen hajótestnek a hará ni tengely körüli lengéseit a lehetőség szerint csilla-pUsuk, a felső rész bordaszal_ kaszai! úgy keli szerkesztenünk, hogy azok a szerkesztési vízvonallal lehetőleg hegyes 55 szögel zárjanak be. Ez esetben az egyes bordákban, röviddel a vízvonal fölött, éles. törés van. fia ily esetben a bordákat törés helyett ívben hajlítanók, akkor a hajótest éjpíté.ckor lényeges nehézségek aí'órlnának, mert a hajó előrészénck tekintélyes hosszá- 60 ban a lemezeket külön kellene megmuiv -kálni, nevezetesen c lemezeket különlegessen kellene hengerelni, vagy melegen kovácsjolni. Ez azonban az é'plítési költségeket lényegitien fokozza. A íent meg;- 65 adott rendszabállyal azonban e nehézséf geket kiküszöböljük, mert e megoldásnál a lemezek síkok, vagy csak*igen gyengén, ívelt csavarfelületek és nem szorulnak különleges megmunkálásra. A lemezek egy- 70 mással villamos hegesztéssel különösen előnyösen egyesíthelők. A lemezeket az átmeneti szakasz méreteinek megfelelően pontosan leszabhatjuk és éleik mentén a víz alalli és a felső rész külső borílását alkotó 75 1 emezzel összehegeszljük., A rajziján a találmány néhány kiviteli alakjál'lünteltük Fel. Az t. ábra a. találmány vszcrinü hajóelőrész bordalerve. , 80 A 2. ábra az l. ábrához tartozó hot-isz'melszel. A IV és 4. ábrák egy másik kiviteli, alak. * Az 5. és (i. ábrák harmadik kiviteli al de bordalervei. 85 CWE a szerkeszlési vízvonal, a hajóleslnek c vízvonal alatti része a gázló rész (o'pera viva), e vízvonal Fölötli (fér;ze a Felső rész, ío'pera morla). A vhdálmány értelmében a hajóelőrész gázló részének <0 bordalervél 1 sugárközpontból vont sugarakkal és a Felső rész bordatervéi II su gárközponlból vonl sugarakkal szerkesz'jük. Az I sugárközponbból vont sog trák a bordabábak kis éle ével, a gázlórész bor- 95 dáinak a szenkeszlési vízvonalig gerjedő alakjai a hajóelőrész oly hosszában szab •fák meg.; mely az égés« hajóhossznak körülbelül 20p,i)-a. Ez a hossz körülbelül az •első hullámvölgyig; terjed. px Az I sugárközponlból vont sugarakkal szerkeszted, lebát egyenesvonalú hordáré székhez a szerkesztési vízvonal men lén csatlakoznak azok az íveli álmer.oU spak'aszok,, amelyek a lényegileg: ugyan- .w. cáíüí egyenesvonalú, de a szerkesztési vízvonallal hegyesebb szöget bezáró, a felső résízben fekvő bordákba mennek ál. <A gázló rész bordaszakaszai között ívelt—0 — álmeneli szakasz az egész hajóhossznak 11 körülbelül 2()iy<v-ára 'terjed és azt alul a szerkeszlési vízvonal, felül pedig oly egyenes - vb— vonal határolja, mely a szer-
