133208. lajstromszámú szabadalom • Hajóelőrész

13 3 2 0 8. 3 keszlési vízvonal]al körülbelül a~-T-Oí> szöget zár be. A lényegében egyenesvonalú bordarészek nyílásszöge a —1> — vonal fölött legalább i, 50", míg valamennyi víz alatti borda nyL. Jáí|üzöge, beleértve a legdüllebb helyzetű 16 és 17 bordákat is, ennél lényegesen kisebb A felső rész bordaszakaszai egymással 10 párhuz musan. haladhalnak. Különösen előnyös, ha c bordaszakaszok helyzetét oly második II sugárközponlból vont sugarakkal határozzuk meg, amely ugyanf abban, az irányban fekszik, mint az l su-15 gárközpont, de a középvonaltól messzebb és a fenékvonalhoz közelebb van. A kivi'.eli példából felismerhető, hogy a különféle to.daszakoszoknak különböző központokból .vont sugarakkal való szcr-20 keszlése alatt csak azt értjük, hogy a bordaszakaszok helyzetéi megközc ilőeu e sugarak irányából álla'pítjuk meg. Ez'nem zárja ki azt, hogy a bordaszabaszok kissé íveltek legyenek és hogy a különböző 25 irányú bordaszakaszok a szokásos módon ívelve menjenek át a hajóiest fenék- és oldalvonalába. A 3. és 4. ábrákban feltüntetett kiviteli alaknál a bajöelőrész gázló részének alak-30 ját az 1 sugárközpnlből a felsörész alakiját a 11 sugárközponlból vont sugarakkal szerkeszlell.uk. A találmány értelmében azonban, az ívi \[ á Imeneli részben fekvő bordaszakaszok terjedelmét az orrhullám va-35 lóságos alakjának l'igyelembevélelével állapítjuk meg. E körzet felső határát a teljes vonallal kihúzott --c— görbe jelzi,rneiy a Ili bordától a 18 bordáig a — -ib— vonallal párhuzamosan halad, majd a ha-40 jó orrához'közeledve görbe vonalba megy át és íel'elé ívelve a orrlőkének a szerkesztési, vízvonallal való metszéspontjában végződik. Mivel a --c— vonal fölötti borí!as,zakaszok erősebben dőlnek, a 18r-/20 45 bordák egyenes szakaszait nemcsak az egyenes - b vonalig, hanem azon túl az, ívelt --je-- vonalig vezetjük, Ezzel a tarl.a-Itkvízkiísr.orílásL fokoztuk. Ka ennek köveike.zlébon a vízvonaljervbcn-a hajó elő-50 részén túlságos kih; sasodásokat kapnánk, úgy ezek' azzal méiri.ékelhetők, hogy az orrtőke vízszint fölölti részét megfelelően előre, döntjük úgy, amint ezt az ábrában szaggatóit vonal al jeleztük és amint ez az 55 úgynevezett Meier-féle hajóa'ak szerkesztésiénél szokásos. A -e- vonal felszálló ága a szaggatva rajzolt — b— vonulial egybeeshet, úgy amint ezt a 4. ós 5. ábrákban eredmény vonallal jeleztük, vagy egészében magasabbra helyezhető, úg\r

amint ezt a

60 folytonos vastag vonallal kihúzott —-c— görbe mutatja. Az 5. ábrában feltüntetett kiviteli alak gázló rés;zét és felső részét szintén a lent már ismerteiéit rendszabályok figyelembe- 65 vételével szerkesztettük, ugyancsak I és ÍJ. sugárközípontokből vont sugarak segítségével. Az egyenesi.vo.ualu, víz alatti bordasízak aszok és a hegyesebb szög alatt döntött víz fölölti bordaszakaszok közötti ed- 70 d'igi ívelt átmenetet e kivitelnél egyenes alkotója, sák vagy közel sík felületű —e— átmenettel helyettesítettük. Ezt az átmeneti szakaszt a felvett példában III sugár, központból szerkesztettük, amely a borda- 75 tervben az 1 és II su gázközpontokkal szennben fekvő oldalon van. Ily módon az átmeneti felület a síkot gyakorlatilag megközelítő, enyhe ívellstégű csavarfelület, melynek előállítása a bevezetésben felső- g0 rolt előnyökkel jár. A 6. ábrában feltüntetett kiviteli példában a gázlórész alakja megfeleli az 5. ábra béli hajóelőrész gázló részének. A felső részt azonban g

önmagában ismert módon egymással párhuzamosan haladó, háromszögalakú Meier-féle bordákkal szerkesztettük, melyeknek nyílásszöge lényegesen nagyobb, mint a gázló rósz bordáinak nyílásszöge. -Az —ie— átmenetet ugyancsak egymással közei párhuzamosan haladó egyenesvonalú boitiasízakaszok alkotják, (amelyek azon« ban a szerkesztési vízvonallal nagyobb sfzögét zárnak be, mint a felső rész borda- 95 szakfaszai és .amelyeknek nyílásszöge' a gázló rész boi'daszakaszainak nyílásszöge és a felső rész bordaszakaszainak nyílásszöge között van. i A leírt módon például. 90*—100° borda- 1Q0 nyílású felsőrészhez is szerkezetileg és hidí-odmamikailag kielégítő eredménnyel szerkeszthetünk átmehetet meredek helyzetű víz alatti bordaszakaszokhoz. A hajó hátsiórésze, tetszőleges ismert mú- 105

. don szerkeszthető. A hátsórész szerkesztéislénél azonban a fent ismertetett szerkesztési elveket is alkalmazhatjuk, azonban a sugárközpontok helyzeteit a hajó hátsőrészének szerkesztésénél érvényes felléielck- i10 nek megfelelően kell megválasztani. Szabadalmi igénypontok: 1. Hajóelőrész, melynek víz alatti terelő fe-